A magyar humor olyannyira erőteljes és durva, hogy a külföldi közönségnek kifejezetten újszerűnek hatott, mondja Miklósy Zoltán, a nemrég mozikba került abszurd animációs film, a Manieggs – Egy kemény tojás bosszúja rendezője művének nemzetközi fogadtatásáról. Az alkotóval mások mellett a műfaj jelenlegi magyarországi helyzetéről is beszélgettünk.
Mindig is nagyon szerettem a nyolcvanas évekbeli akciófilmeket, krimiket és thrillereket. Ezeknek igyekeztem egyfajta paródiáját elkészíteni – mondja Miklósy Zoltán, aki le sem tagadhatná a korszak iránti vonzódását: a rendező első egész estés filmjében nem csupán a kultikussá vált darabokat idézi meg, de az azoknak emléket állító, közelmúltban készült posztmodern alkotásokat is. A hatások azonban nem érnek itt véget, az alkotók nagyjából mindent összegyúrtak, ami az elmúlt harminc évben a mozgóképkultúrában menőnek számított: a fekete-fehér képi világ vállalt egyszerűsége – a szereplők mind megelevenedett tojások –, az olykor a film-noirokat idéző hangulat és a visszatérő mogorva narráció a South Park és a Sin City mostohagyermekének hatását kelti, de a bevágott, szürreális, abszurd jelenetek egyértelműen a Family Guyra emlékeztetnek, emellett megidéződik az Amerika Kommandó: Világrendőrség, a Machete és felsorolhatatlanul sok televíziós produkció és mozifilm. A rendező megjegyzi: a legnagyobb ihletet a különböző hollywoodi szuperprodukciók jelentették, amelyek nézése közben mindig azon gondolkozott, milyen érdekes fordulatokat vehetne a történet, ha nem ragaszkodnának a kötelező elvárásokhoz.
A film munkálatai három évvel ezelőtt kezdődtek, az utolsó esztendő azonban már szinte csupán a promócióról és a trailer vágásáról szólt, mindez pedig hihetetlenül gyorsnak tűnik első hallásra – még akkor is, ha nem Jankovics Marcell huszonhárom évig készülő művéből, Az ember tragédiájából indulunk ki –, de mint a rendező elmondja, csak korábban számított volna ez sebes munkatempónak, manapság a pénzügyi szféra kikényszeríti ezt. Miklósy szerint egyébként a magyar animációsfilm-gyártás igencsak sanyarú helyzetben van, mindezt jól érzékelteti szerinte, hogy amikor közel két évtizede belevágott a szakmába, még hat-hétszázan tevékenykedtek ezen a területen, azóta azonban már csupán nagyjából százötven szakember tartja életben az ágazatot. Véleménye szerint az lenne a legfontosabb, hogy ne csupán művészileg értékesek, de nemzetközileg is eladható produkciók készüljenek: „Ezalatt nem csupán az olyan vadhajtásokra gondolok, mint a Manieggs, hanem akár a mesékre is, amelyeket úgy kellene elkészíteni, hogy a nemzetközi piacon is működhessenek. Jobb lenne például, ha angol nyelven vennék fel ezeket a filmeket, mert akárhányan váltanak jegyet egy hazai műre, az itthoni piac soha nem lesz képes visszahozni egy animációs film költségvetését” – teszi hozzá.
A Manieggset ugyanebből az okból eredetileg angolul rögzítették, és csak később szinkronizálták magyarra, de a külföldi piacra nyitás nem csupán ebben érhető tetten: a magyar alkotásokkal ellentétben a filmből hiányoznak a csak a hazai nézők számára érthető kikacsintások, a történetnek helyet adó város is sokkal inkább New Yorkra, mint bármelyik magyar településre emlékeztet, és a humorvilág is a nemzetközi popkultúrára reflektál. A művet mások mellett bemutatták a francia Annecy animációsfilm-fesztiválon, a szintén francia Lille Európai Filmfesztiválon, a brüsszeli Anima fesztiválon, és mint Miklósy Zoltán elmondja, a nemzetközi közönség igencsak jól fogadta, többen keresték meg a kérdéssel, hogy miként lehet beszerezni DVD-n vagy Blu-rayen a művet. Mindennek az okát egyrészt abban látja, hogy tőlünk nyugatabbra sokkal nagyobb hagyománya van mind az animációs filmek műfajának, mind a felnőtteknek szánt rajzfilmeknek, másrészt pedig véleménye szerint a magyar humor erőteljessége és durvasága újdonságként hatott külföldön.
Dargay Attila- és Fehér György-pályázat
Ma jelenik meg a tévéfilmek készítését támogató Fehér György- és az animációs sorozatok készítőinek szóló Dargay Attila-pályázat felhívása – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A tévéfilmes Fehér György-pályázatnak hatszázmillió forint, az animációs sorozatok készítéséhez felhasználható Dargay Attila-pályázatnak pedig 250 millió forint a keretösszege. A médiatanács arról is határozott, hogy támogatja a 12. Kecskeméti Animációs Filmfesztivált. 1,8 millió forintos támogatást kap a Tóásó Elődről szóló dokumentumfilm. 80,8 millió forinttal támogatják tizenkilenc rádió műsorait.
