Politikai blöfftámadásokkal nem foglalkozom, a kormányon belül csak a teljesítmény számít - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, ahol több ellenzéki képviselő is a Rogán Antal miniszterről a közelmúltban megjelent cikkekről kérdezte.
Az LMP-s Szél Bernadett szerint a tárcavezető "kétszer hazudott a széles közvéleménynek", egyrészt egy televíziós műsorban a letelepedési kötvényekről, másrészt a Kertész Balázs ügyvéddel való ismeretségéről.
A DK a kormányfő és Ghaith Pharaon esetleges találkozójáról kérdezett
A Demokratikus Koalíció azt akarja megtudni, hogy találkozott-e Orbán Viktor miniszterelnök a szaúdi Ghaith Pharaonnal augusztus 4-én a spliti kikötőben. A Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője közölte: a kormányfő az idén nem járt "Split közelében sem".
Gréczy Zsolt, az ellenzéki párt szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján arra hivatkozott, hogy mind Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, mind a nemzetközi körözés alatt álló Ghaith Pharaon a spliti kikötőben volt azon a napon, és a kormányfő sajtófőnöke ekkor mondta azt, hogy nem tud tájékoztatást adni a miniszterelnök szabadságáról a sajtónak.
A DK tudni szeretné, hogy aznap Orbán Viktor találkozott-e Ghaith Pharaonnal a spliti kikötőben, és ha igen, miről volt szó a "titkos tárgyaláson, milyen üzelmeket folytat még a miniszterelnök a nemzetközi bűnözővel" - mondta Gréczy Zsolt.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője ennek kapcsán kijelentette: "Orbán Viktor Split közelében sem járt ebben az évben."
Az MSZP-s Harangozó Tamás is arról beszélt, hogy Rogán Antal neve mára egyet jelent az urizálással, a folyamatos botrányokkal, korrupciógyanús ügyekkel, a hazudozással. "Meddig védi még ezt a fiút?" - kérdezte a miniszterelnöktől.
A jobbikos Szilágyi György úgy fogalmazta meg kérdését, hogy "Rogán Antal miért hazudhat folyamatosan büntetlenül?".
A kormányfő ezekre az azonnali kérdésekre reagálva kijelentette: politikai blöffel, politikai bulvárral nem foglalkozik. Minden egyes támadás, amit a miniszter ellen indítottak, Rogán Antal pozícióját erősítette - tette hozzá, a tárcavezető ellen intézett vádakat nevetségesnek minősítve. Ezek - fogalmazott - tényeknek látszó dolgokkal alátámasztott hazugságok.
Orbán Viktor azt is mondta, az ellenzék valójában nem Rogán Antalt, hanem őt és kormányát támadja.
Harangozó Tamás kérdésére megjegyezte: ha csak egyetlen igaz szó lett volna abban, amit elmondott, akkor "önök már régen tettek volna büntetőfeljelentéseket, de azt persze nem merik vállalni".
A jobbikos Szilágyi Györgynek válaszolva hozzátette: 26 éve parlamenti képviselő, és ha hitelt adott volna azoknak a támadásoknak, amelyek ellene irányultak, akkor már rég nem ülne az Országgyűlésben. "Saját bőrömön tapasztaltam meg, hogy amikor megindul egy kampány egy politikus ellen, akkor aztán tücsköt, bogarat, kígyót, békát" mondanak róla - fűzte hozzá.
"Nehogy azt higgye, hogy ezek a hírek bennünket megrendítenek, vagy akár csak el is gondolkodtatnak, ezek blöffök, politikai blöffök, így is tekintjük őket" - mondta, megjegyezve azt is: "politikusként politikust lehazugozni nem valami eredeti, szerintem nincs is sportértéke".
Végül idézte Szilágyi György egy korábbi mondatát, amely szerint "időhúzás a népszavazás, amelyre leghamarabb ősszel kerülhet sor, inkább az alaptörvényt kellene hasonló tartalommal módosítani". Megjegyezte, a jobbikos politikus később nem szavazta meg a bevándorlással kapcsolatos alkotmánymódosítást. "Ennyit a hazugságról" - zárta válaszát Orbán Viktor.
A szocialista Varga László azt kérdezte a kormányfőtől, hogy mikor kíván rendet tenni a kormányban és a valós problémákkal foglalkozni. Négymillióan élnek a létminimum alatt, a kisvállalkozók boldogulása a kapcsolatrendszerüktől függ, az egészségügyben uniós forrás híján 19. századi állapotok vannak és problémák vannak az oktatásban - sorolta az ellenzéki politikus, aki szerint csak látszattárgyalások és látszatintézkedések vannak. Hozzátette: a társadalmat irritálják az urizáló politikusok, akiknek "egyik mintapéldánya" Rogán Antal.
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar valóságra példaként hozta, hogy az MSZP fizetett aktivistákkal feltöltött "kamu éhségmenetet" tartott, amelynek vezetője egy dúsgazdag eurómilliomos volt. "Önök nyolc évig kormányoztak és tönkretették az országot" - fogalmazott a szocialistáknak címezve. A kormányfő kiemelte: ezzel szemben ma a minimálbér hat év alatt 51 százalékkal emelkedett, az átlagbérek 2010 és 2015 között 15,5 százalékkal emelkedtek, bővült a családi adókedvezmény, a munkanélküliség pedig 12-ről 5 szálalék alá csökkent.
A jobbikos Volner János közölte, hogy a dolgozó emberek béremelését akarják elérni. Bírálta, hogy a minimálbér bruttó értéke emelkedett nagy arányban, s az OECD-országok közül Magyarországon a legnagyobb annak adóterhe. Az ellenzéki politikus kifejtette, hogy nem elég a minimálbért emelni, hanem nagy arányú adó- és járulékcsökkentésre van szükség, hogy a legalacsonyabb keresetűeknek segíteni tudjanak.
Orbán Viktor miniszterelnök válaszában kiemelte, hogy 1998 és 2001 között 150 százalékkal emelték a minimálbért, 2010 óta jelentősen csökkentik az adókat és az állam folyamatosan növeli az általa alkalmazott emberek bérét. Utóbbi körben említette az egészségügyi, oktatási, szociális terület, továbbá a rendőrök és katonák béremelését. Mindhárom mutatóban elfogadható számok vannak, de küzdeni kell a továbbiakért és erre a kormány készen áll - szögezte le. Egyúttal visszautasította, hogy a minimálbérnek csak a bruttója emelkedett volna. Ahhoz, hogy béremelés legyen, három dolog szükséges: munkahelyek, munkaadók és hogy legyen, aki dolgozik - összegzett.
