Több mint tíz százalékot zuhant az orosz deviza a hétfői kereskedésben, amire az 1998-as pénzügyi válság óta nem volt példa. Sok elemző szerint Oroszország devizakrízis szélén áll, ami bizalmi válsággal párosul, hiszen az olajáraktól függetlenné vált a zuhanás. Hétfő este az orosz jegybank rendkívüli ülésén drámai mértékű kamatemelést jelentett be, 10,5 százalékról 17 százalékra emelve az alapkamatot.
Hétfő éjjel rendkívüli ülést tartott az orosz jegybank, amelyen drámai mértékű kamatemelésről döntöttek. Az irányadó kamatlábat 650 bázisponttal 17 százalékra emelte. Ekkora kamatemelésre 1998 óta nem volt példa. Az év elején még 5 százalékon állt az alapkamat.
Történelmi szintre emelkedett a dollár-rubel árfolyama hétfőn. Olyan drámai mértékű volt az orosz deviza zuhanása, hogy mire elkészültek a hírügynökségi tudósítások, addigra már teljesen már jegyzésárak alakultak ki.
A nap végére egy dollárért 66 rubelt kellett adni, ami 13 százalékos gyengülésnek felel meg és történelmi mélypontot jelent. Ezzel a rubel a Bloomberg beszámolója szerint az idei év legrosszabbul teljesítő devizája, amely még az ukrán hrivnyánál is nagyobbat, 48 százalékot gyengült január óta.
Beszámolók szerint az orosz jegybank többször is belépett a piacra dollár eladásokkal és rubel vásárlásokkal, hogy lefékezze a zuhanást. Erre nagyjából 300-400 millió dollárt költhettek hétfőn, a becslések szerint. Az orosz jegybank pénteken az infláció megfékezésében és a rubel védelmében idén sokadszorra egy százalékponttal 10,5 százalékra emelte az alapkamatot. A döntés azonban ellentétes hatást váltott ki, az árfolyam tovább süllyedt. Idén már 5 százalékpontos emelkedett a kamatszint, amit további gyengíti a növekedési kilátásokat és a tőkekiáramlást sem tudta megállítani.
Az amerikai kongresszus az Oroszország elleni szankciók szigorításáról döntött, a törvénytervezetet Obama elnök még nem írta alá. Az olajárak esése mellett ez is szerepet játszott a hétfői tőzsdei vérfürdőben.
Sok elemző szerint nem volt erőteljes a beavatkozás. A központi bank nem volt képes határozott lépéseket tenni a deviza gyengülésének megállításában, és a hétfői pánikot ez váltotta ki – érvelt a Societe Generale SA egyik devizakereskedője. Oroszország még nincs a pénzügyi válság szélén, viszont hamarosan elveszítheti a befektetésre javasolt adósbesorolását.
A hétfői piaci vérfürdő annak az igazolása, hogy befektetők elvesztették bizalmukat az orosz gazdaságban – véli a londoni Standard Bank elemzője, Timothy Ash.
Sok elemző rámutatott arra, hogy hétfőn már nem volt teljesen igaz, az elmúlt időszak trendje, hogy az olajárak együtt mozogtak az árfolyammal. A devizapánik viszont ennek fényében még inkább aggasztó lehet, vélték. A költségvetést 100-110 dolláros olajárakkal tervezték. Ezzel szemben még az OPEC vezetői sem zárják ki, hogy a hordónkénti 60 dolláros szintről tovább, esetleg 40 dollárig zuhant a nyersolaj jegyzésára. A bevetéli oldalon a helyzetet javítja, hogy a kőolajárak 50 százalékos csökkenése hasonló mértékű rubel gyengüléssel járt.
Bajban az orosz cégek
Mivel Oroszország dollárban denoniminált adóssága mindössze 38 milliárd dollár, és ezt jövőre csak 6 milliárd dolláros kamatfizetés terhel, így ennek teljesítése nem okozhat gondot. Még akkor sem, ha a devizatartalékok ötéves mélypontra, 400 milliárd dollárra estek.
Annál nagyobb problémát okoznak a vállalatok kintlevőségei és a cégek refinanszírozása. Az amerikai Wells Fargo bank számításai szerint a bankrendszer külső adóssága 200 milliárd dollár, míg az orosz vállalatok adóssága a leány vagy anyacégeik felé 160 milliárd dollárral tartoznak. Ez azt jelenti, hogy jövőre a cégek adósságtörlesztése az idei 35 milliárdról 100 milliárd dollárt is elérheti. A vállalati szektorban a kötvényhozam ennek függvényében megugrottak.
Mivel a nyugati szankciókkal elzárták a nemzetközi pénzügyi rendszertől a nagy orosz vállalatokat, ezért az adósságtörlesztés miatt az orosz cégek pánikszerűen vásárolnak dollárt. A devizaválság és növekvő kötvényhozamok az orosz bankrendszerre jelentenek növekvő terheket.
Tőkekorlátozásokat tervez a Kreml?
Az gazdaságba irányuló befektetések teljesen kifulladtak: a működőtőke-beáramlás az idei első félévben elérte a 24 milliárd dollárt, miközben ennek többszöröse, 134 milliárd dollár távozott. A központi bank hétfőn közzétett jelentése jövőre 120 milliárd dolláros tőkekiáramlással számol, ami 2017-ben 55 milliárd dollárra lassulhat.
Londoni elemzők szerint a Kreml "keményvonalasai" máris szigorú tőkekorlátozásokat szorgalmaznak, ám ennek bevezetése Oroszország maradék hitelességét is aláásnák, ráadásul az ilyen hatósági intézkedések még akár fel is gyorsíthatják a tőkemenekítést, véli Neil Shearing, a City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzője.
A kedvezőtlen környezet és a nyugati szankciók hatására a kormány az ország GDP növekedési előrejelzéseit is át kell írni. Vlagyimir Medvegyev orosz miniszterelnök arra kérte a kormányt, hogy az apadó költségvetési és export bevételek miatt 10 százalékkal csökkentsék a jövő évi költségvetés kiadási oldalát. A jegybank stressz tesztje semmi jóval nem kecseget. Az orosz GDP jövőre akár 4,5 százalékkal csökkenhet, amennyiben továbbra is 60 dolláron maradnak az olajárak. A fogyasztás 6 százalékkal, míg a beruházások 10 százalékkal zuhanhatnak.
Megbukott Putyin eurázsiai projektje?
