Stabilra javította a leminősítés lehetőségére utaló eddigi negatívról a magyar államadós-osztályzat kilátását a Moody’s Investors Service, e lépését a többi között azzal magyarázta a világ legnagyobb hitelminősítője, hogy a magyar gazdaságnak javulnak a középtávú kilátásai, valamint a kormány elkötelezett a költségvetés rendbetétele mellett.
A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja péntek éjjel, az európai és az amerikai piaci zárások után Londonban jelentette be, hogy a kilátásjavítással egy időben megerősítette a magyar államkötvény-kötelezettségek „Ba1” szintű – a befektetési ajánlású osztályzati sávtól egy fokozattal elmaradó – besorolását. A távirati iroda összefoglalója szerint a Moody’s lépése nyomán a magyar szuverén adósbesorolás mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő nyilvántartásában immár stabil kilátással szerepel. A Standard & Poor’s március vége, a Fitch 2012 decembere óta stabil kilátást tart érvényben a magyar besorolásokra.
Hazánkat a három nagy hitelminősítő cég közül jelenleg a Standard & Poor’s tartja nyilván a leggyengébb besorolással: ennél a hitelminősítőnél a hosszú és a rövid lejáratú magyar államadósság-kötelezettségek osztályzata „BB/B”. A hosszú futamidejű „BB” magyar osztályzat az S&P listáján a befektetési ajánlású sáv aljától két fokozattal marad el, vagyis eggyel gyengébb, mint a Moody’s és a Fitch szuverén magyar besorolása.
A Moody’s „Ba1” hosszú távú magyar szuverén osztályzata e cég besorolási módszertana alapján azonos a Fitch Ratings „BB plusz” hosszú futamú magyar szuverén devizaadós-minősítésével. A magyar osztályzati kilátás péntek éjjel bejelentett javításának indoklásában a Moody’s kiemelte azt a véleményét, hogy a korábbi, hétévi rendkívül gyenge növekedési teljesítmény után most már a stabilizálódás jeleit mutatja a magyar gazdaság.
A hitelminősítő kimutatása szerint a magyar hazai össztermék (GDP) 2007 és 2013 között éves átlagban 0,4 százalékkal csökkent. A cég várakozása szerint a magyar gazdaság 2014-ben reálértéken három százalék körüli ütemben, 2015-ben 2,4 százalékkal növekszik. A Moody’s Investors Service londoni elemzői a következő három évre is hozzávetőleg 2,2 százalékos átlagos évi növekedési ütemet várnak Magyarországon. A hitelminősítő szerint mindemellett a négy és fél évig tartó negatív beruházási pálya is megfordult, és e fordulat most már tartósnak tűnik az alacsony kamatszinttel jellemzett környezet és a jegybank növekedési hitelprogramja eredményeként – derül ki az MTI összefoglalójából.
A kilátás stabilra javításának másik fő tényezője a Moody’s szerint a magyar kormány elkötelezett törekvése arra, hogy a GDP-arányos államháztartási hiány ne lépje túl a három százalékot. A cég szerint a szeptemberig mutatott költségvetési teljesítmény alapján tartható az idei évre kitűzött 2,9 százalékos hiánycél az ESA2010-es szabvánnyal számolva. A Moody’s várakozása szerint a GDP-arányos adósságráta 2014-ben és 2015-ben hetvenhét százalék körül lehet, és középtávon – az egészségesebb növekedés és a mérsékelt deficitek eredményeként – csökkenésnek indulhat, jóllehet csak nagyon fokozatos ütemben.
Az adósságráta ugyanakkor továbbra is ki van téve az árfolyamkilengések hatásainak, tekintettel arra, hogy a teljes adósságállomány mintegy negyven százaléka devizaalapú. A kedvezőtlen devizaárfolyam-mozgásokból eredő adósságráta-kockázatok azonban valószínűleg fokozatosan enyhülni fognak, ahogy a kormány az idén bejelentett tervek alapján egyre inkább áthelyezi a hangsúlyt a hazai tőkepiaci hitelfelvételekre – áll a Moody’s összefoglalójában. A kilátásjavítás harmadik fő tényezője a hitelminősítő szerint az, hogy a magyar gazdaság immár rugalmasabban képes reagálni a külső sokkokra. Ez tette lehetővé azt is, hogy a magyar gazdaság át tudta vészelni az amerikai monetáris politika normalizálási folyamatának tavaly év végi kezdetét kísérő piaci felfordulást – hangsúlyozzák a Moody’s londoni elemzői.
