Lezárult az adásvételi ügylet az MKB Bank régi és új tulajdonosa között, így a pénzintézet hazai tulajdonba került – közölte tegnap a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Mintegy ezermilliárd forintot fizethetnek majd vissza a bankok az ügyfeleknek az elszámoltatási törvény kapcsán. Korábban sokan azt jósolták, hogy az újabb tehertétel miatt számos hitelintézet kivonul az országból. A jegybankban érdeklődésünkre elmondták, azt szeretnék látni, hogy rövid távon egészségesebbé válik a hazai bankrendszer szerkezete, és azt is elvárják a pénzintézetektől, hogy támogassák a fenntartható gazdasági növekedést. A konszolidáció már elindult, legfeljebb középtávon lehet azzal számolni, hogy néhány bank elhagyja az országot. Miként az MNB-s szakértő fogalmazott: ha így is lesz, nem kell majd őket siratni, ezek a bankok gyakorlatilag nem hiteleznek, „nem segítik a magyar gazdaságot”.
Ugyanakkor a találgatások, piaci pletykák már több neves bankot is „beazonosítottak”. A sors fintora, hogy a korábban hírbe hozott hitelintézetek rendre cáfolják esetleges kivonulási szándékukat. Az UniCredit Bank már tavaly egyértelműen cáfolta, hogy távozna. Gianni Franco Papa, az UniCredit közép- és kelet-európai vezetője tavaly decemberben nyomatékosította, hogy egyértelműen maradni kívánnak Magyarországon, még akkor is, ha a „kormány bankokra és más gazdasági szegmensekre kivetett pénzügyi terhe közelít az elviselhetetlenhez”. A Raiffeisen az idén még több mint kétszázmillió eurós tőkeemelést hajt végre a magyar leánybankjánál. Mindezt a napokban jelentette be Heinz Wiedner, a magyar Raiffeisen vezére. Wiedner szerint Magyarországnak jobb, ha külföldi tulajdonú bankszektora van, máskülönben most a magyaroknak kellene pótolniuk a bankok tőkéjét. Megerősítette, nincs napirenden egy esetleges kivonulás. Sokat javított eredményességén a CIB-csoport is, amely ugyancsak készül a devizahitelek miatti mínuszokra, és marad a hazai piacon. Hendrik Scheerlinck, a K & H Bankcsoport vezérigazgatója a távirati irodának adott közelmúltbeli interjúban azt hangsúlyozta, a kormánytól stabil, kiszámítható gazdaságpolitikára számít a K & H Bank, amely abban is bízik, hogy a beinduló gazdasági növekedés függvényében a kabinet felülvizsgálja a tranzakciós illeték, illetve bankadó mértékét. Hozzátette, hogy hosszú távon elkötelezettek a magyar bankpiac iránt.
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere (Fidesz–KDNP) Németh Lászlónéval, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkárával a hajdú-bihari megyeszékhelyen közösen tartott tegnapi sajtótájékoztatóján kijelentette, a takarékszövetkezeti integrációval az állam megerősíti azt a pénzügyi közvetítői szektort, amelynek jelentős kapcsolata van a helyi vállalkozásokkal. A Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) átalakulás kezdődött, amelynek eredményeként a bank tevékenységének fókuszába a közvetlen hitelezés helyett a leánycégek – takarékszövetkezet – által forgalmazott pénzügyi termékek fejlesztése kerül.
Szlovéniában az OTP?
A legnagyobb hazai pénzintézet tovább terjeszkedne külföldön (Fotó: Csudai Sándor)
A jelenlegi árfolyamon csaknem 93 milliárd forintos felvásárlási ajánlatot tett az OTP a második legnagyobb szlovén bankra – tudósított a Finance.si. A Nova KBN-t azonban nemcsak a magyar bank, de egy pénzügyi befektető, az Apollo Global Management is meg kívánja szerezni, így nem elképzelhetetlen, hogy felvásárlási csata alakul majd ki az OTP és az Apollo között. (SZCS)



