Moszkvában elfogyott a türelem, Oroszország a korábbiakkal ellentétben azonnal válaszolt az ellene irányuló szankciókra.
Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes szokatlanul keményen reagált arra, hogy az amerikai kongresszus mindkét háza megszavazta pénteken azt a törvényrendeletet, amely alapján – ha azt Barack Obama elnök jóváhagyja – az Egyesült Államok új gazdasági szankciókat vezetne be Oroszország ellen és növelné az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást. Rjabkov az oroszellenesség újabb megnyilvánulásának nevezte a törvényt, amellyel Washington arra tesz kísérletet, hogy Moszkvára erőltesse akaratát. A kongresszusi döntés alapján egyebek között páncéltörő lőszereket, felderítő drónokat is szállíthatnának Ukrajnának. Az Oroszország ellen eddig bevezetett büntetőintézkedéseket pedig kiterjesztenék további orosz állami cégekre, így a Rosoboronexport fegyvergyártó és kereskedelmi vállalataira is. A Gazprom állami energetikai céget is büntetnék, amennyiben az korlátozná az Ukrajnába vagy a NATO-tagállamokba irányuló gázexportot. Moszkva szerint „hatalmas aknát” helyeztek a kétoldalú kapcsolatok alá. Alekszandr Lukasevics külügyi szóvivő közölte: Oroszország nem enged az Egyesült Államok zsarolásának, nem mond le nemzeti érdekei- ről, és nem engedi, hogy beavatkozzanak a belügyeibe.
A kétoldalú viszony, illetve az ukrajnai helyzet egyébként napirenden volt Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap lapzártánkkor is tartó római tárgyalásain is.
Délkelet-Ukrajnában közben a korábbiakhoz képest nyugodt volt a helyzet, a december 9-én újra meghirdetett fegyverszünetet alapvetően mindkét fél betartja. Lenyugodni látszik a múlt heti orosz segélykonvoj kapcsán kitört vita is: miután az EBESZ is megerősítette, hogy csak humanitárius szállítmányról volt szó. Kijev korábban többször is azzal vádolta Oroszországot, hogy fegyvert és lőszert szállít a szakadároknak, bizonyítékokkal azonban egyszer sem tudott előállni.
