Alkalmi bélyeget és emlékérmét bocsátott forgalomba Ganz Ábrahám iparos születésének bicentenáriuma alkalmából a Magyar Posta és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön Budapesten, az Öntödei Múzeumban.
"Az Öntödei Múzeum igazán méltó helyszíne az ünnepségnek, hiszen az épületet maga Ganz Ábrahám építette 1858-1859 körül" - idézte fel csütörtökön Budapesten Krámli Mihály, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója.
A Ganz Ábrahám tiszteletére megjelent, kétszáz forint névértékű bélyegen a szabadalma alapján gyártott kéregöntésű vasúti kerék gyártási folyamatának részlete látható, amely Hajdú József fotóinak felhasználásával, Borbély Gusztáv grafikusművész tervei alapján készült. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon Ganz Ábrahámnak a Kaltenbach István szobrász által készített bronz mellszobra jelenik meg.
"A fél szemem odalett, de az öntés sikerült"
Sárközy Ágnes, a Magyar Posta stratégiai igazgatója felidézte: az iparos és gyáros szakma iránti szenvedélyét és megszállottságát jól példázza az, amikor az egyik öntés során a szemébe forró vas került és elvesztette fél szeme világát. "Ekkor ő mindössze csak annyit mondott, hogy a fél szemem odalett, de az öntés sikerült" - emlékezett a stratégiai igazgató.
Csizmadia Norbert hangsúlyozta: Ganz Ábrahám felismerte, hogy a hazai és európai vasútépítkezés nagy lehetőséget rejt magába, és a korszak leginnovatívabb közlekedési eszköze. "Ez abban a korban valóban európai áttörést jelentett. Az ő általa készített öntési technológiát használták Európa országaiban" - tette hozzá az ügyvezető igazgató.
Felhívta a figyelmet arra, hogy több híd építése fűződik a nevéhez, köztük például a Lánchíd tartóláncait is a Ganz gyárban állították elő.
A vasúti közlekedés forradalmasítása
Krámli Mihály elmondta: Ganz Ábrahám e falak között alkotta meg találmányát, a kéregöntésű vasúti kereket, amely forradalmasította a vasúti közlekedést. Ferenc József is megfordult itt 1865-ben, amikor meglátogatta a Ganz gyárat.
Mint elmondta, az Öntödei Múzeum Európában egyedülálló épületéről az első leírás 1862-ből származik. Az épület Howe-féle rácsos tetőszerkezete az egyik legrégebbi, amely hazánkban fennmaradt.
Emlékeztetett arra, hogy az öntöde berendezései, a kor legmodernebb gépei voltak, amelyek a 20. század történelem viszontagságai ellenére megmaradtak, és ha beindítanák őket tökéletesen működnének.
Forrás: MTI
