A hazánk külgazdasági mozgásterének kibővítését szolgáló keleti nyitás program Borsod-Abaúj-Zemplén megyében meglehetősen sikeresen zajlik. Török Dezsővel, a megyei közgyűlés új elnökével azt vettük számba, milyen jelentős ázsiai beruházások telepedtek meg 2014-ben Borsodban, hozzásegítve ezzel a megyét ahhoz, hogy úgy az ipari termelési érték, mint a beruházási kedv is látványosan emelkedjen Észak-Magyarországon. A keleti nyitásként a közeljövőben olyan ipari beruházások is megvalósulnak a megyében, amelyek közvetlen hatással lesznek a mezőgazdaságra, azon belül a helyi kukoricatermelés növekedésére.
Tavaly márciusában tették le az alapkövét az autóipari biztonsági berendezéseket gyártó japán Takata cégcsoport miskolci gyárának. Mint arról lapunk is beszámolt, a borsodi megyeszékhelyen létesült üzem mintegy ezer embernek ad majd munkát, a projektet az elmúlt öt év legnagyobb hazai zöldmezős beruházásaként tartják számon.
Az év végére beindultak a gyártósorok a miskolci üzemben, a fröccsöntő gépek is működésbe álltak, s már most háromszáz embert foglalkoztat a Takata. Az idén a tervek szerint négy millió lágzsákegység kerül ki a borsodi megyeszékhelyről. A világszerte ötvenöt gyárat működtető keleti cégóriás nem az egyedüli volt, amely Borsod-Abaúj-Zemplén megyét választotta magyarországi telephelyéül.
Török Dezsővel, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés elnökével azokat a jelentősebb ázsiai beruházásokat vettük számba, amelyeket 2014-ben sikerült letelepíteni a megyében, s amelyek jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez. Ilyen a tiszaújvárosi butadiénkinyerő gyáregység is, a TVK Nyrt.-ben.
A tervek szerint a butadiénre épül később egy műgumigyár, amelynek érdekében már létrehoztak egy japán-magyar vegyesvállalatot, amely ugyancsak nagy lépés a gazdaságfejlesztés irányába. „A tiszaújvárosi üzemben évente mintegy hatvanezer tonna úgynevezett sztirol butadién gumit állítanak majd elő a MOL Nyrt. és a Japan Syntetyc Rubber Corporation (JRS) megállapodásának eredményeképp”- mutatott rá Török Dezső, aki mérföldkőnek nevezte azt a kínai projektet is, amelynek köszönhetően - várhatóan idén nyáron- citromsavgyár létesítésül a Sajó-völgyében.
Mint azt a Magyíar Hírlap megírta, a nemzetközi szinten is meghatározó RZBC Group Co, LTD cégcsoport ez év júniusában kezdheti a hazai gyáregység építését, amely optimális esetben 2018-ban már világszerte értékesítheti a Borsodban előállított citromsavat. A megyei közgyűlés elnöke arra emlékeztetett, hogy „a több mint harminc milliárd forintos beruházás direkt hatással lesz a mezőgazdaságra is, hiszen a citromsav-vegyület előállítása kukoricából történik. Miképp lapunknak kifejtette „további fontos tényező, hogy csaknem százhatvan főt alkalmaznak majd a leendő gyárban, ám nemcsak az üzemben dolgozó munkások számával, de a kukoricatermelésben közvetve részt vevő helyi gazdák bevonásával is növekszik a foglalkoztatás.” Ennek kapcsán beszélt arról, hogy a megyében jelenleg termelt kukoricamennyiség mintegy kétharmadát – kétszázezer tonnát- felvenné a létesülő citromsavgyár.
Az önkormányzat nem pusztán Ázsia felé nyit sikeresen, de szomszédainkkal is meglehetősen gyümölcsöző kapcsolatot ápol. Regionális együttműködés jött létre még 2012 januárjában Kassa, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye között Via Carpatia néven azzal a céllal, hogy külön uniós forrásokat tudjon lehívni a két megye, határokon átnyúló projektekre úgy a gazdaságfejlesztés, mint a kulturális programok megvalósítása érdekében. Török Dezső ennek kapcsán decemberben részt vett egy kassai munkalátogatáson, ennek fejleményeiről is kérdeztük. „Kapcsolatfelvételnek indult a találkozás, ám mindjárt az elején nagy terveket szövögettünk, így például kibővítenénk az együttműködést, azaz észak-dél irányba meghosszabbítanánk a Via Carpatiát, mégpedig a lengyelek bevonásával”- magyarázza a Fidesz-KDNP-s politikus. „Januárban, mi látjuk vendégül a kassaiakat, akkor erről is tárgyalunk, valamint azokról a pályázati lehetőségekről, amelyek elsődlegesen infrastrukturális és közútfejlesztésre, valamint Kassa-Borsod egyetemi szintű, illetve kulturális együttműködésére irányulnak.
