Román szélsőségesek tüntettek tegnap Aradon, a Megbékélés parkban, ahol a partiumi magyarsággal együtt emlékezett az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc kivégzett tábornokaira a magyar kormány képviselője. A nemzeti gyásznapon Kárpát-medence-szerte tartottak rendezvényeket.
Potápi Árpád János szerint a romániai magyarok áldozathozatala, Kelemen Hunor szerint pedig a román-magyar párbeszéd és az előítéletek lebontása vezethet el az aradi vértanúk által megálmodott szabadsághoz. A két politikus Aradon, a tizenhárom vértanú tábornok emlékére állított Szabadság-szobor mellett mondott beszédet a nemzeti gyásznapon – jelentette a távirati iroda.
A magyar kormány nevében felszólaló Potápi Árpád János, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kijelentette, hogy ma sem teljes a szabadság, amelyért a tábornokok harcoltak. A szabadság ugyanis azt is jelentené, hogy „használhatjuk anyanyelvünket, hogy leírhatjuk vele köztereink és településeink nevét, hogy restrikciók, hatósági zaklatások nélkül használhatjuk nemzeti jelképeinket, a magyar vagy a székely zászlót” – mondta az államtitkár. Szerinte a szabadság azt is jelentené, hogy a közösség maga rendelkezik a megtermelt javakkal, és maga dönt a közösséget érintő alapvető kérdésekben. Az aradi tizenhármak „nem az apró lépések politikáját, nem a fontolva haladást és a rossz kompromisszumok szegélyezte könnyebb utat választották”, hanem képesek voltak a legvégsőkig elmenni. „Az erdélyi magyaroknak ma hasonlóan kell cselekedniük. Szabadságuk kiteljesedéséért áldozatot kell vállalniuk” – jelentette ki Potápi.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a kommunizmus által örökségül hagyott előítéletek, a románok és a magyarok közötti bizalmatlanság lebontásának a szükségességét hangsúlyozta beszédében. A romániai miniszterelnök-helyettesi tisztséget is betöltő politikus kijelentette: akkor lehet erős az ország, ha felszámolja a kommunizmus örökségét, és képes lesz rendezni a többség és a kisebbség viszonyát.
Miközben az aradi magyarság méltóságteljesen emlékezett a nemzeti gyásznapon, a szélsőséges Új Jobboldal aktivistái román nemzetiszínű zászlókkal demonstráltak a közelükben, de a megemlékezés rendbontás nélkül zajlott le. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúinak elhivatottságát és kitartását méltatta tegnap a Pozsonyban megemlékező magyarok előtt Bárdos Gyula, a Csemadok kulturális szervezet országos elnöke. Mint mondta, ezekből az erényekből meríthet erőt mindennapi küzdelmeihez a felvidéki magyarság.
A Vajdaságban Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál, Eleméren tartották a központi megemlékezést a vértanúk tiszteletére, de számos más településen is tartottak rendezvényeket. Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke arról beszélt, hogy csak akkor van értelme az emlékezésnek, „ha nemcsak a történelmi tényeket idézzük fel (…), hanem felfedezzük az akkori helytállásnak a máig ható üzeneteit”. Mint fogalmazott, elődeink azért harcoltak, hogy magyar emberek döntsenek a magyarságot érintő kérdésekben, hogy az ország intézményeit választott magyar vezetők irányíthassák.
A nemzetéért mártírhalált halt Perényi Zsigmond emléke arra kötelezi a magyar kormányt, hogy a magyar embereket tekintse fontosnak Kárpátalján – jelentette ki Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások minisztériumának nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára a gyásznapi megemlékezésen Nagyszőlősön.
