Az, hogy az állammal kötött megállapodás értelmében nem vonatkozik a Molra az időközben megnövekedett bányajáradék fizetése, nem minősül állami támogatásnak. A versenytársak is élhettek volna a lehetőséggel, ezért a Mol előnye nem minősül jogosulatlannak - közölte tegnap az Európai Bíróság főtanácsnoka.
Nem kapott állami támogatást a Mol Nyrt. a bányajáradék megállapításakor - áll Nils Wahl, az Európai Bíróság főtanácsnokának tegnap közzétett jogi szakvéleményében. A Mol és az Európai Bizottság jogvitája 2010 óta tart, amikor utóbbi megállapította, hogy a cég mentesül olyan pénzügyi terhek alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük - írta a távirati iroda.
Az olajipari vállalat és a magyar kormány 2005-ben megállapodott, hogy a Mol legtöbb magyarországi mezőjén a vállalat által kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok 2020-ig nem változnak. A magyar bányászati törvény viszont 2008-as módosításában a kőolaj világpiaci árának emelkedésére hivatkozva a bányajáradék jelentős emeléséről rendelkezett - ez viszont a Molt nem érintette. Az Európai Bizottság 2010-es következtetése szerint ez a kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül. A Mol ezt a határozatot megtámadta az Európai Bíróságon, amely 2013. november 12-én a magyar félnek adott igazat, de az Európai Bizottság ez ellen fellebbezett.
A főtanácsnok úgy véli, hogy a magyar jogszabályok a Mol versenytársainak is lehetővé tették volna a szóban forgóhoz hasonló megállapodások megkötését, és az, hogy nem éltek ezzel a lehetőséggel, nem jelenti a Mol jogosulatlan versenyelőnyét. Nils Wahl előterjesztése nem köti a bíróságot a későbbi ítélethozatalban, de a tapasztalatok szerint az ítéletek többnyire nem különböznek lényegesen a főtanácsnok álláspontjától.
