Nem számoltak a közép-európai téllel azok a főleg Afrikából és Ázsiából érkező illegális bevándorlók, akik a szerb–magyar határ átlépésével szeretnének Nyugat-Európába jutni. Többségük a déli határainkon fagyoskodik.
Terjedelmes helyszíni riportban számolt be a távirati iroda azokról a főleg Afrikából és Ázsiából érkező illegális bevándorlókról, akiket Csongrád megye déli határszakaszán tavaly január 1. és november 30. között fogtak el. A megyei rendőr-főkapitányság szerint mintegy 25 és fél ezer határsértőről van szó. Tavalyelőtt egész évben 17 475 ilyen személyt tartóztattak fel, hazánk európai uniós csatlakozásának évében, 2004-ben pedig ezen a határszakaszon mindössze 37 illegális bevándorló ellen intézkedtek.
Az illegális határátlépők gyakran az erdős részeken érkeznek, abban bízva, hogy a fák és a bokrok között el tudnak rejtőzni. A téli időszakban azonban már egyre kevésbé bujkálnak, inkább feladják magukat, annyira fáznak és éheznek. Olyan is előfordult már, hogy rendben átértek a határon, és a legközelebbi településen az ott lakókat kérték meg, hogy hívják ki a rendőrséget, mert feladnák magukat, illetve menekültstátust szeretnének kérni.
Velük szemben ezt az eljárást a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal folytatja le. A hivatal menekültügyi osztályának tájékoztatása szerint tavaly több mint 42 ezren nyújtottak be menedékjog iránti kérelmet Magyarországon.
Az illegális bevándorlók Magyarország előtt még Szerbiában is kérhetnek menedéket. Ugyan nem ez az ország az úti céljuk, mégis megteszik néha, mert így időt nyerhetnek, és nem toloncolják ki őket.
A főleg Afganisztánból, Pakisztánból, Szomáliából, Líbiából, Szíriából és Irakból érkező migránsok áhított céljáig, Nyugat-Európáig hosszú út vezet. Ennek egyik utolsó állomása a déli határunk közelében fekvő Szabadka. Az észak-bácskai város egykori téglagyárában mindennap több tucat illegális bevándorlót lehet találni. Az újságírók tucatnyi elkeseredett afgánra leltek. Mint kiderült, a szerb rendőrség brutálisan bánik velük. Előző éjszaka felgyújtották a táborukat, a tűzben elégtek a ruháik, telefonjaik, élelmiszerük és a pénzük java része. Az egyik afgán fiatal elmondta, azért is várja, hogy Magyarországra érjen, mert ott jobbak a körülmények.
Alapvetően azonban nem hazánk a cél. A 19 éves Abdul – aki Afganisztánban egyetemista volt – azt magyarázta, mindenképpen Nyugat-Európába kell jutniuk, mert a németországi, belgiumi vagy a holland menekülttáborokban több száz eurós segélyt is kapnak havonta, és a lakhatási körülmények is sokkal civilizáltabbak, mint a szerb vagy a magyar táborokban.
Kemény szóváltás Vucic és Brüsszel között
A kormányellenes média pénzelésével vádolta meg az Európai Uniót a hét végén Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök. A kormányfő pénteken bírálta a Balkáni Kutatóhálózat (BIRN) nevű regionális tudósítói hálózat egyik cikkét, amely szerint az állami tulajdonú Szerb Villanygazdaság (EPS) egy tapasztalat nélküli társaságot bízott meg a kolubarai bányászati medencében lévő víz kiszivattyúzásával, és emiatt nagymértékben megnőttek a munkálatok költségei. „Az unió elvárja, hogy a szerbiai szervek biztosítsák a szólás- és sajtószabadság támogatásához szükséges környezetet” – hangsúlyozta válaszában Maja Kocijancic, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője. Vucic erre felháborodva közölte: „Ha a személyem akadályozza önöket, mert nem akarok a kötélen rángatott bábjuk lenni, hanem csak a szerb nép szolgája, akkor egyenesen és egyértelműen tájékoztassanak engem erről, és ne aggódjanak, elállok az útjukból, és azt is tudom, hogy sokan vannak, akik alig várják, hogy a »lótifuti« és a »Bólogató János« szerepét azonnal átvegyék.”
