Egy törvénytervezet szerint 2018-tól nem árulhatnának napi fogyasztási cikkeket olyan élelmiszerláncok Magyarországon, amelyek két egymást követő évben veszteségeget termeltek. A Varga Mihály által a kormány nevében beterjesztett törvényjavaslat még további korlátokat állít a főként külföldi tulajdonú kiskereskedelmi üzletláncok működése elé.
A tervezet megtiltja bizonyos üzlettípusok (diszkont, nagyméretű szupermarket és hipermarket) világörökségi terület nagyvárosi lakóterületén történő üzemeltetését. - írja a Portfolio.hu. - Ez az intézkedés a Lidl, az Aldi üzleteit érintheti és még egy Spar-áruházat, a Batthyány téren. Emellett a napi fogyasztási cikket értékesítő vállalatok esetében bevezetésre kerül az a szabályozás, hogy ha az adott társaság a megelőző két évben veszteséges volt, vagy nem ért el mérleg szerinti eredményt, akkor nem árusíthat napi fogyasztási cikkeket. A külföldi hátterű hiper- és szupermarketláncoknak a legnagyobb csapás talán az lenne, hogy 2018-tól nem működhetne olyan nagy – évi legalább 50 milliárd forint árbevételt elérő – élelmiszerlánc, amelyik papíron két éven keresztül veszteséges, vagy nem termel nyereséget. Ilyen most a külföldiek közül egy kivétellel (a Penny) mindegyik.
A törvény azt is leszögezi: fennáll a gazdasági erőfölény, ha a vállalkozásnak és kapcsolt vállalkozásainak közösen a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi értékesítéséből származó előző évi (konszolidált) nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. "Nem életszerű olyan vállalkozást üzemeltetni, ami folyamatosan veszteséget termel. A tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélés, hiszen a versenytársak kiesnek és a nagy tőkeerejű vállalkozás 'megveszi a piacot'" - áll az indoklásban.
A Spar elhalasztja magyarországi beruházásainak egy részét
„Az élelmiszerlánc felügyeleti díj és a kiskereskedelmet érintő jogszabálytervezetek érzékenyen érintik a Spar magyarországi tevékenységét, ezért a következő évekre tervezett beruházásaik jelentős részét elhalasztják” - hangsúlyozta Rudolf Staudinger, a Spar Magyarország felügyelő bizottságának elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten. Nem gondolkodnak azon, hogy kivonulnának a magyar piacról, hiszen 23 éves ittlétük alatt nettó 500 millió eurót ruháztak be, de a jogszabályi változások miatt valószínűleg beruházásokat halasztanak el, illetve átstrukturálják költségeiket. Rudolf Staudinger kifejtette, hogy korábban évente átlagban 10-30 milliárd forint között ruháztak be a magyar piacon, de ez most kérdésessé vált. A kiskereskedelemben a forgalom 2-2,5 százalékát lehet profitként megtermelni, az élelmiszerlánc felügyeleti díj sávos emelése esetükben a forgalom visszafogására ösztönöz, különben elviszi a nyereséget. Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország cégvezetője elmondta, hogy a Spar a forgalom alapján Magyarország negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, tavaly bruttó 453 milliárd forint forgalmat értek el, több mint 400 üzletük működik országszerte, 2008-2013 között mintegy 250 millió eurót, vagyis 77 milliárd forintot fektettek be a magyar piacon, 2014-ben pedig várhatóan 55 millió eurót, 17 milliárd forintot ruháznak be. A cég Magyarországon az ötödik legnagyobb munkáltató, tavaly a foglalkoztatotti létszám meghaladta a 13 ezret. A szektorban egyedülállóan, a Spar saját húsüzemmel rendelkezik Bicskén, ahol az idén 1,5 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre, az évi 20 milliárd forintos forgalmával az ország második legnagyobb húsüzeme - mutatott rá Heiszler Gabriella, aki kérdésre válaszolva közölte, hogy a társaság már döntött a 2015. évi beruházás folytatásáról a húsüzemben, de ez kérdésessé vált az új szabályok miatt. A cégvezető kiemelte, hogy a Spar 2013-ban a vesztesége ellenére különböző adónemekben 26 milliárd forint adót fizetett be az állami kasszába. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj eddig 325 millió forint kiadást jelentett a cégnek, ami jövőre esetükben harmincszorosára, 9 milliárd forintra emelkedik, ami nehezen lesz kigazdálkodható - jegyezte meg.
forrás: hvg.hu, portfolio.hu
