A rezsicsökkentéstől az adókedvezményen át a csok bevezetéséig rengeteg különböző típusú támogatás érkezett az elmúlt években a gyermeket nevelőkhöz.
Egy magyar nőnek ma van választása: folytathatja a munkát, maradhat otthon a kicsivel, vagy teheti a kettőt együtt (Fotó: MH)
A magyar kormány kulcságazatként tekint a családpolitikára, amit az is bizonyít, hogy a 2019-es költségvetésben minden eddiginél nagyobb, több mint kétezermilliárd forintnyi összeget költenek a családok támogatására – mondta lapunknak Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) elnöke. Kiemelte, hogy a Fidesz–KDNP-kormányok 2010 óta több szempontból átalakították a családtámogatási rendszert, ennek eredményeként pedig számos, a családok boldogulását elősegítő intézkedés született. A rezsicsökkentéstől a családi adókedvezményen át a csok bevezetéséig rengeteg különböző típusú támogatás érkezett az elmúlt években a gyermeket nevelő családokhoz – jegyezte meg.
Nagy örömömre szolgál, hogy a kétgyermekes családok is megkaphatják a tízmillió forintos kedvezményes kölcsönt, a háromgyerekes családoknál pedig tizenötmillió forintra emelkedik az igénybe vehető összeg – mondta. Hozzátette, emelkedik a kétgyermekesek családi adókedvezménye is, ami havi szinten negyvenezer forintot jelent, kétszer annyit, mint 2015-ben.
Király Nóra szerint a fiatalok üdvözlik a hírt, miszerint a fiatal házasok akár tízmillió forintos kamatmentes kölcsönt is kaphatnak. Ez az intézkedés óriási segítséget jelenthet számukra az önálló életkezdéshez – tette hozzá. Mindezeknek a családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően Magyarország valóban családbarát ország lesz, amely képes a megújulásra, társadalmi szintű megerősödésre.
A gyermekvállalást segíti az is, hogy az elmúlt évek családpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a magyar törvények lehetővé teszik, hogy egy anya akár három évig otthon maradjon, és csak a gyermekének éljen. Ha azonban szeretne karriert építeni vagy éppen anyagilag rászorul, a 2013 decemberében bevezetett gyed-extra révén a gyermek féléves korában visszamehet dolgozni akár teljes állásban úgy, hogy a gyedről, gyesről sem kell lemondania. A legfontosabb üzenet az, hogy egy magyar nőnek ma van választása: folytathatja a munkát, maradhat otthon a kicsivel, vagy teheti a kettőt együtt.
A Ficsak elnöke szerint a gyermeküket nevelő nők munkába való visszatérését minden lehetséges módon támogatni kell. Szerinte erre az atipikus – a részmunkaidős és egyéb, a hagyományostól eltérő – foglalkoztatási formák szélesebb körben való elterjesztése lehet a megoldás. A család és a munka összeegyeztetése, az édesanyák munkaerőpiacra való visszatérése és az atipikus foglalkoztatási formák terjesztése érdekében országszerte működnek Család és Karrier Pontok, több helyen a Ficsak is jelen van konzorciumi partnerként – jelezte. Király Nóra ötgyermekes édesanyaként természetesen támogatja a főállású anyaság intézményének bevezetését, amit a legújabb nemzeti konzultációban vetett fel a kormány. „A szülés után az édesanyák jelentős része vissza szeretne térni a munkaerőpiacra, amilyen hamar csak lehet. Ennek jellemzően két oka van: egyrészt a gyermekükkel töltött időszak jövedelemkiesést jelenthet számukra, másrészt úgy gondolják, hogy minél több időt töltenek munkahely nélkül, annál nehezebb lesz visszatérniük a munka világába” – fogalmazott. Előbbit a főállású anyaság támogatásával lehet orvosolni, hiszen akinek négy vagy annál több gyermeke van, az nehezebben találhat olyan munkát, amely megfelel a feltételeknek.
