Három év után sem derült ki, hogy összhangban van-e a szlovák alkotmánnyal a magyar egyszerűsített honosításra reagáló ellentörvény, amely a magyar állampolgárságot felvevőket szlovák állampolgárságuk elvesztésével sújtja. Az Alkotmánybíróság tegnap formai okokra hivatkozva utasította el az erre vonatkozó indítványt.

Alibista döntést hozott tegnapi ülésén az Alkotmánybíróság (AB) a kettős állampolgársággal kapcsolatban benyújtott képviselői indítványról, amikor formai okokra hivatkozva elutasította azt. 2011-ben az akkori kormánypárti képviselők, a Most-Híd kezdeményezésére az Alkotmánybíróságon támadták meg a Robert Fico első kormányának végnapjaiban elfogadott, a magyar egyszerűsített honosításra reagáló ellentörvényt, amely kimondta, hogy a más ország állampolgárságát felvevők elvesztik szlovák állampolgárságukat.
A törvényjavaslatot 2010. május 26-án tárgyalta meg a kormány, és fogadta el gyorsított eljárásban a parlament. Ugyanazon a napon, amikor a Magyar Országgyűlés 344 támogató és három ellenszavazattal, öt tartózkodás mellett elfogadta az egyszerűsített honosításról szóló jogszabályt. 2011. szeptember 22-én Gál Gábor (Most-Híd) vezetésével harminc képviselő írta alá azt az alkotmánybírósági beadványt, amely a jogszabály felülvizsgálatát kérte. A taláros testület tíz hónapig nem foglalkozott a beadvánnyal, csak a következő évben, július 4-i ülésén minősítette azt tárgyalásra alkalmasnak, a következő lépésig pedig újabb másfél év telt el.
Az idén január 29-én az AB Iveta Macejková elnök vezetésével elnapolta a döntést. Kassán és Komáromban is tiltakozó megmozdulásokat szerveztek a szlovák jogszabály ellen, amelynek hatálya alatt eddig 886-an vesztették el akaratukon kívül szlovák állampolgárságukat. Az Alkotmánybíróságnak tizenhárom tagja van, a döntéshez hét bíró azonos szavazatára van szükség. Jelenleg azonban a testületnek csak tizenegy tagja van. A lejárt mandátumú tagok helyére ugyanis Andrej Kiska államfő csak egy bírót nevezett ki, a többiek kinevezését a szakmai tapasztalat hiányára hivatkozva elutasította. Mivel a jelenlegi felállásban sem a döntés mellett, sem ellene nem szavazott hét bíró, az indítványt formai okokból elutasították.
A döntést a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most-Híd is elítélte. Az MKP azt hangsúlyozta, hogy továbbra is segíteni kívánja az állampolgárságukat elvesztőket a jogorvoslatban, ezért nemzetközi fórumokhoz fordul. Robert Kalinák belügyminiszter szerint a kormány javaslata, amellyel rendezni kívánja a helyzetet, a tárcaközi egyeztetés utolsó fázisában van. Bár a jelzett módosítás pontos részletei még nem ismertek, a belügyi tárca közlése alapján a lényegi pontja az lesz, hogy a jövőben azok nem veszítik el szlovák állampolgárságukat egy másik ország állampolgárságának felvételét követően, akik állandó lakhellyel rendelkeznek abban az országban, amelynek állampolgárságát újonnan felvették. A jogszabály ilyen tartalmú módosítása érdemben nem változtatna az állampolgárságuktól már megfosztott felvidéki magyarok helyzetén.
Röviden
Nem mondtak sem igent, sem nemet
Gál Gábor, a Most-Híd szlovák–magyar párt parlamenti képviselője, aki a beadványt jogilag képviselte: A döntés jogi alibizmus és politikai megrendelés egyvelege. A testület nem mondott sem igent, sem nemet a beadványra. Pártunk ismét javasolni fogja a törvény módosítását.
Lomnici Zoltán, a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke: Szégyenteljes a döntés. A szlovák hatalom nem tudott túllépni saját árnyékán, az alkotmánybíróság nem kapta meg a felhatalmazást a politikától, ezért Szlovákia nem tekinthető jogállamnak.
Gubík László, a Via Nova Ifjúsági Csoport szlovák állampolgárságától megfosztott elnöke: Számítani lehetett az elutasításra, de az indoklása meglepő volt. A testület magyarázat nélkül akarta elutasítani az indítványt.
Berényi József, a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke: Kiábrándító a döntés, ami ismét igazolta, hogy Szlovákiában a jogállamiság csak addig érvényesül, amíg nem ütközik a nemzetállam-építés céljával.
Bugár Béla, a Most-Híd elnöke: Az alkotmánybíróság csődöt mondott, mert több év után sem volt képes véleményt nyilvánítani.
Szávay István, a Jobbik alelnöke: Jogszerűnek mondták ki testvéreink állampolgárságtól, társadalombiztosítástól, lakcímtől és választójogtól való megfosztását.



