Mivel nincs érvényes útlevele, idegenrendészeti őrizetbe kerül a terrorizmusért elítélt Ahmed H.
Nem rendelkezik érvényes útiokmánnyal egyetlen országba sem Ahmed H. - tudta meg az Origo a Belügyminisztériumtól. A terrorizmusért elítélt szír férfi tehát egyetlen országnak sem kell, ezért idegenrendészeti őrizetbe kerül szombaton, szabadulását követően.
Hollik István: A kormány nem engedi, hogy egy terrorista szabadon járjon
A magyar kormány nem engedi meg, hogy egy terrorista Magyarország területén szabadlábon járjon, mert veszélyt jelent a magyar emberek biztonságára - jelentette ki Hollik István, kormányszóvivő pénteken Budapesten Ahmed H. szabadlábra helyezésével kapcsolatban.
Hollik István emlékeztetett, hogy Ahmed H. szombaton szabadlábra kerül, miután letöltötte ötéves büntetésének a törvényekben előírt részét. Ezt a büntetést azért szabták ki rá, mert a határt védő magyar rendőrökre támadt, és uszította a körülötte álló illegális migránsokat is - idézte fel a kormányszóvivő.
Hollik István kijelentette: mivel veszélyt jelent a magyar emberek biztonságára, az a döntést született, hogy kiutasítják az országból. Ez azonban csak úgy történhet meg, ha van egy olyan ország - a nemzetközi egyezmények alapján -, amelyik befogadja.
A kormányszóvivő közlése szerint a magyar kormány felvetette a kapcsolatot Ciprussal, miután Ahmed H. ciprusi lakos, a tárgyalások zajlanak, és amíg nincsen ezeknek eredménye addig Ahmed H.-t idegenrendészeti őrizetben tartják. Kérdésre elmondta: az Ahmed H. ügyében zajló per nem más, mit a Soros-szervezetek fizetett akciója, így próbálnak meg pénzt szerezni a magyar adófizetőktől.
Nyilvánvalóan látszik tehát, hogy Ahmed H. köztörvényes bűnöző, aki a röszkei zavargások idején kövekkel dobálta a határt és Magyarországot védő rendőröket. A rendőröket kővel dobáló, az összegyűlt tömeget lázító Ahmed H. jogerősen öt év letöltendő börtönbüntetést kapott terrorcselekmény elkövetése miatt. A férfi január 19-én feltételesen szabadlábra kerül a bíróság jogerős ítélete szerint: a határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében vétkesnek ítélt férfit 2015 szeptember 19-én fogták el, januári feltételes szabadlábra helyezéséig a kiszabott ötéves büntetése kétharmadát (40 hónap) tölti le. Ahmed H. a tiszalöki börtönből szabadul és tíz évre kiutasítják Magyarországról.
Ahogyan arról már korábban is beszámoltunk, Ahmed H. mellett számos baloldali és liberális szervezet állt ki az elmúlt években, követelve a rendőrökre támadó férfi szabadon bocsátását. Ezek egyike az Amnesty International (AI), amely többek között petícióval és adománygyűjtéssel követelte a szír férfi elengedését. A petícióban az alábbiakat követelték: „mentsék fel a terrorcselekmény vádja alól, és vessenek véget a terrorellenes törvények téves alkalmazásának; ne kapcsolják össze a migráció és terrorizmus kérdését, mert ezzel befolyásolhatják az eljárást; segítsék elő, hogy Ahmed gyorsan hazatérhessen Ciprusra a másodfokú eljárás befejezése után.”
Az Amnesty képviselői több nemzetközi sajtótermékben is kiálltak Ahmed H. mellett, ezek közül csak egy példa: a The New York Times 2018. szeptember 20-ai cikkében a szervezet egyik képviselője azt mondta, hogy Ahmed H. elítélésének semmi köze az igazságszolgáltatáshoz, a magyar hatóságok egyszerűen csak üldözik a bevándorlókat és azokat, akik segítik őket.
A MigSzol Csoport és a „Free the Röszke 11” még 2016. decemberében tüntetést szervezett Ahmed H. mellett a Blaha Lujza téren, ahol felszólalt Schilling Árpád rendező, a Krétakör alapítója is, aki beszédében azt mondta: „ha Ahmed terrorista, akkor én is terrorista vagyok”. A MigSzol aktivistái jelen voltak a terrorizmussal vádolt Ahmed H. szegedi bírósági tárgyalásain is.
A „Szabadságot a Röszkei 11-nek Hálózat” Ahmed H. azonnali szabadon engedését követelte: „Azonnali szabadságot Ahmed H.-nak és az összes politikai fogolynak!” – írta a szervezet állásfoglalkásában, amelyet a merce.hu tett közzé 2018. januárjában. Szerintük az Ahmed H. elleni eljárás soha nem lesz más, mint politikailag motivált koncepciós per.
Juhász Péter és Gulyás Márton is részt vett azon a tüntetésen, amelyen Ahmed H. szabadon engedését követelték Röszkén 2017. április 15-én.
A Sargentini-jelentés külön részt szentelt az Ahmed H. elleni büntetőeljárásnak. A jelentés készítői szerint a magyar bíróság ítéletében politikai nyomásra jelentősen és szükségtelenül korlátozta Ahmed H. jogait. A jelentés azt a látszatot kelti, hogy Ahmed H.-t azért ítélték el, mert át akarta hozni a családját a magyar-szerb határon, miközben a valóság az, hogy kövekkel dobálta a határt védő magyar rendőröket.
Az EP a Magyarországot elítélő 2017. május 17-ei határozata szerint Ahmed H.-t 2016 novemberében „tisztességtelen” eljárás keretében 10 év szabadságvesztésre ítélték csak azért, mert „megafonnal próbálta nyugtatni a tömeget”, és mert „három tárgyat hajított a határt védő rendőrökre”. Az EP határozata ezzel elfogadta az Amnesty International megállapítását a röszkei határátkelőnél 2015-ben történtekről, miszerint a terrorcselekmény pontosan meg nem határozott tárgyak eldobásában merült ki, Ahmed. H pedig megafonon keresztül igyekezett lecsillapítani a tömeget. A Magyarországot elítélő határozat megfogalmazásában részt vett Niedermüller Péter és Jávor Benedek is.
Az Európai Parlament strasbourgi épületében 2017. júniusában a Zöldek, az ALDE, az S&D és a GUE/NGL európai parlamenti frakciók egyes képviselői közös demonstrációt tartottak Ahmed H. szabadon engedéséért. Az eseményen részt vett mások mellett Judith Sargentini (Zöldek), Eva Joly (Zöldek), Cecilia Wikström (ALDE), Tanja Fajon (S&D), Ana Gomes (S&D).
Ahmed H.-t a bíróságon Bárándy Péter, a Medgyessy-kormány volt igazságügy-minisztere védte
Bárándy Péter szerint Ahmed. H. a váddal szemben egyáltalán nem fogalmazott meg követeléseket a rendőrökhöz, és nem ezek hangsúlyozásaképpen dobálta meg őket. Az ügyvéd nem tagadja a súlyos bűncselekményt, a hatrendbeli, hivatalos személy elleni erőszakot, de szerinte védence nem terrorista.