Király Nóra szerint nem állják meg a helyüket azok az ellenzéki kritikák, amelyek szerint a kormány bele kíván szólni a családok és főleg a nők életébe. Szerinte a kormány akceptálja a magyar emberek önálló döntéseit, és egyre több választási lehetőséget támogat, segíti azokat, akik dolgozni szeretnének és azokat is, akik otthon maradnának a gyermekükkel.
Pálfy Dániel Ábel
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Egyre csökken a válások száma Magyarországon
Míg 2006 és 2010 között jelentősen visszaesett a házasságkötések száma, 2010 és 2016 között csaknem másfélszer annyian kötötték össze az életüket, mint korábban
Már a statisztikákban is látszanak a gyermekvállalást ösztönző intézkedések hatásai (Fotó: Hegedüs Róbert)
Idén január 1-jén az ország népességének lélekszáma 9,771 millió fő volt, 26,9 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, a 2017-es évre vonatkozó Statisztikai tükör című kiadványából. Az előző évhez viszonyítva csökkent ugyan a születések és némileg a házasságkötések száma, emelkedett a halálozásoké, és ezzel párhuzamosan nőtt a természetes fogyás mértéke. Ugyanakkor mérséklődött a válások és a terhességmegszakítások száma, és újabb történelmi minimumra csökkent a csecsemőhalálozások aránya. A teljes termékenységi arányszám ráadásul kismértékben tovább emelkedett, 2017-ben 1,5-es értéket ért el, ami 1996 óta a legmagasabb.
Orbán Viktor miniszterelnök tavaly, a Családok Budapesti Világtalálkozóján jelentette be egyrészt: 2018 a családok éve lesz. Közölte azt is, 2030-ra 2,1-re növelnék a teljes termékenységi arányszámot. A Fidesz–KDNP-kormánynak regnálása kezdete óta deklarált célja a gyermekszületések és a házasságkötések számának növelése, a családok támogatása és a fiatalok ösztönzése a családalapításra. Ennek érdekében számos intézkedést vezettek be, amelynek hatásai az elmúlt nyolc év adatait áttekintve kézzelfogható eredményekkel jártak. 
A statisztikákat nézve kiderül: a 2011. évi történelmi mélypontot jelentő mintegy nyolcvannyolcezres születésszámot követően az újszülöttek száma – 2013 kivételével – 2016-ig emelkedő tendenciát mutatott. Az abban az évben világra jött 93 063 gyermek másfél százalékkal, csaknem ezernégyszáz újszülöttel múlta felül az előző évit, és az ezt megelőző hat év legmagasabb születésszámát jelentette.
A halálozások száma hosszú idő óta folyamatosan meghaladta a százharmincezer főt, ellenben 2011 és 2016 között – 2015 kivételével – e szint alatt maradt. Tavaly sajnos jelentősen megnőtt a halálozások száma, ami nemcsak ismét meghaladta a százharmincezer főt, de az azt megelőző évhez viszonyítva 3,7 százalékos, mintegy 4650 fős többlethalálozással járt együtt.
A csecsemőhalálozási arány – ingadozások mellett – alapvetően csökkenő a Statisztikai Tükör szerint. Az ezer élveszületésre jutó egy éven aluli elhunytak száma 2011-ben csökkent először öt ezrelék alá, de négy ezrelék alatt még sohasem volt. Tavaly az előzetes adatok szerint háromszázharminc csecsemőhalálozás történt, ami 3,6 ezrelékes, az eddig mért legalacsonyabb arányt jelenti.
A házasságkötések száma az ezredfordulót követő években alacsony szinten ingadozott, inkább stagnált, 2006 és 2010 között viszont jelentősen, ötödével visszaesett. Ezt követően emelkedés figyelhető meg, ami azt jelenti, 2010 és 2016 között majd másfélszeresére nőtt a házasságra lépő párok számát. Tavaly ez a folyamat sajnos megállt, 2,3 százalékkal kevesebb, 50600 esküvőt tartottak, mint egy évvel korábban. Ettől függetlenül 2017-ig, hét év alatt csaknem 35 500-ról 51 800-ra nőtt a házasságkötések évenkénti száma Magyarországon, ennyi idő alatt ilyen mértékű emelkedés utoljára a második világháború utáni években, 1945 és 1950 között történt, amikor úgymond a világégés alatt elmaradó esküvőket pótolták be a párok.
A válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedben huszonnégy-huszonöt ezer körül alakult, az azt követő években határozottan csökkent: 2014-ben, ötven év után először húszezer alá esett a válások száma, majd 2015-öt kivéve ebben a tartományban is maradt. Tavaly a bíróságok által felbontott házasságok száma 18 600-ra becsülhető, ez 4,9 százalékkal, csaknem ezer válással kevesebb megszűnt házasság az előző évhez képest.
Az idei évet tekintve, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, novemberi gyorsjelentése szerint mérséklődött a természetes fogyás az év első kilenc hónapjában, miután a születések száma az előző év azonos időszakához képest kevésbé csökkent, mint a halálozásoké. Január és szeptember között 67 283 gyermek jött világra, 1523-mal, 2,2 százalékkal kevesebb az előző év azonos időszakához képest. Januárban, júniusban és júliusban valamelyest több, február-májusban átlagosan 3,7, augusztus-szeptemberben pedig 3,2 százalékkal kevesebb élve születést regisztráltak, mint egy évvel korábban. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,49 volt, szinte ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakára számított 1,50-es adat. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ugyanez a statisztika 2010-ben 1,25 volt, azóta a legmagasabb értéket pedig 2016-ban érte el, az 1,53-as számmal, amit többé kevésbé azóta tartani is lehet.
Idén szeptember végéig 97 273-an haltak meg, 1,9 százalékkal, 1903-mal kevesebben, mint egy évvel korábban. A legnagyobb csökkentés januárban regisztrálták, akkor majdnem huszonkét százalékkal kevesebben haltak meg, míg a legnagyobb növekedés márciusban következett be, amikor több mint tizenöt százalékkal többen hunytak el, mint az előző év azonos hónapjaiban. Az év első kilenc hónapjában egyébként 43 258 pár kötött házasságot, 0,5 százalékkal, kétszáztízzel több, mint az előző év azonos időszakában.
Jobbágyi Zsófia
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Több tízezer család jogosult az otthoni gondozási díjra
A gyermekek védelmében is született törvény, a bántalmazások megelőzése érdekébenszigorodik az elkövetőkre vonatkozó foglalkozási tilalmak köre és időtartama.
Az egyszeri anyasági támogatás igénybevételének lehetősége is bővül a jövőben (Fotó: MH)
Január 1-jétől minden olyan szülő, aki otthonában súlyos fogyatékosságából és tartós betegségéből fakadóan önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik, ápolási díjra, a Gyermekek Otthongondozási Díjára (gyod) lesz jogosult. Ennek a díjnak az összege egységesen százezer forint lesz. A gyermekek otthongondozási díját nyugdíj-járulékfizetési kötelezettség terheli, azonban a tízszázalékos járulékfizetési kötelezettségen túl nem érvényesíthető a díjra személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó, illetve egyéb járulék – derül ki a parlament által elfogadott törvényből.
A gyermekek otthongondozási díját a hozzátartozók a családtámogatási ellátásokkal, vagyis a csed, a gyed, a gyes vagy a gyet támogatásokkal egyidejűleg megkaphatják. Az új juttatásra minden önellátásra képtelen gyermek után automatikusan jogosultak lesznek a szülők, függetlenül attól, hogy az eddig ismert három kategória közül (ápolási díj, kiemelt ápolási díj, emelt összegű ápolási díj) melyikbe tartoztak.
