A kommunizmus bűneit Nyugaton még ma is sokan mentegetik, maga az Európai Unió is vonakodik egyértelműen elítélni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a Nemzeti Örökség Intézetének (Nöri) a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából rendezett megemlékezésén, a Rákoskeresztúri új köztemetőben. A kommunizmus áldozatairól a pártok is megemlékeztek, és számos városban tartottak az emléknaphoz kapcsolódó rendezvényeket.
Potápi: a kommunizmus véget vetett a jog és a rend uralmának
A kommunizmus hatalomra jutásával Magyarországon "elköszönt az a világ, ahol a jog és a rend uralkodott" - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott szombati központi megemlékezésen Újbudán, az 1945-56 között kivégzettek emlékművénél.
Mint mondta, a társadalom megfélemlítését és a zsarnokság megteremtését célzó rendszer azért bukott el, mert ellenálltak neki "titkos szigetek", "a lélek és a gondolat várait", amelyeket megbéníthatott ugyan, de el nem pusztított a diktatúra.
A szabadságot és a hazaszeretetet nem lehet eltiporni, mert azok a lélek legbelsőbb rejtekeiben őrződnek. Ennek volt köszönhető, hogy mi, magyarok nem törődtünk bele a megváltoztathatatlanba, hanem felálltunk, és ölre mentünk a világ egyik legnagyobb katonai hatalmával - mondta az 1956-os forradalomra utalva a szónok.
Amikor napra pontosan hetven évvel ezelőtt letartóztatták Kovács Béla kisgazda képviselőt, pártfőtitkárt, csak kevesen tudták, mi vár az országra: egy olyan korszak, amelyben bármikor bárkiből áldozat lehet el nem követett bűnökért, "a kommunizmus egymás mellett békésen élőkből üldözőt és üldözöttet csinált, a terror minden elképzelhető és az akkori embere számára elképzelhetetlen eszközét elhasználva", mondta.
Hangsúlyozta, azt, hogy ma egy szabad világban élhetünk, azoknak köszönhetjük, akik a várható retorziók dacára őrizték ellenálltak, s "csak azzal bizonyíthatjuk, hogy áldozatuk nem volt hiábavaló, ha fogadalmat teszünk arra, hogy emléküket és hagyatékukat, bilincsektől és rettegéstől mentes hazánkat együtt őrizzük meg".
Hoffmann Tamás, Újbuda polgármestere az eseményen arról beszélt: csalatkozniuk kellett annak, akik azt várták, hogy a 75 millió áldozatot követelő második világháború után egy boldog világot építhetnek, hiszen a százmillió áldozatot követelő kommunizmus került hatalomra, és "elkezdődött Magyarország történelmének legsötétebb korszaka".
Petrusz Tibor, a Magyar Politikai Elítéltek Közösségének társelnöke azt hangsúlyozta: bő hét évtizeddel a második világháború befejeződése után is az egykori győztesek prekoncepciója adja a hazai történelemszemlélet alapját, pedig ezzel a kommunista párt és utódszervezete már évtizedek óta okoz megbocsáthatatlan károkat a nemzet tudatában. Ennek elemeként említve a kettős mérce alkalmazását, mondván, az ilyenek "háborús bűnöket emlegetnek, fasizmussal, nacionalizmussal riogatnak, közben a kommunizmus rémtetteit terrorcselekedeteit büntetlenül hagyják" - tette hozzá.
Nagy Gábor Tamás: a kommunizmus az ember ellensége
A kommunizmus az ember ellensége, a kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, Kádár és Rákosi lényegében ugyanaz - erről beszélt Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP), I. kerületi polgármester a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából tartott rendezvényen Budapesten szombaton.
A kormánypárti politikus a budai Várban tartott emlékbeszédében kiemelte: a múlt században, ahol hatalomra jutottak a kommunisták, Oroszországtól Kambodzsáig, Kelet-Európától Kínáig, Kubától Afganisztánig, szisztematikusan irtották az embereket, a világon összesen mintegy százmilliót.
Számos korszaka, formája volt a kommunista terrornak. Az idei emlékév a kényszermunkatáborokba elhurcolt és ott megsemmisített milliókról szól - tette hozzá a Szentháromság téren a Gulág áldozatainak emléket állító barakk-kiállítás előtt tartott beszédében Nagy Gábor Tamás.
A Gulág kialakulása és működése Lenin időszakától Hruscsovig tartott. A bolsevik párt már egy 1919-es határozatban leszögezte: "csak egyetlen politikailag helyes lépésünk lehetséges, a könyörtelen harc, a tömeges terror" - emlékeztetett a fideszes politikus.
Hozzátette: az egyik legfontosabb beismerő vallomást éppen 61 évvel ezelőtt a mai napon, február 25-én az SZKP XX. kongresszusán Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió akkori teljhatalmú ura tette. A pártfőtitkár akkor többek között beszélt a "nép ellensége" koncepcióról, amely biztosította a legkegyetlenebb elnyomást.
Nagy Gábor Tamás arra figyelmeztetett: még mindig vannak, akik azt gondolják, hogy a kommunista rémtettek, bűnök nem az ideológiából fakadtak, csak valamilyen véletlen szerencsétlenség, torzulás következményei. Kizárólag sérült emberek pszichés állapotával magyarázhatók és Sztálin, Rákosi számlájára írhatók.
Mintha a kommunizmus Hruscsov őszintének tűnő beszéde után képes lett volna a megújulásra. Pedig Hruscsov nem megszüntetni, hanem épp ellenkezőleg, megőrizni akarta a sztálinizmust. Ezt bizonyítja, hogy még abban az évben, 1956-ban brutálisan vérbe fojtották a magyar forradalmat - idézte fel a kormánypárti politikus.
A kommunizmus 1956 előtti és utáni arca, az ÁVH-s és a pufajkás, Rákosi és Kádár lényegében ugyanaz. A kommunisták 1956-ból semmit sem tanultak és semmit sem felejtettek. Ez lett a vesztük. Mert a vér nyomot hagyott. Kitörölhetetlen nyomot - mondta Nagy Gábor Tamás.
"Emlékezzünk a mai napon egy bűnös ideológia és egy diktatórikus elnyomó rendszer, a kommunizmus rémtetteire, és gyújtsunk gyertyát az ártatlan áldozatok lelki üdvéért!" - mondta a politikus a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott beszédében.
A rendezvény programján szerepelt Matúz Gábor: Nincs kegyelem című filmjének díszelőadása a Szentháromság téren lévő Magyarság Házában.
Szombaton az ország több pontján is megemlékeztek a kommunizmus áldozatairól és ezen a napon zárul a Szovjetunióba hurcoltak emlékéve. Közép- és Kelet-Európában elsőként a magyar Országgyűlés döntött az első Orbán-kormány idején, 2000-ben a kommunizmus áldozatainak emléknapjáról. Az első megemlékezéseket 2001. február 25-én tartották az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban, s azóta minden évben voltak ünnepségek. Hetven éve, 1947. február 25-én tartóztatták le és hurcolták el a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselőjét.
