Váratlan fordulat történt vasárnap a romániai elnökválasztás második fordulójában, amikor a jobboldal jelöltje, a nagyszebeni szász polgármester, Klaus Johannis legyőzte Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnököt.
A magát egységes és oszthatatlan nemzetállamként meghatározó, több mint nyolcvanöt százalékban ortodox vallású Románia egy szász nemzetiségű, lutheránus államfőt választott vasárnap az ország élére Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, az ellenzéki Keresztény-liberális Szövetség (ACL) államfőjelöltje személyében. Johannis magabiztosan, csaknem tízszázalékos előnnyel nyerte a romániai elnökválasztást szociáldemokrata ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben – derült ki tegnap a szavazatok 99 százalékának megszámlálása után.
Victor Ponta telefonon gratulált ellenfelének az elnökválasztáson elért győzelméhez, majd a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházából való távozáskor újságíróknak adott rövid nyilatkozatában kijelentette: elfogadja az eredményt.
A hírtelevíziókban megszólaló elemzők véleménye szerint a Ponta-ellenes „tiltakozó szavazatok” döntötték el a választást. Victor Pontára az idős, kevésbé iskolázott, falusi választók szavaztak, Johannist pedig a nagyvárosok lakói, a fiatalok és a külföldön élő román állampolgárok támogatták. Az eredmények általános meglepetést okoztak, hiszen a második forduló előtti utolsó felmérések is Ponta jelentős előnyét mutatták.
A kormányfő tegnap azt mondta, hogy tiszteletben tartja a román választóknak a vasárnapi voksoláson kinyilvánított véleményét, de reményét fejezte ki, hogy az ellenzék is tiszteletben tartja azt a mandátumot, amelyet a PSD kapott a 2012-es parlamenti választáson.
Le kell vonnia minden politikai szereplőnek a következtetéseket a választások eredményeiből – jelentette ki tegnapi első nyilatkozatában Johannis. Úgy értékelte, hogy a választók mélyreható változást akarnak, és felszólított minden politikai szereplőt, hogy vegye tudomásul az akaratukat. Kijelentette: folytatja a Románia külpolitikájának alappilléreit jelentő stratégiai partnerségi kapcsolatokat, így az Egyesült Államokkal való együttműködést, és erősíti az országnak a NATO-ban és az Európai Unióban elfoglalt helyét és szerepét. „Be fogom bizonyítani, hogy Románia hiteles, megbízható partner, amelyre hosszú távon lehet számítani” – mondta Johannis.
Az ötvenöt éves Johannis a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett fizikatanári oklevelet 1983-ban, néhány évig vidéken, majd szülővárosában, Nagyszebenben, volt iskolájában, a Samuel von Brukenthal német tannyelvű főgimnáziumban tanított. Az 1989-es fordulat után belépett a német kisebbség érdekvédelmi szervezetébe, a Romániai Németek Demokrata Fórumába (FDGR). Vezetése alatt Nagyszeben 2000 óta látványos fejlődésnek indult, a városházán egymásnak adták a kilincset a külföldi befektetők, a város 2007-ben Európa kulturális fővárosa lett. Johannis háromszor újrázott hetven százalék fölötti szavazataránnyal.
Röviden
Új korszak kezdődik, amelyben nem üldözhetik tovább a székelyeket
Az Erdélyi Magyar Néppárt: Történelmi jelentőségű, hogy az 1989-es rendszerváltás óta először lehet erdélyi elnöke Romániának. Kezdetét veheti Románia normalizálódása. Reméljük, hogy a kétes hátterű és szándékú, titkos kamarillapolitikák ideje ezennel lejárt, és helyét az átlátható, kiszámítható közösségi érdekérvényesítés veszi át.
Székely Nemzeti Tanács: Új korszak kezdődhet a magyar-román viszonyban, ami a kölcsönös tiszteletre, az alapvető emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartására, Magyarország és Románia közötti hosszú távú bizalomra épülhet. Mindez esélytelen a székelyek jogainak intézményi garanciája nélkül, a székely törekvések elismerése nélkül, a székely zászló és a magyar feliratok további üldözése mellett.
Bakk Miklós politológus: A szavazástól minden bizonnyal a Romániai Magyar Demokrata Szövetség hűséges szavazói maradtak távol Hargita és Kovászna megyében, mert a Johannisnak kedvező székelyföldi közhangulat ellenére az RMDSZ Ponta mellett kampányolt.
Magyar Polgári Párt: A magyar közösség visszautasította a lejárt szavatosságú politikusok (az RMDSZ tisztségviselői – a szerző megjegyzése) által keltett burkolt vagy helyenként nyílt ellenpropagandát, és minden demobilizáló üzenet ellenére élt szavazati jogával.
Romániai Magyar Demokrata Szövetség: Kisebbségi kérdésekben nem sokat remélünk Klaus Johannistól. Hosszú időre szünet következik a kisebbségi, közösségi jogok érvényre juttatásában. Johannis megválasztása azt üzeni, hogy Románia egy modell, amelyben a kisebbségi kérdés meg van oldva, hisz a választók egy, a német kisebbség soraiból származó elnöknek szavaztak bizalmat. Ez persze nem igaz, de emiatt a magyarság törekvései hiteltelenné válnak.
Magyar Liberális Párt: Johannis megválasztása azt bizonyítja, hogy Románia nemet mond a korrupcióra, Románia nem kér a korrupt politikusokból és tisztviselőkből. A korrupcióellenes küzdelemben Románia megelőzte hazánkat.
Jobbik: Bízunk benne, hogy Klaus Johannis valóban nemcsak a románok, hanem a nemzetiségek, köztük az erdélyi magyarság elnöke is kíván lenni, és segítséget nyújt majd abban, hogy az önrendelkezési törekvéseket Bukarestben is nagyobb megértéssel fogadják.
