Évek óta húzódik Szerbiában a médiaprivatizáció folyamata. Több hullámban, többször rugaszkodtak neki a döntéshozók a magánosítási folyamat jogszabályai kidolgozásának, ugyanis a korábban végrehajtott privatizáció eredményei katasztrofálisaknak bizonyultak, hiszen sorra szűntek meg a privatizált rádiók, televíziók: az elmúlt évtizedben ötvenhat helyi és körzeti rádiót magánosítottak Szerbiában, és egy sem működik már. Azok sem, amelyek magyar nyelven (is) sugároztak.
Néhány hónapja a szerb képviselőház újraszabályozta a jogi kereteket. A törvény kimondja, hogy 2015 júliusát követően Szerbiában nem működhet önkormányzati alapítású médium. A törvénymódosítást megelőzően a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) koalíciós parterével, a Szerb Haladó Párttal (Srpska Napredna Stranka – SNS) megállapodott abban, hogy ez alól a jogszabály alól kivételt képeznek a kisebbségi önkormányzati alapítású lapok, rádió- és televízióadók, ami azt jelentette, hogy azokra a médiumokra, amelyeknek a Magyar Nemzeti Tanács az alapítója, nem vonatkozik ez a törvény.
Január 16-án a szerb alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy nemcsak az állam, hanem a tartomány és a helyi önkormányzatok sem lehetnek médiumok alapítói. Ez a jogalkotó kezét is megkötötte, elkerülhetetlenné vált a médiumok privatizációja.
A vajdasági magyarság számára azonban nemcsak a Magyar Nemzeti Tanács által alapított médiumok a fontosak: van ugyanis néhány önkormányzati rádió és televízió, amely a szerb mellett magyar nyelven is sugároz műsort, s amely regionális szinten meglehetősen nagy népszerűségnek örvend. Ezek közé tartozik például a Szabadkai Rádió és a topolyai Régió Rádió is – az előbbi szerb, magyar, horvát, bunyevác és német, az utóbbi szerb, magyar, ruszin és szlovák nyelven sugároz. A VMSZ a törvény elfogadását megelőzően abban állapodott meg a kormánypárttal, hogy a privatizációt követően az új tulajdonos köteles legalább öt évig megtartani a korábbi műsorstruktúrát, nem változtathat profilt, illetve öt évig foglalkoztatnia kell a privatizáció pillanatában alkalmazásban lévő foglalkoztatottakat. Ráadásul nemcsak a műsorrácsot és a dolgozókat, hanem a sugárzási nyelveket sem lehet leépíteni ez alatt az öt év alatt. A VMSZ arra számít, hogy „egy ilyen rendelkezés kedvét szegi mindenféle tisztességtelen szándékkal privatizációba induló potenciális tulajdonosnak”, ahogyan azt Pásztor Bálint, a párt frakcióvezetője nyilatkozta a Magyar Szónak.
