Oroszország sohasem fogja támogatni az elkülönülést, és ellenségeket sem keres magának - mondta Vlagyimir Putyin évértékelő beszédében csütörtökön Moszkvában, s kiemelte: Oroszország semmiképpen sem szakítja meg kapcsolatait az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. Az orosz elnök a tőke visszaáramlásának fontosságát hangsúlyozta, amit az amnesztiatörvény elfogadásával és adócsökkentésekkel tervez megkönnyíteni.
Az orosz elnök nem a gazdasági kérdésekkel, hanem a Krím félsziget Ukrajnától Oroszországhoz csatolásával kezdte beszédét. Amit mondott, először hangzott el orosz politikai vezetőtől. Közölte, hogy a Krím hatalmas civilizációs és szakrális jelentőséggel bír Oroszország számára. Ugyanúgy, mint a jeruzsálemi Templomhegy a zsidóságnak és a muzulmán vallás híveinek - mondta. Az orosz elnök ezt azzal magyarázta, hogy Vlagyimir herceg, későbbi kijevi nagyfejedelem a Krímben lévő Herszonban, a jelenlegi Szevasztopol melletti bizánci településen keresztelkedett meg, majd ő térítette keresztény hitre a Kijevi Ruszt.
Kijev eltávolodása Oroszországtól hatalmas vallási és kulturális veszteség
Az orosz hatalomnak és különösen az orosz ortodox egyháznak érzékeny veszteség Kijevnek, az orosz történelem, vallás és kultúra bölcsőjének az eltávolodása a jelenlegi Oroszországtól.
Vlagyimir Putyin történelmi eseménynek nevezte, hogy a félszigetet március végén Ukrajnától Oroszországhoz csatolták, míg a délkelet-ukrajnai fegyveres konfliktust tragédiának minősítette, és kijelentette, hogy az teljes mértékben igazolja az orosz álláspont igazát. Azt is hangsúlyozta, minden népnek joga van arra, hogy megválassza útját és szövetségeseit, beleértve Ukrajnát is. Ugyanakkor ostorozta az ukrajnai hatalomváltást eredményező erőket támogató nyugati államokat és a szerinte államcsínnyel létrejött ukrán vezetést.
Nem szakítják meg a kapcsolatot Amerikával és az EU-val