Elsőként soroltak bennünket a bóvliba
A Moody’s volt az első hitelminősítő 2011 végén, amely a befektetésre már nem ajánlott Ba1 kategóriába sorolta be Magyarországot. Ráadásul a cég fenntartotta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást is. A hír azért volt váratlan, mert a Standard & Poor’s, amelynek leminősítését a legvalószínűbbnek tartották, épp előtte erősítette meg korábbi besorolását, arra hivatkozva, hogy 2012 februárjában az IMF-tárgyalásoktól függően folytatja a vizsgálatot. A Moody’s döntésének idején a napközben 310-311 forint környékén mozgó euróárfolyam 314 forint fölé emelkedett. A svájci frank 255 forintnál állt, a dollár kicsivel 235 forint fölött.
Gesztust gyakoroltak az ország felé
A piac pozitív visszajelzései hozzák magukkal a felminősítés lehetőségét
5 perces interjú: Sarkadi-Szabó Kornél, a Hungária Értékpapír stratégiai igazgatója
– Mi volt a közös a három legnagyobb hitelminősítő döntésében, hogy mindegyik a bóvli kategóriába sorolta hazánkat?
– A külső környezet állapota, a hazai gazdaságpolitika kiszámíthatósága és javulása, valamint az állam finanszírozhatóságának beláthatósága. Ezen feltételek közül legalább kettőnek kell javulnia ahhoz, hogy valamelyik hitelminősítő meggondolja a felminősítést. Jó hír, hogy a Moody’s tett egy gesztust.
– Melyik volt a legfontosabb tényező a Moody’s esetében, amely miatt pozitívabban tekintenek ránk a hitelminősítő szakértői?
– Egyfelől Magyarország kikerült a kilenc évig tartó uniós túlzottdeficit-eljárásból, másfelől a reálgazdaság elkezdett érdemben növekedni. Továbbá jelentősen csökkent mind a vállalati, mind a lakossági adósságállomány is, eközben látszik az állami elköteleződés is az adósság mérséklésére.
– Korábban sokan kifogásolták a kormány konfrontatív politikáját a globális pénzpiaci szereplőkkel szemben, ezen a téren van változás?
– Igazából nincs gazdaságpolitikai irányváltás, például maradtak a különböző gazdasági szektorokat érintő különadók. Magyarország piaci pozícióját döntő részt a külső környezet állapota befolyásolja. Mondhatni, hogy szerencséje van a kormánynak.
– Miért nem szakadtunk be a befektetésre nem ajánlott kategóriába az elmúlt több mint két év alatt?
– A befektetési eszközök, a forint és a kötvény, azért nem szenvedtek el hatalmas visszaesést, mert a régió és az eurózóna is kőkemény válságba került. A globális pénzpiaci pumpa pedig segített nekünk. Az elmúlt időszakban a piaci szereplők elsősorban az aktuális piaci híreket és a reményeiket tartották szem előtt, nem volt nyoma annak, hogy a hitelminősítők által nyilvántartott besorolások szerint intéznék a portfólióik rendszerezését.
– Jogos-e az a sokszor hangoztatott kormányzati kritika, hogy önmagában a hitelminősítői rendszerben is megingott a bizalom, ez is oka annak, hogy ma talán kevésbé számít a véleményük?
– A hitelminősítő intézetek eddig is késve követték az ítéleteikkel a piaci folyamatokat. Magyarország esetleges felminősítése nem azon múlik, hogy az intézetek mit szólnak a hazai fejleményekhez. Először a piacnak kell normálisan reagálnia a magyar folyamatokra, és aztán lépnek a hitelminősítők. A piac pozitív szavazata magával hozza a felminősítést – most végre azt, hogy kikerüljünk a befektetésre nem ajánlott kategóriából.