Az ellátás csak az egyik vér szerinti szülő, örökbefogadó szülő részére és csak gyermek után állapítható meg, azzal, hogy az önellátásra képtelen gyermek vér szerinti vagy örökbefogadó szülőjének halála, illetve a szülő ápolási tevékenységben való akadályozottsága esetén a gyermekkel egy háztartásban élő közeli hozzátartozó részére is megállapítható az önellátásra képtelen gyermek otthongondozási díja.
Azok a családok, amelyekben több önellátásra képtelen gyermek is él, és a szülők a gyermekeket együtt, közösen ápolják, a gyermekápolási díj másfélszeresére lesznek jogosultak. A gyermekápolási díjat 2019-et követően 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további három lépcsőben emelik majd, hogy három év múlva elérje az akkori minimálbér összegét. Így erre a célra 2019-ben 11,5 milliárd forinttal többet költ a kormány.
A gyodra egyébként jelenleg 17 ezer család jogosult. A jogosultság független attól, hogy az önellátásra képtelen gyermek hány éves, a jogosultság alapja ugyanis a szülő-gyermek viszony. Tehát az a szülő is jogosult rá, aki önellátásra képtelen harmincéves vagy idősebb gyermekét gondozza.
Azon családoknál, ahol nem a gyermek ápolása jogán kapják az ápolási díjat, a juttatás összegét a következő évtől 15 százalékkal emelik. A rá következő években, vagyis 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben további öt százalékkal növelik a díjat. Ez annyit jelent, hogy akik nem a gyermekükről gondoskodnak, de ápolási díjra jogosultak, 2022-re összességében harminc százalékkal nagyobb összeget kapnak majd a jelenlegi támogatásnál.
Jövőre 15 százalékkal emelkedik a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos hozzátartozójukat otthon ápolók ápolási díja is. Az ápolási díj a nyugellátás szempontjából szolgálati időt jelent, a módosítással pedig megteremtik annak lehetőségét, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai esetében is biztosítási időnek számítson. További változás, hogy 2020-tól örökbefogadói díjat vezetnek be, amely a gyed összegével azonos támogatást nyújt hat hónapon át a gyermeket újonnan örökbe fogadó családoknak. Azoknak, akik az örökbefogadói díjhoz szükséges biztosítási díjjal nem rendelkeznek, kibővítik az örökbefogadói gyes-jogosultságát.
Szintén 2020-tól egyszeri anyasági támogatásban részesülhet minden örökbefogadó, aki a gyermeket egy évnél rövidebb ideje neveli, függetlenül a gyermek életkorától. Emellett a nevelt gyermek után is igénybe vehető lesz a gyed.
Ugyancsak törvény született arról, hogy a gyermekbántalmazások megelőzése érdekében tovább szigorodik a gyermekek sérelmére bűncselekményt elkövetőkre vonatkozó foglalkozási tilalmak köre és időtartama.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Európában hazánk költi a legtöbbet a családok segítésére GDP-arányosan
Folyamatos a támogatások bővülése 2010 óta, a rendszer kifejezetten rugalmas, kiszámítható és értékközpontú
Brüsszelben is kiáll a magyar kormány a családok mellett. Nemrég egy konferenciát is tartottak a témában az Európai Parlamentben. Elhangzott: Magyarország a családtámogatások tekintetében mára listavezetővé vált Európában.
Egy családbarátabb Európa felé címmel tartottak nemrég konferenciát az Európai Parlamentben, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) kezdeményezésére. Kardosné Gyurkó Katalin, a NOE elnöke kiemelte, a családpolitika sokkal mélyebben befolyásolja a mindennapi életet, mint azt sokan gondolják. Nem lehet jól működő gazdaságot, társadalmat építeni családok nélkül. Az európai politikának számolnia kell a családszervezetek által képviselt széles körű társadalmi igényekkel. El kell mondani azt is, hogy a házasság és család egy férfi és egy nő szeretetközössége. Olyan lelki és szellemi kapocs, amely a gyermekvállalással válik még teljesebbé, fogalmazott.
