Újabb 24 ezer hektár állami tulajdonban lévő földterületet bérelhetnek a gazdálkodók. Ezek a területek részben a nemzeti parkokhoz, részben a Nemzeti Földalapkezelőhöz tartoznak. Ezekkel az újabb birtokokkal összesen 255 ezer hektárra bővül azoknak a területeknek a száma, amelyeket helyben lakó, családi gazdálkodók, valamint kisvállalkozások, kisgazdaságok művelhetnek.
Folytatódik a Földet a gazdáknak program, amelynek keretében újabb 24 ezer hektár földterületre pályázhatnak a helyben lakó családi gazdálkodók – ismertette Bitay Márton állami földekért felelős államtitkár az újabb pályázatokkal kapcsolatos részleteket tegnap. Az újonnan megpályázható területek részben a nemzeti parkokhoz, részben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) tartoznak. A Földet a gazdáknak program folytatásaként meghirdetett terület körülbelül 1070 birtoktestet jelent, átlagosan 25 hektáros méretben.
A nemzeti parkok területén található földterületre már lehet pályázni, a napokban pedig az NFA is megnyitja a lehetőséget. A most meghirdetett állami területeket is nyolcvan százalékban természetes, húsz százalékban pedig jogi személyeknek kívánja művelésbe adni az állam. Ez illeszkedik a kormánynak abba az elképzelésébe, hogy az itthoni földeket kis- és családi gazdálkodók művelhessék, kisbirtoki rendszerben gazdálkodjanak. A művelési ágakat tekintve a most meghirdetett területek körülbelül fele szántó, a másik fele legelő.
Bitay Márton rámutatott, ezen felül is lesznek még földek, amelyeket az állam művelésbe ad a gazdálkodóknak, mivel a most meghirdetett programban még nincsenek benne a Honvédelmi Minisztériumtól és a MÁV-tól átvettek. Az év végéig ez mintegy ötezer hektárt jelent. A földtörvényhez illeszkedve azok pályázhatnak az állami földekre, akiknek már meglévő birtokmérete nem haladja meg az 1200 hektárt. Az összes magyar termőföld tíz százaléka, hatszázezer hektár van az állam tulajdonában. Az állami földvagyon egy részét különböző jogi problémák miatt nem lehet hosszú távon bérelni – részletezte az államtitkár –, mivel ezekben az esetekben az állam résztulajdonos vagy kisebbségi tulajdonos. Ezeken a földeken határozott, rövid távú szerződéseket köt a földalapkezelő.
Az állami földön gazdálkodó földművesnek részletes üzleti tervet kell készítenie, amelynek betartását egy év múlva ellenőrzik. Sok gazdálkodó a bérelt területen még nem tudott birtokba lépni, mivel ezeknek egy része még csak most szabadul fel. Bitay Márton emlékeztetett, míg 2010 előtt, a szocialista kormányok idején az állami földeket hatszáz bérlő művelte, addig számuk mára meghaladta a hatezer földművest.
A törvény elérte a célját, visszaszorulnak a zsebszerződéses esetek
2 perces interjú: Bitay Márton, állami földekért felelős államtitkár
– Mi volt a célkitűzés a földprogram megalkotásakor?
– A cél az volt a Földet a gazdáknak program megalkotása során, hogy minél több magyar ember tudjon állami földterületen gazdálkodni. Most tízszer annyian művelhetik ezeket a területeket, mint a 2010-es kormányváltás előtt, amikor pályázatok sem voltak, csak egyéni egyezkedések. Fontos, hogy ne csak a nagyok használják ezeket a birtokokat, hanem a kis- és családi gazdálkodók, fiatal gazdák is részesüljenek belőle. A növénytermesztés mellett a kötelező állattartás segíti azt a célt, hogy a két művelési ág felborult egyensúlyát rendezzük.
– A zsebszerződésekkel trükköző osztrák gazdák elhagyták a határ menti területeket?
– Jelentősen visszaszorultak a nyugati határ mentén a földtörvény május 1-jéig hatályba lépése előtt nagy számban előforduló zsebszerződéssel kapcsolatos ügyletek. Ez bizonyítja, hogy a földtörvény megállja a helyét, az ellenzék nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy a szabályozás nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A külföldi érdeklődők száma jelentősen csökkent, most megpróbálják a földműveseknek eladni korábban birtokolt területüket. Az osztrákokkal megmaradt a jószomszédi viszony.
