Közleményében a tárca hangsúlyozta, hogy a program a világ élvonalába emelte a hazai űrkutatást, hiszen a keringő egység, a földi bázis és különösen a leszállóegység fejlesztésében és létrehozásában Magyarország is kivette a részét. Megírtuk, a Philae tíz tudományos műszerének megalkotásához négy hazai kutatóhely és vállalkozás járult hozzá. Solymár Károly Balázs, a minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta: a szaktárca – illetve az irányítása alatt működő Magyar Űrkutatási Iroda – arra számít, hogy Magyarország teljes jogú tagként csatlakozhat az ESA-hoz, s így a jövőben egyre gyakrabban lehet részünk efféle világra szóló sikerekben. Az ESA tájékoztatása szerint a Philae kétszer is visszapattant az üstökös négy kilométer széles magjáról, de annak ellenére, hogy szigonyait nem sikerült a talajba lőnie, és a maghoz rögzítést segítő egyik fúvóka is besült, stabilan áll a lábain, és folyamatosan továbbítja az adatokat a darmstadti irányító központba. Az űrügynökség szakemberei szerint kulcskérdés, hogy a robot képes-e a kőzetminták vételéért lefúrni anélkül, hogy a robotot visszalökné az űrbe. A nehézségi erő a földi gravitáció százezred része, ami annyit jelent, hogy a Philae csak egyetlen grammot nyom a kométán, amelyet a minilabor és a Rosetta a következő hónapokban huszonegy eszközzel analizál majd.



