Amnesztia a hazatérő, „bűnbánó” tőkének, feltőkésítés a hazai bankoknak, továbbá a devizaspekulánsok elleni harc – Vlagyimir Putyin idei, hivatalosan a felsőház tagjaihoz intézett „üzenetében” szinte mindenkinek a kedvében igyekezett járni.
Visszafogott volt a Nyugattal kapcsolatban, noha egyértelművé tette: a Krím Oroszországhoz való csatlakozása megkérdőjelezhetetlen, a félsziget hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Moszkva számára. Ugyanúgy, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek – Vlagyimir nagyfejedelem a félszigeten lévő Herszonban vette fel anno a kereszténységet. „Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal” – hangsúlyozta az orosz államfő, jelezve, hogy országa nyitott marad a világ felé, az együttműködés, a külföldi befektetések, közös tervek megvalósítása számára. Putyin ugyanakkor kijelentette hogy szerinte a külföldi szankcióknak nincs köze az ukrajnai eseményekhez. „Ha az nem lett volna, valamit kitaláltak volna arra, hogy feltartóztassák a növekvő orosz gazdaság lehetőségeit” – szögezte le az államfő.
Az évértékelő előtt feszült volt a hangulat Moszkvában, ugyanis éjszaka Groznijban iszlám szélsőségesek megöltek tíz rendőrt, és megsebesítettek 28 másikat, majd bevették magukat a helyi sajtóházba, valamint egy iskolába. Az épületeket a biztonsági szervek megostromolták, és végeztek a támadókkal.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet külügyminiszterei közben Bázelben tanácskoztak. Az értekezleten Szijjártó Péter kijelentette: Magyarországnak az az érdeke, hogy az ukrajnai válság minél gyorsabban, tárgyalásos alapon megoldódjon, és Ukrajna politikailag és gazdaságilag is fenntartható, stabil ország legyen. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a keletről érkező legnagyobb kihívás az ukrajnai konfliktus, amelynek megoldása Magyarország alapvető érdeke, de ehhez Ukrajnának fontos strukturális reformokat kell végrehajtania.
