Tovább bővült a vállalati hitelállomány, elsősorban a forinthitelek növekedése miatt a harmadik negyedévben – állapította meg legújabb összefoglalójában a jegybank. Vonnák Balázs, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója hangsúlyozta: a jelzett időszakban a háztartások hitelei csökkentek. A növekedésihitel-program jelenleg a kis- és középvállalkozások hitelállományának 25 százalékát teszi ki.
A harmadik negyedévben a folyósított vállalati hitelek volumene 97 milliárd forinttal haladta meg a törlesztések nagyságát, így tranzakciós alapon emelkedett a vállalati hitelállomány, többek között az egy év alatt több mint négyszázmilliárd forintnyi kihelyezést hozó növekedési hitelprogramnak köszönhetően – hangsúlyozta az MNB tegnapi tájékoztatóján Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója. Ismertetve Hitelezési folyamatok című kiadványukat, azt is hangsúlyozta: a bővülés szinte teljes egészében a forintban adott kölcsönök növekedésének tudható be. Eközben a harmadik negyedévében a háztartási hitelállomány tovább csökkent, ugyanakkor a törlesztések 26 milliárd forinttal voltak nagyobbak, mint a folyósítások.
A jegybank szakértői stábjának összeállítása szerint a devizahiteles csomag súlyos pénzügyi hatásai ellenére a bankok kis százaléka tervezi, hogy szigorít a vállalati és a lakáshitelek feltételein. Az MNB elemzése szerint enyhültek a fogyasztási hitelek feltételei a banki válaszok alapján, a lakáscélú hiteleké azonban érdemben nem változott. A lakáshitelek kamatfelára régiós összehasonlításban viszont még mindig magas.
Az MNB arra számít, hogy a következő években megtakarító háztartások és jobban költekező vállalatok jellemzik majd a hazai pénzpiacot. A bankok között, illetve az állam és bankok között is élesedik majd a verseny a lakossági megtakarításokért, a bankrendszer a hosszú távú forintforrásokat preferálja majd, és a devizaforrások eltűnnek a rendszerből. A fair bankrendszerről szóló törvény pedig átláthatóbbá teszi a hitelek, illetve a banki termékek árazását. A szakértők szerint a háztartások hitelezésében visszafogott növekedés várható, a bruttó hitelezés bővülése évi 9-10 százalékot érhet el. A vállalati szektor hitelállományának a bővülése egyértelműen hat a növekedésre, a tapasztalatok szerint a vállalati hitelállomány egyszázalékos növekedése 0,2 százalékos GDP-bővülést eredményez. Az említett növekedési hitelprogram jelenleg a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelállományának 25 százalékát teszi ki, ha pedig ehhez hozzáveszünk más állami programokat, akkor már a növekedési hitelprogram és az állami hitelprogramok a kkv-hitelek negyven százalékát adják.
Brüsszel figyel minket
Magyarország és még tizenöt tagállam esetében továbbra is indokoltnak tartja a makrogazdasági egyensúlyi problémák kijavításának szoros nyomon követését az Európai Bizottság. A testület szerint az államadósságot gyorsabb ütemben kellene lefaragni ahhoz, hogy csökkenjen az ország külső sokkhatásokkal szembeni sebezhetősége – jelentette a Bruxinfo. Kiderült az is, hogy az Európai Unió
Belgium, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Málta, Ausztria és Portugália esetében állapította meg, hogy államháztartási hiánya meghaladja a GDP-arányosan mért, háromszázalékos kulcsszintet.