Beneda Attila család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár egyértelművé tette: Magyarország célja, hogy a családalapítás előtt álló fiatalok olyan támogatásokat kapjanak az otthonteremtéshez, a gyermekneveléshez vagy a bölcsődei ellátáson keresztül a gyermekfelügyelethez, amik segítik őket abban, hogy bátran igent tudjanak mondani a gyermekvállalásra. Magyarországon 2018 a családok éve, s a kormány igyekezett még inkább középpontba helyezni a családi értékeket, még több támogatást adni. Pedig már 2010 óta folyamatos a bővülés, így Magyarország a családtámogatások tekintetében mára listavezetővé vált Európában. Jelenleg Európában hazánk fordítja GDP-arányosan a legtöbbet a gyermekvállalás segítésére, ezt immár az európai közvélemény is elismeri. A rendszer rugalmas, kiszámítható és értékálló.
Egyik szervezőként Hölvényi György, a Fidesz–KDNP EP-képviselője kijelentette, a fiatalok vezethetik ki Európát a demográfiai hullámvölgyből és ők azok, akik az európai népesedési fordulat lehetőségét jelentik. Fontosnak nevezte, hogy ameddig számos európai országban a család ügye a pártpolitika része lett, addig Magyarországon ez a kérdés a pártpolitika felett áll. A család kérdésének össznépi stratégiának, pártokon felülálló témának kell lennie. Családok nélkül Magyarország nem fog tudni boldogulni. Minden igyekezettel segíteni kell a gyermekeket vállaló családokat.
A rendezvény egyfajta provokáció volt abban az értelemben, hogy a magyar kormány újra üggyé szeretné tenni a családot az unióban. Ahogy azt több alkalommal is egyértelművé tették: nem a tömeges bevándorlás támogatásával, hanem a gyermekvállalás ösztönzésével kívánja hazánk megoldani a demográfiai problémát.
Velkei Tamás, Kacsoh Dániel
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Évről évre erősödik az óvodai és a bölcsődei ellátás
Az infrastruktúra mellett a szakmai programok is fejlődnek (Fotó: Ficsor Márton)
A kormány mintegy 4,5 milliárd forinttal több támogatást biztosít az óvodák fenntartói számára a 2019. évi költségvetésben, amelynek célja az óvodák működésének támogatása. Ennek részeként lehetőség nyílik a szakmai eszközök beszerzésére, a jelenlegi terek bővítésére, az udvari játékok korszerűsítésére, az étkeztetés alapanyagainak javítására. 2010 óta folyamatosak a kormány támogatásával megvalósuló óvodaépítések és -fejlesztések, továbbá 2014-től az infrastrukturális pályázati források lehetővé tették, hogy a férőhelyek száma kilencezer-kétszáz fővel növekedjen. A jövő évi költségvetésben emelkedett az óvodák működtetési támogatása is, a jelenlegi évi 81 700 forintról 97 400 forint/fő összegre. A cél az, hogy segítséget nyújtsanak az önkormányzatoknak abban, hogy minden óvoda szebb és jobb legyen az országban. Ezért 2020-ig további százmilliárdos bölcsőde- és óvodafejlesztés valósul meg.
A 4,5 milliárd forintos pluszból az óvodák esetében nemcsak az infrastruktúra, hanem a szakmai program bővítésére is lehetőség nyílik. Ismert, 2015. szeptember 1-jétől bevezették a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, s 2016. januártól a családi pótlék folyósítását is a gyerekekek óvodába járásától tették függővé. Ehhez kapcsolódik, hogy tavaly január 1-jétől új ellátási formaként vezették be a minibölcsődéket, amelyeknek kevesebb minimumfeltételnek kell megfelelniük a hagyományos intézményekkel szemben. Minibölcsődének minősül tehát az az intézmény, ahol legfeljebb hét-nyolc gyermeket fogadnak, és csupán egy kisgyermeknevelőt és egy dajkát kell alkalmazniuk.
