Fele részben költségvetési, fele részben uniós forrásokból kétszázmilliárd forintot szánna az oktatási kormányzat a köznevelés hét évre szóló stratégiájára. Az egyik fő célkitűzés a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentése.
Összesen tizenkét beavatkozási területet jelöl meg a hét évre, 2020-ig szóló, a minap nyilvánosságra hozott Köznevelés-fejlesztési stratégia. A köznevelési államtitkárság által még az év elején összeállított dokumentum, amelyet a kormány a minap fogadott el, hét évre több mint kétszázmilliárd forintot irányoz elő a megjelölt feladatokra. Az összeg felét a központi költségvetések tartalmazzák majd, másik felét pedig uniós forrásokból biztosítanák. A dokumentum a fenntartható, hatékony ágazatirányítás fejlesztését, az ágazat teljes irányítási és minőségértékelési rendszerének kialakítását, a pedagógiai szakmai szolgáltatások színvonalának emelését, a tanulói készségek, képességek fejlesztését, az új tantervi-tartalmi szabályozókban megjelenő követelményekkel összhangban a pedagógusok módszertani kultúrájának emelését, az új szabályozóknak megfelelő taneszközök fejlesztését, elterjesztését tűzi ki célul.
Hangsúlyosan jelenik meg benne az innováció és a tehetség támogatása, a pedagógusok képzésének fejlesztése, valamint folyamatos szakmai fejlődésük biztosítása, a nyitottságra ösztönző nevelés és a nemzetiségi nevelés-oktatás támogatása. Kiemelten kezeli a dokumentum a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentését. Ez az arány jelenleg 11,2 százalékos, amit 2020-ra tíz százalék alá vinnének le. E célra az uniós programokból származó tizenhétmilliárd forint mellett a központi költségvetés hét év alatt hetvenmilliárd forintot szánna.
A dokumentumban az olvasható, hogy a kormányzat elmúlt években hozott döntései már jelentős megújulást eredményeztek a köznevelés területén, s ezen intézkedések nyomán állapítja meg a főbb vezérelveket. Ezek szerint nagyobb állami szerepvállalással biztosítanák a köznevelés egységesen magas minőségét, hangsúlyossá tennék a köznevelés közszolgálati szerepét, kiegyensúlyoznák a nevelési és oktatási feladatok arányát az iskolák szerepének erősítésével, egyensúlyt teremtenének a tanulók szellemi, lelki és testi nevelésében, valamint helyreállítanák a pedagógus-életpálya presztízsét.
A stratégiában megjelenő intézkedések mindemellett támogatják „a kormányzat kiemelt céljait, úgymint a teljes foglalkoztatottság megvalósítását, a demográfiai folyamatok megfordítását, illetve a családközpontúság megvalósítását, emellett a társadalmi felzárkózást és az esélyteremtés növelését is”.
Hangsúlyosan jelenik meg benne az innováció és a tehetség támogatása, a pedagógusok képzésének fejlesztése, valamint folyamatos szakmai fejlődésük biztosítása, a nyitottságra ösztönző nevelés és a nemzetiségi nevelés-oktatás támogatása. Kiemelten kezeli a dokumentum a végzettség nélküli iskolaelhagyók arányának csökkentését. Ez az arány jelenleg 11,2 százalékos, amit 2020-ra tíz százalék alá vinnének le. E célra az uniós programokból származó tizenhétmilliárd forint mellett a központi költségvetés hét év alatt hetvenmilliárd forintot szánna.
A dokumentumban az olvasható, hogy a kormányzat elmúlt években hozott döntései már jelentős megújulást eredményeztek a köznevelés területén, s ezen intézkedések nyomán állapítja meg a főbb vezérelveket. Ezek szerint nagyobb állami szerepvállalással biztosítanák a köznevelés egységesen magas minőségét, hangsúlyossá tennék a köznevelés közszolgálati szerepét, kiegyensúlyoznák a nevelési és oktatási feladatok arányát az iskolák szerepének erősítésével, egyensúlyt teremtenének a tanulók szellemi, lelki és testi nevelésében, valamint helyreállítanák a pedagógus-életpálya presztízsét.
A stratégiában megjelenő intézkedések mindemellett támogatják „a kormányzat kiemelt céljait, úgymint a teljes foglalkoztatottság megvalósítását, a demográfiai folyamatok megfordítását, illetve a családközpontúság megvalósítását, emellett a társadalmi felzárkózást és az esélyteremtés növelését is”.
