A rektori konferencia támogatja a felsőoktatási koncepciót, de a szervezet számos kritikával és javaslattal is élt. Mezey Barna tiszteletbeli elnök a legfontosabbnak azt nevezte, „dőljenek el végre” a dolgok, döntsék el, hogy milyen irányba menjen a felsőoktatás.
„A jogszabályok csaknem egy évtizede lüktetnek, a törvényeket negyedévente módosítgatják” (Fotó: Horváth Péter Gyula)
„Több mint egy évtizede várjuk, hogy készüljön stratégia, a jelenlegi felsőoktatási kormányzat pedig igen elszántnak tűnik ez ügyben” – ezzel indokolta lapunknak Mezey Barna, hogy a Magyar Rektori Konferencia (MRK) alapvetően miért támogatja a Fokozatváltás a felsőoktatásban című terveket. A szervezet tiszteletbeli elnöke, az ELTE rektora kiemelte, a koncepció nem egyik pillanatról a másikra akar eredményt elérni, hanem lépésről lépésre tervez, a minőség és a verseny jelszavakat tűzi zászlóra, „nem ugyanazt várja el mindenkitől”, és hangsúlyozza, hogy a magyar felsőoktatás nemzetgazdaságunk egyik legsikeresebb, legversenyképesebb ágazata.
Az MRK viszont számos problémát is nevesített. A társadalomtudományokat például „teljesen mellőzi” a dokumentum, pedig Mezey Barna szerint az egész ágazatra szóló stratégiából nem maradhat ki egyetlen fontos terület sem. Hozzátette, az anyag szinte végig csak ipari-gazdasági igényekkel foglalkozik, holott „a jól szervezett társadalomnak is vannak szempontjai”. Mint mondta, a dokumentumból az derül ki, hogy az állam a jövőben sem kíván a mostaninál nagyobb részt vállalni a felsőoktatás finanszírozásából. Pedig – jegyezte meg – az állami szerepvállalás így is jócskán elmarad az uniós átlagtól.
Az MRK tiszteletbeli elnöke jelezte, nem támogatják, hogy a szenátus felét külső tagok alkossák, ehelyett olyan igazgatóság létrehozását javasolják, amelyet a rektor és a kancellár mellett két minisztériumi és két szenátusi delegált alkotna.
„Dőljenek el végre a levegőben lógó kérdések, legyen világos, milyen irányba tart a felsőoktatás” – mondta Mezey Barna, hozzátéve, hogy a finanszírozás évek óta rendezetlen, ad hoc jelleggel „kapnak” pénzt az intézmények, s a szabályozás is kiszámíthatatlan, „a jogszabályok csaknem egy évtizede lüktetnek, a törvényeket negyedévente módosítgatják”.
Mint megírtuk, a Professzorok Batthyány Köre egyetért a felsőoktatási profiltisztítással, és azzal, hogy szorosabbá váljon a felsőoktatási intézmények és a gazdasági szereplők közti kapcsolat. A testület ugyanakkor irreálisnak nevezte, hogy 2030-ra az ágazat képes legyen külső forrásokból finanszírozni önmagát, már csak azért sem, mert alapkutatásukat nem lehet megrendelésekkel irányítani. „Ahhoz, hogy a felsőoktatásból kikerülő hallgatók ne csak értékes munkavállalók, hanem a társadalom művelt, széles látókörű, környezettudatos és a kihívásokat intelligens módon kezelő tagjai legyenek, elengedhetetlen a humán- és a társadalomtudományok megfelelő támogatása” – közölték, kiemelve, hogy elhibázott a felsőoktatást minden szinten piaci alapon működő rendszerként kezelni. A koncepciót a Felsőoktatási Kerekasztal szereplőinek október végén mutatta be Palkovics László felsőoktatási államtitkár. A kerekasztal pénteken tárgyal ismét, amikor a munkaanyaghoz érkezett felvetéseket, javaslatokat tekinti át. Úgy tudjuk, a javaslatok nyomán több ponton módosulhat a stratégia alapjául szolgáló dokumentum.