A kormány tehát a kisgyermekesek munkavállalásának érdekében a szocialista éra idejében teljesen elhanyagolt bölcsődei, óvodai hálózat megújulására jelentős összeget fordított. A mintegy száztízmilliárd forintos keretösszegből több mint négyezer-nyolcszáz új bölcsődei férőhely jött létre, míg több mint tizenegyezer fejlesztés valósult meg.
A változtatásokkal, vagyis a hároméves kortól kötelező óvodáztatással egyrészt a hátrányos helyzetű családoknak akartak kedvezni, ami a gyermekek korai fejlesztését, illetve a napi háromszori étkeztetésüket biztosítaná. Ehhez azonban szükség volt férőhelybővítésre is, nemcsak az óvodák esetében, hanem a bölcsődéknél is. Mindez azt is eredményezi, hogy azok az édesanyák, akik esetleg már a gyermek bölcsődés korában visszatérnének a munkaerőpiacra, könnyebben találnak ilyen típusú ellátási formát.
Míg tavaly az úgynevezett minibölcsődék kialakítására 1,1 milliárd forint keretösszegben pályázhattak a kritériumoknak megfelelő önkormányzatok, addig erre az évre már a bölcsődék esetében feladatalapú finanszírozásra tértek át, aminek köszönhetően 3,5-szeresére emelkedett a működtetésükre szánt költségvetési forrás. Ez annyit jelent, hogy a költségeket – figyelembe véve az önkormányzat anyagi mozgásterét – megtérítik, így számukra már nem ráfizetéses bölcsődéket működtetni. Erre a központi költségvetés az idén több mint 36,5 milliárd forintot fordított.
A megnövekedett férőhelyek egyben növekvő humánerőforrás-igényeket is generálnak. Kiderült, 2014-ről 2017-re több mint hétszáz fővel nőtt az óvodapedagógusnak jelentkező fiatalok száma, a képzési kapacitások pedig megfelelőek, csak tavaly 1379-en tettek sikeres záróvizsgát, és mindössze 904-en vonultak nyugdíjba a szakterületről.
Emellett az óvodapedagógusok bére ötven százalékkal nőtt, illetve azok, akik kistelepüléseken, nehéz körülmények között látják el feladataikat, pótlékra jogosultak. A pályára jelentkező fiatalok számának emelkedése a fentebb felsorolt intézkedéseknek is köszönhető, illetve az is, hogy 2010 óta 1167 fővel több óvodapedagógus dolgozik. Ehhez hasonlóan a bölcsődékben dolgozó kisgyermeknevelők száma tizenhét, a szakképzettek aránya csaknem hat, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig mintegy tíz százalékkal nőtt 2010-hez képest.
A kormány célja, hogy 2020-ra a három év alatti kisgyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó férőhelyek száma hatvanezerre nőjön, ami a három év alatti gyermekeket fogadó teljes jelenlegi férőhelyszámhoz képest mintegy tizenkétezres, huszonöt százalékos férőhelybővítést jelentene, és körülbelül kétezer-ötszáz munkahelyet is teremt.
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
Ingyen tankönyv, a beváltott ígéret
A köznevelésben tanulók kilencven százalékának, több mint egymillió diáknak nem kell
fizetnie a kiadványokért, komoly segítség a családoknak a szociális étkeztetés
A baloldali kormányok, bár folyamatosan ígérték, még közelében sem jártak a diákok ingyenes tankönyvellátásának. Ennek lehetőségét a tanulók döntő többsége esetében a polgári kabinet teremtette meg, akárcsak az étkeztetés terén. Mindez jelentős segítség a gyermeket nevelő családoknak.
Idén is időben elkészültek a tankönyvek, és az iskolába szállítással sem volt probléma. A zökkenőmentes tanévkezdés ma már természetes, ez azonban nem volt mindig így. A szocialista kormányzás idején, 2007 nyarán például még augusztus 27-én (!) is arról írt a Népszava, hogy „a raktárakban ugyan már készülnek a tankönyvcsomagok, de nagy a valószínűsége annak, hogy nem kapnak kézhez minden tankönyvet a diákok az iskolakezdésre”. Az aggódó szülők pedig megtudhatták azt is, hogy „az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak nincs beleszólása abba, hogy milyen ütemben dolgoznak a kiadók”.
