Egyezség született péntek este Brüsszelben a görög adósság ügyében: az euróövezeti országok pénzügyminisztereinek rendkívüli tanácskozásán úgy döntöttek, hogy négy hónappal meghosszabbítják a Görögországgal kötött hitelmegállapodást.
Dijsselbloem arra az újságírói kérdésre, hogy a görögök által eredetileg kért hathónapos programhosszabbításból miért lett négy hónap, azt válaszolta, hogy a teendők sürgető volta és a hitelprogram még függőben levő nagyságrendje ezt indokolta.
A görög hatóságok - olvasható a tanácskozásról kiadott közleményben - kifejezésre juttatták szilárd elkötelezettségüket az átfogó és mély strukturális reformok végrehajtása mellett, ami tartósan javítja majd a növekedési és foglalkoztatási esélyeket, biztosítja a pénzügyi szektor stabilitását és ellenállóképességét, illetve előmozdítja a társadalmi igazságosságot. Egyúttal megerősítették, hogy minden hitelezőjükkel szemben tiszteletben tartják és időben teljesítik minden pénzügyi kötelezettségüket.
A görögök lazább fiskális feltételeket szeretnének
Még ha a Sziríza vezetői, köztük a pénzügyminiszter fennhéjazva állította, hogy javaslataik nemcsak a görög emberek, hanem minden európai polgár számára előnyösek, tárgyalási stratégiájuk kicsinyes, naiv és önpusztító volt, értékelte az elmúlt hetek fejleményeit az economist.com. Görögországnak meg lett volna a lehetősége, hogy az elbukott német megszorító politikára alternatívát nyújtson, de ezt elszúrták, teszik hozzá.Az athéni kormány a február 28-án lejáró görög támogatási program hat hónappal történő meghosszabbítását kérte, persze jóval lazább fiskális feltételek mellett. Athén számos olyan korábbi kormányzati intézkedés visszafordítását is zászlójára tűzte, amely jelentős bevételcsökkenéssel és magasabb kiadással járna, a reformok fellazítása mellett.
A szigorúbb fiskális politikát folytató tagállamok, így Németország ezt elutasította, mert attól tartanak, hogy ezzel precedenst teremtenének a periféria többi országa számára, ami hosszabb távon az euróövezet felbomlását eredményezheti. A görögök a tárgyalások során végig azzal zsarolták partnereiket, hogy az ország kilépése az euróövezetből katasztrófális hatásokkal járna.
Ezt cáfolni látszik a Standard & Poor's csütürtökön megjelent elemzése, amely kiemelte, hogy a görögök eurózónából való esetleges kilépése jóval kisebb pénzügyi kockázattal járna az euróövezet fennmaradó részére, mint néhány évvel ezelőtt, mivel a valutaunió időközben megerősítette pénzügyi védőmechanizmusait, és markánsan leépítette a görög gazdasághoz fűződő pénzügyi kapcsolatait.
A ház kimutatása szerint a globális bankrendszer bruttó kitettsége a görög pénzügyi szektorral szemben – a tavaly szeptemberi állapot alapján – 77 milliárd dollárnak felelt meg az öt évvel korábbi több mint 250 milliárd, illetve a 2011 végén mért 126 milliárd dollár helyett.
A görögök tárgyalási pozícióját rontja, hogy folyamatosan csökken a görög bankok likviditása, miután a betétesek nagy tételben veszik ki pénzüket, ezért az EKB segítségére szorulhatnak. Az euróhiány áthidalását szolgája a frankfurti központi bank sürgősségi likviditási támogatása, amelyet görög bankok vehetnek igénybe. A program keretösszegét 3,3 milliárd euróval 68,3 milliárd euróra emelték, ami elmarad a görög kormány várakozásaitól.
A hollandok és a portugálok a német álláspont mellett sorakoztak fel
Eric Wiebes holland pénzügyi államtitkár kijelentette, hogy a görög javaslat nem eléggé egyértelmű ahhoz, hogy elfogadják. Hollandia egyetért Németországgal abban, hogy a levél nem tartalmaz megfelelő garanciákat arra nézve, hogy Görögország kész betartani a hitelnyújtáshoz szükséges, 2012-ben rögzített összes feltételt. Az eurócsoport ülésén arra kérik Görögországot, hogy tegye világossá álláspontját. Ha Athén kész betartani a jelenleg még futó hitelprogram feltételeit, "beszélhetünk a hosszabbításról" - mondta az államtitkár újságíróknak.
Maria Luis Albuquerque portugál pénzügyminiszter pénteken szintén kijelentette, az euróövezeti tagállamok, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap nem hajlandó más feltételekről tárgyalni a görög kormánnyal, mint amelyeket a jelenleg is futó hitelprogram rögzítettek. „Hiteleket folyósítani ellentételezés nélkül mindenki számára lehetetlen, legyen az Portugália vagy Görögország” - mondta a portugál politikus a Handelsblatt című német újságnak nyilatkozva.
Edward Scicluna máltai pénzügyminiszter a Malta Today című hetilapnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy Németország és más országok is készek kiengedni Görögországot az euróövezetből. A máltai politikus arra számít, hogy "nagyon nehéz" lesz az eurócsoport pénteki ülése. A görög javaslatról szólva hiányolta a konkrét és egyértelmű megfogalmazását annak, hogy pontosan mit is kér a görög kormány.
