A tervek szerint ma szavaz az Országgyűlés az elszámoltatási törvényről, amely 1,3 millió családot érint. A devizahiteles törlesztőrészletek akár 25-30 százalékkal is csökkenhetnek. Eközben a bankszövetség tiltakozik a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen.
Elkészült az az előterjesztés, amellyel a bankok tisztességtelenül felszámított díjainak visszafizetését szabályozzák majd. Erről a parlament már tárgyalt, és az elképzelések szerint ma szavazhatnak is róla a képviselők. A konkrétumokról annyit: a devizahiteles törlesztőrészletek jövő februártól, a pert indító bankok ügyfelei esetében pedig márciustól csökkenhetnek az elszámoltatási törvény nyomán. A törlesztőrészletek 25-30 százalékkal lehetnek kevesebbek. Az elszámolás képletéről a Magyar Nemzeti Bank határoz majd, a pénzintézeteknek pedig ez várhatóan mintegy ezermilliárd forint kiadást jelent. Kamatemelési moratóriumot is bevezetnek: legkésőbb 2016. április 30-ig. Az elszámoltatási törvény 1,3 millió családot érint. A négyszáz érintett, kölcsönöket folyósító pénzintézetnek minden fogyasztói deviza- és forinthitellel el kell számolnia: ez összesen 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt jelent.
A Magyar Bankszövetség ismételten tiltakozik a piaci szabályokat felrúgó, utólagos jogszabályalkotások és a szektor tisztességtelenné minősítése ellen. A szervezet közleménye szerint a visszamenőleges hatályú jogalkotás súlyosan sérti a jogállamiság elvét, az elszámoltatási törvény visszamenőleges hatályát a Fővárosi Törvényszék, továbbá július végi levelében az Európai Központi Bank is szóvá tette. Emellett szerintük az igazságosság társadalmi igénye is sérül, mivel az alacsony kamatszintért árfolyamkockázatot vállaló devizahitelesek lényegesen jobban járnak, mint a nemzeti valutában eladósodottak.
A Civil Összefogás Fórum és Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) nyolc pontot ajánl a jogalkotók figyelmébe, amelyekkel javíthatnák a devizakárosultak helyzetét. A többi között azt, hogy a bankok kizárólag az ügyfél kérésére bonthassák fel szerződéseiket, valamint azt: az elszámolás keretében a havi törlesztőrészletek ne emelkedhessenek. A CÖF szerint annak a lehetőségét is meg kellene vizsgálni, hogy a családi vállalkozásoknál milyen jogi lehetőségek merülnek fel az adósságcsapdában rekedtek megsegítésére.
Elutasított négy keresetet a törvényszék
Elutasította a Fővárosi Törvényszék a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet, az Impuls Leasing Hungária Zrt., az Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. és az UniCredit Bank Hungary Zrt. devizahitelekkel kapcsolatos, a magyar állammal szemben benyújtott keresetét. A bírák szóbeli indoklásukban kitértek arra, hogy ha a megfelelés akár egy alapelv esetén nem teljesül, a bíróságnak a keresetet el kell utasítania. Az UniCredit Bank esetében a törvényszék az igazságügyi szakértő kirendelését és az eljárás felfüggesztését is elutasította. Az elsőfokú ítélet egyik pénzintézet esetén sem jogerős, nyolc napon belül fellebbezhetnek a döntés ellen. A távirati iroda tájékoztatása szerint a Raiffeisen Bank és az Erste Bank együtt hatszáz millió euró (186,3 milliárd forint) költséggel számol a devizahitelesek kompenzációja miatt Magyarországon. (NK)
