Nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen lesz visszatérniük az orosz piacra azoknak a cégeknek, amelyek a szankcióháború miatt most arra kényszerülnek, hogy kivonuljanak – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerint az ukrajnai válságot csak Kijev és a felkelők közötti tárgyalásokon lehet megoldani. Minszkben ma egyeztetnek, a harcok azonban tovább folytatódnak az ország délkeleti részén.
Vlagyimir Putyin egy mondata tegnap alighanem több tucat „Oroszország-szakértőt” kényszerített készülő tanulmányának átírására: az orosz elnök ugyanis közölte, hogy Kijevnek és a felkelőknek Délkelet-Ukrajna „politikai szerveződéséről és államiságáról” is tárgyalniuk kell. Ez a kitétel elsőre arra utalhat, hogy Moszkva független államként képzeli el Novorosszija, azaz Újoroszország jövőjét. Az interjú kiszivárgása után néhány órával azonban az elnök szóvivője cáfolt: Dmitrij Peszkov szerint az államfő az orosz többségű régiók Ukrajnán belüli státusáról beszélt.
Kijev – Putyin mondatára hivatkozva – nemcsak katonai agresszióval, hanem az ország területi épségének újabb megbontásával vádolta meg a Kremlt. A korábban elfogott kilenc orosz deszantost átadták Oroszországnak, Moszkva pedig szabadon engedett hatvankét ukrán katonát. A NATO és az amerikai hírszerzés által közölt műholdfelvételek kétségkívül haditechnika mozgását mutatják a határ ukrán oldalán. Kijevben is elismerték, hogy az elmúlt hetekben több tucat harckocsi és egyéb nehézfegyver került lényegében sértetlenül a felkelők kezébe. A szakadárok ellentámadása folytatódott, Donyeckben a repülőtéren – ahonnan a kormányerők folyamatosan ágyúzták az egykor milliós várost – körbevették az ukrán katonákat, és gyűrűben van a stratégiai fontosságú Mariupol városa is az Azovi-tenger partján. A kormánykatonák közül eddig csak néhány százan éltek a szakadárok által felajánlott lehetőséggel, hogy az úgynevezett „humanitárius folyósokon” távozzanak a gyűrűből, a többség kijevi parancsra még ellenáll.
Ukrán politológusok szerint az október 26-i választásokig Petro Porosenko húzni akarja az időt, a katonai vereség elismerése a szavazás elvesztésével járna. Az elnök magyarbarát ígéretei ellenére októberben is három választási körzetre darabolják fel a tömbmagyarságot, hogy mindenhol kisebbségben legyen, biztosítva így az ukrán képviselő bekerülését a parlamentbe.
