Miközben Kijevben vasárnap békés felvonulással és közös imával emlékeztek meg a Majdan-tüntetők elleni karhatalmi erőszak áldozatairól az esemény első évfordulóján, az ország keleti részében, Harkivban pokolgépet robbantottak a felvonulásra összegyűltek között, ami halálos áldozatokat is követelt.
A felcsendülő uniós himnusz, az Örömóda fogadta tegnap a kijevi Függetlenség terére, a Majdanra érő mintegy tízezres „Dicsőség menetét”. A felvonulás élén Petro Porosenko ukrán elnök és Arszenyij Jacenyuk kormányfő haladt több magas rangú külföldi politikussal, köztük Joachim Gauck német, Dalia Grybauskaite litván, Andrej Kiska szlovák és Bronislaw Komorowski lengyel államfővel, valamint Donald Tuskkal, az Európai Tanács lengyel elnökével. A karhatalmi erőszak áldozataira emlékező menet közepén hatalmas, kifeszített ukrán zászlót vittek. A felvonulók, miután megérkeztek a főtérre - több keresztény egyház képviselőjével együtt -, közös imával emlékeztek az elhunytakra.
A kelet-ukrajnai Harkivban tegnap az ország egységéért tüntettek, s a felvonuláson bomba robbant. A merényletben legalább ketten életüket vesztették. A hatóságok terrorcselekményként kezelik a történteket. Az adatok szerint a merényletben egy ismert „Jevromajdan-aktivista” és egy rendőr alezredes vesztette életét, továbbá megsebesült öt rendőr és négy civil. Helyi beszámolók szerint a tüntetők a harkivi sportközpont mellett gyülekeztek, hogy onnan a város központjába vonuljanak, ekkor történt a detonáció. Olekszandr Turcsinov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vezetője sajtószolgálatán keresztül kijelentette, hogy távirányítású robbanószerkezet lépett működésbe. Négy embert már őrizetbe is vettek a merényletben való részvételük gyanújával, és lefoglaltak tőlük egy gránátvetőt. Turcsinov azt közölte, úgy értesültek, hogy az őrizetbe vettek az oroszországi Belgorodban vettek részt kiképzésen.
Eközben Eduard Baszurin, a donyecki szeparatista erők parancsnokhelyettese bejelentette, hogy még vasárnap megkezdődött a nehézfegyverek kivonása Kelet-Ukrajnában a front mentén kijelölt, úgynevezett ütközőzónából. Kijevben is megerősítették, hogy Olekszandr Zaharcsenko donyecki és Ihor Plotnickij luhanszki szakadár vezető aláírta az erről szóló dokumentumot. Baszurin közlése szerint előbb azokból a szektorokból vonják ki a február 12-i - a kelet-ukrajnai konfliktus rendezését célzó – minszki megállapodásban foglaltak alapján a nehézfegyvereket, amelyekben már valóban életbe lépett a tűzszünet. Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter tegnap arra figyelmeztette a kelet-ukrajnai szeparatistákat, hogy a még ukrán kézen lévő Mariupol elleni támadás a minszki megállapodások „egyértelmű megsértését” jelentené.
A donyecki szakadárok és az ukrán hadsereg szombaton fogolycserét hajtott végre az egyoldalúan kikiáltott „luhanszki népköztársaság” területén. A február 12-i, minszki megállapodás óta először cserélték ki foglyaik egy részét a szembenálló felek: 139 ukrán katonát és 52 lázadót engedtek szabadon Luhanszk közelében. Eközben az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelői bejutottak Debalcevébe.
A BBC elemzése szerint a stratégiai fontosságú közlekedési csomópontnak számító Debalceve elvesztése komoly belpolitikai károkat okozhat Petro Porosenkónak, és egyúttal megmutatta Európa ukrán válságban való alkuerejének határait is. A brit közszolgálati televízió szerint Kijev ugyan az ukrán katonák ezreinek „tervezett és szervezett” kivonásáról beszélt, ám valószínűleg pontosan az ellenkezője történt. Lehetséges, hogy a visszavonulással Kijev megelőzött egy nagyobb, katasztrofálisabb katonai vereséget. A közelégedetlenség első jelei már megjelentek. Szemen Szemencsenko parlamenti képviselő, a Donbasz önkéntes alakulat parancsnoka azt mondta a BBC-nek, hogy Debalcevét „nem az orosz katonai fölény miatt vesztettük el, hanem mert tábornokaink nem hajlandók felelősséget vállalni”.
Kerry újabb szankciókat emleget
Az amerikai külügyminiszter szerint Washington „biztosan tudja”, hogy Oroszország közvetlenül is beavatkozik az ukrajnai válságba a szeparatisták oldalán, s „pimasz és cinikus” módon cselekedett, amikor harckocsikat és csapatokat küldött Kelet-Ukrajnába, ahogy azt Kijev állítja. John Kerry brit hivatali partnerével, Philip Hamonddal való szombati londoni tárgyalása előtt úgy fogalmazott: „További szankciókról, további erőfeszítésekről tárgyalunk most, és bízom abban, hogy a következő napokban az emberek számára világos lesz, hogy mi nem fogunk belemenni ebbe a játékba.” Mint mondta, „Moszkva roppant hitvány magatartást tanúsít egy másik állam szuverenitásának és területi épségének a rovására”. Kerry egykori kollégája, William Hague - aki ma az alsóház vezetője - tegnap a BBC-nek kijelentette: London nyújt ugyan „valamennyi segítséget” Ukrajnának katonai képzési programokkal, illetve nem fegyverzetnek minősülő eszközök szállításával, de azt nem tervezi, hogy az ukrán hadseregnek fegyvereket adjon.
Tízezrek az ellentüntetésen
Az orosz fővárosban is megemlékeztek a kijevi „puccs” első évfordulójáról: a moszkvai „Antimajdan”-tüntetésen a hatóságok szerint tizenötezren, médiajelentések szerint legalább negyvenezren, a szervezők szerint több mint ötvenezren vettek részt. A résztvevők „Nem felejtünk, nem bocsátunk meg”, „Nem a Majdanra - Nem a háborúra” feliratú transzparensekkel vonultak fel. A demonstráción több ismert közéleti szereplő is felbukkant, köztük Alekszandr Zaldosztanov, az Éjjeli Farkasok motoros klub vezetője vagy Oleg Carjov kelet-ukrajnai politikus. Viktor Janukovics, a tavaly ilyenkor megbuktatott ukrán elnök a Rosszija orosz állami televíziónak adott interjúban azt mondta, hogy Kijevnek tárgyalnia kell a kelet-ukrajnai szakadár megyék képviselőivel, és autonómiát kell adnia ezeknek a területeknek, hogy megvédhessék jogaikat. „Be kell szüntetni a háborút, a délkelet-ukrajnai lakosság bántalmazását, fejezzék be az embereket sújtó megbélyegzéseket” – hangsúlyozta a volt ukrán államfő.
