Nemcsak azért veszélyesek az Oroszországgal szemben bevezetett korlátozások, mert a két gazdaság sok tekintetben egymásra van utalva, hanem azért is, mert Moszkva szintén erős válaszcsapásokat mérhet – és mért is – az Európai Unióra.
A Mol termelésének jelentős része származik a térségből (Fotó: Hegedüs Róbert)
Elsősorban a bankszektort, a részvénypiacot, a hadiipart, az energiaipart és a mezőgazdaságot érintik azok a korlátozások, amelyeket az Európai Unió bevezetett és tervez bevezetni Oroszországgal szemben. A hidegháborúra emlékeztető helyzet már majdnem fél éve tart Ukrajna és Oroszország között, s az EU egyre súlyosabb gazdasági korlátozó eszközökhöz folyamodik. Míg kezdetben magánszemélyek ellen vezetett be utazási korlátozásokat és fagyasztotta be számláikat, ma már vállalatok is szerepelnek a feketelistán. A gazdaságot is érintő szankciókra válaszul Moszkva is hasonló lépéseket tesz az unió ellen. Ezeknek azonban súlyos következményei lehetnek az európai gazdaságra nézve is – fogalmazott nemrégiben Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Ahogyan azt a Magyar Televízió Híradójában elmondta, a szankciók jelentős kárt okozhatnak, és a következményeik hosszú évekig meghatározhatják Európa fejlődését. „Naivság azt hinni, hogy az orosz gazdaság sérül, közben az európai nem, hiszen a két gazdaság nagyon egymásra van utalva” – fogalmazott Parragh, aki közölte azt is, nem mindegy, hogy ki fizeti az intézkedések költségeit.
Oroszország legnagyobb európai gazdasági partnere Németország, s míg uniós szinten Berlin támogatja a szankciók bevezetését, brit sajtóértesülések szerint Merkel kancellár a háttérben különegyezséget tervez Moszkvával. Németország évente mintegy harmincnyolcmilliárd dollár értékben exportál Oroszországba, míg onnan nagyjából negyvenmilliárd dollárnyi földgázt importál. Előbbitől háromszázezer német munkahely függ. Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet igazgatója a német Wirtschaftswoche hírportálon megjelent cikkében a hét végén közölte, hogy az ukrán válság és az Oroszország elleni szankciók következményei lenullázhatják a német gazdasági növekedést. „A tavalyi év második felében beindult és a télen is folytatódó gazdasági növekedés lassulni látszik” – írta Hans-Werner Sinn, hozzátéve, hogy az ifo múlt hónapban kiadott gazdasági növekedési előrejelzését, úgy tűnik, lefelé kell módosítaniuk.
Az ukrán válság a második negyedévben már visszafogta a német gazdasági növekedést. „A feltételezés, hogy a második negyedévben a gazdaság 0,3 százalékkal nőtt az első negyedévhez képest, a dolgok jelenlegi állása szerint tarthatatlannak tűnik. Sokkal inkább zéró növekedés lesz belőle” – fogalmazott az igazgató a távirati iroda beszámolója szerint. „A negyedik negyedévre előrevetített 0,4 százalékos növekedést is minden bizonnyal lefelé kell módosítani. Mindez a 2014-es és 2015-ös növekedési előrejelzések számottevő csökkentését is maga után vonja” – tette hozzá.
A legfontosabb görög gazdasági ágazat, a turizmus megszenvedi az ukrán válsággal kapcsolatban Oroszország ellen életbe léptetett szankciókat – mondta Andreasz Andreadisz, a görög utazási irodák szövetségének elnöke vasárnap a Skai görög tévéállomásnak adott interjúban. A szankciók más gazdasági ágazatokat sem hagynak érintetlenül. Görög mezőgazdasági vállalatok beszámolója szerint az Oroszország által a múlt héten az uniós gyümölcs- és zöldségexportra kivetett korlátozás a görög exportra is hatással lesz. Görögország tavaly négyszázmillió euró értékben exportált mezőgazdasági termékeket Oroszországba. Emellett az ország gázimportjának 65 százaléka Oroszországból származik.
Mint arról beszámoltunk, péntek óta tilos zöldséget, gyümölcsöt bevinnie Oroszországba számos európai államnak – az intézkedés legnagyobb vesztese Lengyelország, ahonnan tavaly összesen negyvenhárommillió dollár értékben kapott Oroszország főleg káposztaféléket.
Nemcsak az európai, hanem az Egyesült Államok energiaszektora is rosszul járhat, ha Moszkva beváltja azt az ígéretét, amely szerint akár ki is sajátítaná az olajcégek Oroszországban működő termelőeszközeit. Az intézkedés legrosszabbul a brit BP, az angol–holland Shell és az amerikai Exxon Mobil olajipari vállalatot érintené, de például a magyar Mol is igen rosszul járna, hiszen termelésének jelentős része származik a térségből. Az orosz szankciók érintenék a hazánk számára szintén fontos, onnan érkező kőolajszállítmányok mennyiségét is.