A tankönyvkiadásnak a jelenlegi ellenzék által sokat kárhoztatott „államosítása”, úgy tűnik, megoldást jelentett a kusza helyzetre, a kontrollált gyártás, beszállítás és elosztás eredményeként már nincsenek komolyabb fennakadások. Ennél is fontosabb, hogy a kiadványok ára is alacsonyan tartható, ez pedig lehetővé tette az ingyenesség kiterjesztését. Immár az első kilenc évfolyam, a 10–12. évfolyamon pedig – rászorultsági alapon – a diákok hatvan százaléka, összesen több mint egymillió diák kapja ingyen a tankönyveket, ez a köznevelésben tanulók majd kilencven százaléka. A teljes mennyiség hetven százalékát teszik ki az állami kiadású tankönyvek, de az összértéknek ez mindössze ötvenöt százaléka. Ugyanis, míg a tankönyvek átlagára 850 forint, ezen belül az állami kiadásúak átlagosan 670 forintba, a nem állami kiadású könyvek viszont átlag 1476 forintba kerülnek.
Az ingyen tankönyv a szocialisták erős kampányígérete volt 2002-ben. Medgyessy Péter akkori miniszterelnök-jelölt választási levelében még személyes felelősséget is vállalt azért, hogy kormánya ingyenessé teszi a tankönyvet az általános iskolában. Az ígéretből gyakorlatilag semmi sem lett, emlékezetes viszont Magyar Bálint oktatási miniszter kijelentése, miszerint nem lesz ingyenes a tankönyv, mivel „nem a szocializmust építjük”.
A jelenlegi kormány nem csak a tankönyvek terén biztosít jóval többet. Szociális gyermekétkeztetésre idén 79 milliárd forint jut, ötmilliárddal több, mint tavaly, és ötvenmilliárddal több, mint 2010-ben, a szocialista kormányzás utolsó évében. Folyamatosan szélesítik azoknak a körét, akik bekerülhetnek az ingyenességi körbe, idén a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybevételéhez szükséges jövedelemhatárt öt százalékkal emelték, ezzel az intézkedéssel további tízezer gyermek került be a szociális étkeztetés rendszerébe. Emellett már mind a négy iskolai szünetben kapnak meleg ételt a hátrányos helyzetű családok gyerekei. A kormány idén 6,67 milliárd forintot különített el a szünidei étkeztetés költségeire, az összeg majdnem háromszorosa a nyári gyermekétkeztetésre 2010-ben fordított támogatásnak. Az önkormányzatoknak 2016. január 1-jétől kötelező gondoskodniuk a szünetekben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek étkeztetéséről.
A 2015-ös menzareform óta ráadásul a konyhákra szigorúbb szabályok vonatkoznak, a cél az volt, hogy a közétkeztetésre szánt ételek kevesebb só, cukor és zsír hozzáadásával készüljenek, emelkedjen a zöldség- és gyümölcsadag, megfelelő legyen a tej, tejtermékek aránya, és több teljes kiőrlésű gabonából készült pékáru kerüljön a gyerekek elé. A menzákat folyamatosan ellenőrzik, a tavalyi vizsgálat alátámasztotta, hogy mind a só-, mind a hozzáadottcukor-tartalom csökkent. Öt évvel ezelőtt az iskolák valamivel több mint felében kaptak a gyermekek naponta friss zöldséget, gyümölcsöt, 2017-re ez az arány 82 százalékra nőtt. Az iskolatej-programhoz is mind többen – már az intézmények hetven százaléka – csatlakoztak, és az iskolák több mint felében kapnak a gyerekek naponta teljes kiőrlésű lisztből készült ételt.
Jobbágyi Zsófia, Korompay Csilla
Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
