A mobilpiaci trendeket kevéssé követők és a fejlett régiókban élők számára az a márkanév, hogy Xiaomi nem sokat mond, ám jobb, ha ezt a nevet gyorsan megjegyezzük. Telefonjainak külső megjelenése és technológiai, marketingújításai miatt a kínai Apple-nek nevezett cég három év alatt a semmiből a globális mobilpiac harmadik legnagyobb szereplőjévé nőtte ki magát, a hazai után a nemzetközi piac meghódítására, globális elsőségre tör. A csúcstelefonjait a versenytársaik árainak feléért kínáló gyártónak erre minden esélye megvan.
A kínai céges világban a múlt hónapban tőzsdén megjelenő online kereskedő Alibaba után a legnagyobb szenzáció az alig négyéves múlttal rendelkező Xiaomi előtörése. A 2010-ben alapított cég pár év alatt exponenciális növekedést mutatott fel, mára az Apple és a Samsung után a harmadik legnagyobb mobilpiaci játékossá vált. Az első telefonjával 2011-ben előrukkoló Xiaomi 2012-ben már 7,2 millió, 2013-ban 18,7 millió okostelefont adott el, ami az idei évre hatvanmillió fölé nőhet. 2015-re már kétszázmillió felhasználóval számolnak.
A július és szeptember közötti három hónapban az eladások rekordszintre emelkedtek és meghaladták a 2013-as 17-18 millió darabszámot, ami a teljes piac hat százalékát fedi le. Kínában már letaszította a trónról az eddig piacvezető Samsungot, az Apple-ről már nem is beszélve, mivel a kaliforniai gyártó csak az idén állapodott meg a legnagyobb kínai szolgáltatóval, a China Mobillal készülékei forgalmazásáról.
„Senki sem hitte volna három évvel első telefonunk megjelenése után, hogy a Xiaomi a harmadik legnagyobb gyártó lesz” – mondta büszkén a napokban a kínai Wuzenben befejeződött internetes konferencián a 44 éves milliárdos alapító-cégvezető Lei Jun, aki megjelenésével és közvetlen prezentációs stílusával a volt Apple-vezér, Steve Jobsra emlékeztet sok elemzőt, és aki saját cégét szerényen kisebb csodaként aposztrofálja. Jun ambiciózus célokat tűzött ki vállalata elé: öt-tíz éven belül a világ vezető mobilgyártója kíván lenni.
Az Apple és a Xiaomi közötti hasonlóságok közül kiemelhető, hogy mindketten hardver- és szoftver- vállalatok, és erős ellenőrzés alatt tartják ellátó láncolatukat, valamint az, hogy lelkes rajongótáborral rendelkeznek.
Elemzők szerint a nagy kérdés az, hogy messze az Apple és a Samsung árai alá licitáló, de hasonló technikai képességű telefonokat gyártó Xiaomi mekkora haszonréssel tudja értékesíteni termékeit, és a stratégia mennyire működőképes hosszú távon. A kínai cég prémium kategóriás termékeit hazájában elsősorban a tizenéves korosztály vásárolja az Apple árainak hatvan százalékáért.
Új üzleti modell
A tablet piacon is csúcskategóriás termékkel veszik fel a versenyt a nagyokkal
A cég üzleti modellje is merőben eltér versenytársaitól. A cég legnagyobb versenyelőnye az alacsony árak, ami éppen fedezi az önköltséget. Az alacsony haszonkulcsból eredő pénzügyi „hátrányokat” azzal kompenzálja, hogy egyrészt kevesebb modellel jelentkezik évente, de ugyanazt a terméket tovább tartja a piacon, ráadásul azonos áron az életciklus tovább részében. Így a cég a csökkenő alkatrész- és komponensárakból profitálhat. A készülékeladásokon lévő alacsony profitot a a telefonokhoz árult kiegészítőkkel fejelik meg.
A piacon a legnagyobb profitréssel működő Apple sokkal gyakrabban dob piacra új fejlesztéseket, és a legnagyobbat mindig az új termékek bevezetésekor szakítja. A piacra kerülés után a termékek árai csökkennek és pár hónappal később a rajongók már a következő modellek bevezetésére várnak.
Szemben a piac többi szereplőjével a Xiaomi kizárólag csúcskategóriás termékekben utazik, ezzel pedig az alacsony árai miatt egyébként is alacsony haszonrését maximalizálja. A Samsung egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy egyre kisebb nyereséget ér el alacsonyabb kategóriájú telefonjain.
A kínai cég nemcsak a dizájn területén merített az Apple-től, hanem abban is sokat tanult riválisától, hogyan lehet a fogyasztói várakozásokat fűteni egy-egy új termék bevezetésekor és az érdeklődést fenntartani.
Az értékesítési csatornaként egyedüliként használt internetes áruházukban az új termékbevezetéseket hasonló akciókkal, marketingfogásokkal dobják fel, mint a iPhone gyártója. Az értékesítési csatorna viszont jóval egyszerűbben és gazdaságosabban működtethető így.
A teljesen átszabott Android operációs rendszer mellett saját üzenetküldőt, mobilbiztonsági rendszert és biztonsági mentési/visszaállítási szolgáltatást is kínálnak készülékeikhez. A cégfilozófiát jól jelzi, hogy az operációs rendszert 24 nyelvre fordították le, mindezt a felhasználók segítségével.
Másolási vádak
Nemcsak az elemzők, az Apple is azzal vádolja a kínai gyártót, hogy a dizájnnál és a formáknál előjönnek az amerikai cég tervei. Jony Ive, az Apple vezető dizájnere egyenesen lopással vádolta a Xiaomit. „Amikor először dolgozol valamin, nem lehet tudni, hogy annak mi lesz az eredménye. Akár hét-nyolc évet is dolgozol egy projekten, amit később lemásolnak. Ez egyáltalán nincs rendben így.”
A korábban az Android operációs rendszerért felelős Google-alelnök, Hugo Barra, aki most a nemzetközi értékesítésért felel, csak úgy válaszolt ezekre a bírálatokra, hogy mérnökei sok helyről merítenek ihletet és ezért nem lehet őket hibáztatni. Barra elcsábításának volt egy olyan üzenete is, hogy a cég a nemzetközi piacok felé mozdult el és komolyan kell venni.
Miközben a fejlett régiókban az okostelefonok piaca magas telítettség miatt egy számjegyűre csökkent, addig a fejlődő régiókban töretlen a piac növekedése. A kínai gyártó a jövő évben új piacokra készül, így képbe kerül Malajzia, Indonézia, India, Thaiföld, Oroszország, Törökország, Brazília és Mexikó.
