A tegnap reggel elért 316-ról még tovább gyengült a forint, és így új mélypontra került az euróval szemben: „megütve” a 317-es szintet is. Több külföldi és hazai tényező miatt romlik a fizetőeszköz. Csekély vigasz, hogy a fejlett piacokon sem javul a tőzsdei hangulat, és más feltörekvő devizák sem tudnak igazán erőre kapni.
Új mélypontra került a forint árfolyama a valutapiacon (Fotó: MH)
Nem sokkal 310 alatt kezdte a júliust a forint az euróval szemben, a múlt hónap végére pedig a 314-es szint közelébe emelkedett a kurzus. A forint gyengülésében szerepet játszhatott az alacsony hazai jegybanki alapkamat miatt eltűnő kamatprémium és a kedvezőtlen nemzetközi hangulat is – állítják szakértők. Augusztus még kedvezőtlenebbnek tűnik: a hét elején már megközelítette a 316-os szintet is az euró, tegnap pedig tovább esett a forint, 317 körül is járt, ami új, két és fél éves mélypontot is jelent, hiszen 2012 január eleje óta nem volt ilyen gyenge a forint az euróval szemben. Egy svájci frank 260, a dollár pedig 236 forintot ért.
Piaci források arról számoltak be, hogy több nagy kötvényportfólióval rendelkező külföldi szereplő kezdett eladásokba, és a forintalapú kötvényekből származó tőkéjüket dollárra, illetve euróra váltották, amit annak normál forgalma már nem bírt el. Az euró-forint három hónapos kilátásait a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők valamelyest optimistábban látják: míg az előző felmérésben senki, addig ezúttal a válaszadók tizenhét százaléka volt azon a véleményen, hogy legalább kétszázalékos forinterősödés várható a július végi 313,8-es referenciaszinthez képest. Igaz, a két százalék feletti forintgyengülésre számítók aránya szintén emelkedett hét százalékkal. Az alapkezelők nyolc százaléka szerint egyéves időtávon kettő-öt százalék közötti forinterősödés jöhet, de a válaszadók fele szerint kétszázalékos elmozdulás várható. Két százalék feletti forintgyengülésre negyvenkét százalék számít, szemben az előző havi harminchat százalékkal.
Miközben a befektetők eladásai mögött húzódó egyik legfontosabb szempont az, hogy további hozamnyereséget már nem tudnak elérni a hazai állampapírpiacon, addig van egy másik nagyon fontos tényező is a dollár erősödésében. Az elmúlt negyedévben az Egyesült Államok makrogazdasága túlszárnyalta az elvárásokat, ami oda vezethet, hogy az amerikai kamatkörnyezet hamarabb emelkedhet, mint eddig gondolták.
Több devizapiaci elemző int arra, hogy nem elhanyagolhatók a hazai fundamentális szempontok sem, miszerint a hazai bankrendszer a korábban árazottnál sokkal nagyobb veszteségeket szenvedhet el: kilencszázmilliárdosra rúghat ez a tétel. Utóbbi pedig Magyarország kockázati megítélését ronthatja, makrogazdasági kilátásait pedig bizonytalanná teheti. De rájár a forintra a rúd az orosz–ukrán konfliktus miatt is: sajnos a szomszédunkban dúló háború egyáltalán nem látszik enyhülni, sőt a szankciók és ellenszankciók sora csak most kerül igazán terítékre.
Csekély vigasz, hogy több más, feltörekvő piaci deviza is gyengülésnek indult: a dél-afrikai rand és a török líra is gyengült az euróval és dollárral szemben az elmúlt napokban. Ez a jelenség pedig a fentebb említettekből adódhat, miszerint a dollár erősödésében meghatározó erejű szereplők kezdik csökkenteni a feltörekvő piaci kitettségüket.
Nincs vészhelyzet
Lapunknak egy neve elhallgatását kérő devizapiaci kereskedő azt mondta, hogy 340 forintos euró alatt nem feltétlenül kell „vészhelyzeti” jegybanki kamatemeléssel számolni. Egyébként a legtöbben arra számítanak ezen a piacon, hogy nagyobb esélye van a Magyar Nemzeti Bank forinterősítő célú intervenciójának, mint a kamatemelésnek. Az esetleges kamatemelés sem járna jelentősebb növekedési áldozattal.
