Nyilvánosságra hozta a Nagy Imre és társai perének előkészítésében részt vevő állambiztonsági beosztottak és vezetők névsorát, hivatali karrierútját a Nemzeti Emlékezet Bizottsága csütörtökön, a kivégzések és az újratemetés évfordulóján.
A NEB internetes oldalán (www.neb.hu) elérhető összeállítás alapja az a lila iskolai füzet, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik 1957. április 13-ától beléphettek a politikai rendőrség vizsgálati osztályának Gyorskocsi utca 31. szám alatti székhelyén a harmadik emeleti zárt folyosóra, ahol a Nagy Imre-ügy szereplői raboskodtak.
A NEB oldalán közölt összefoglaló hangsúlyozza: a kis lila füzetbe nemcsak a K-részleg tagjainak a nevét jegyezték fel, hanem az ezredestől kezdve a szakaszvezetőn át minden állambiztonsági tisztét, operatív beosztottét, irodai segédtisztét (gépírónő), a vizsgálati osztály főorvosáét, egy bűnügyi fényképészét és négy "külsős" ügyészét, sőt Non György volt legfőbb ügyészét is, azokét, akik a vizsgálati osztály fogdájának duplán elzárt területére beléphettek.
Ugyanakkor a füzet nem tartalmazza az összes olyan ember nevét, akik minden bizonnyal jelen volt a kihallgatásokon, hiszen például a vizsgálati osztály vezetőjének, Szalma Józsefnek a neve is hiányzik a listáról. Az azonban vitán felül áll, hogy a füzetben szereplők fontos szerepet játszottak a később több halálos és súlyos ítélettel záruló per előkészítésében - írta a NEB.
A NEB oldalán, a Tudástár menüpontban közölt életrajzok, rövid karrierutak forrásai az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött személyi akták, amelyek minden belügyi dolgozó adatait, karrierútjának állomásait, rendfokozatát, beosztási helyének változását, parancsnokai által rendszeres időközönként készített minősítését, önéletrajzát, fotóját tartalmazzák.
NEB-elnök: az is érdekes, mi lett a Nagy Imre-ügy vizsgálóival
Nemcsak az érdekes, hogy kik vettek részt a Nagy Imre és társai elleni per előkészítésében, hanem az is, ők hol szocializálódtak és mi lett a későbbi sorsuk - mondta Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.
Földváryné Kiss Réka a műsorban arról beszélt: a kézírásos lila füzetről lehetett tudni, hogy benne volt a Nagy Imre-ügy vizsgálati anyagában. Nemcsak "neveket adnak", hanem az életutak alapján egyfajta rálátást, metszetet arról, hogy honnan jöttek ezek az emberek. Jelezte: szinte mindannyian a Rákosi-rendszerben, az ÁVH-ban szocializálódtak, de az életutak alapján kiderül az is, a politikai rendőrség pontosan mely osztályain.
Legalább ennyire fontos - amiről keveset beszélünk, pedig az egész Kádár-kori képünk nagyon fontos új fókuszát adhatja -, hogy mi lett ezeknek az embereknek a sorsa a megtorlás után - jegyezte meg.
A NEB elnöke elmondta: volt köztük olyan, aki 1962-63-ban - amikor átszervezték az állambiztonságot - elhagyta a testületet. Földváryné Kiss Réka példaként említette, hogy Ferencsik József ezredes a Hungexpo egyik vezetője lett.
A NEB elnöke szerint az is érdekes, hogy akik az átszervezés után is maradtak a belügyben, azokat az 1970-es, 1980-as években nyugdíjazták.
Ha tetszik, az úgymond konszolidált Kádár-korszak belügyi középkáderei olyan emberekből is álltak, akik ott voltak a Nagy Imre-ügy vizsgálatnál, a különleges részleghez tartoztak, és nagyon sok rendkívül érzékeny információjuk volt - jegyezte meg. A NEB elnöke emlékeztetett: a 3. emeletre bejáratosak nemcsak a Nagy Imre-ügyben vettek részt, hanem például a Bibó-ügyben is.
Krahulcsán Zsolt tudományos kutató a műsorban arról beszélt, további kutatási irány lehet az, hogy feltárják, mi lett az érintettek későbbi sorsa, például Rajnai Sándor hogyan válhatott bukaresti és moszkvai nagykövetté, majd hogyan került ki az Amerikai Egyesült Államokba. A személyi aktából ez nem derül ki, csak az, hogy aki az 1962-63-as átszervezés során polgári pályára került, hol helyezkedett el, mi volt az első munkahelye - mondta.
Megjegyezte: a korábbi vizsgálók közül többen a kultúra területére kerültek, jellemző volt, hogy könyvkiadóknál vagy vállalatok, minisztériumok jogi osztályán tűntek fel. Földváryné Kiss Réka ehhez hozzáfűzte: volt olyan, aki a kémelhárításhoz került és olyan is, aki az izraeli titkosszolgálatnál folytatta pályáját.
A Demokratikus Koalíció (DK) elnöke csütörtökön Facebook-oldalán emlékezett meg arról, hogy ötvennyolc éve végezték ki Nagy Imrét és társait. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: harmincegy évvel később, 1989. június 16-án, a mártír miniszterelnök és "társai megrendítő és egyben felszabadító újratemetésének napján végre szépnek látszott a jövő."
Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József újratemetése "sírba tette a Kádár-rendszert", rehabilitálta az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, az ország tele volt reménnyel. Milliók hittek abban, hogy Magyarország köztársaság lesz, a szabadság, a demokrácia és a társadalmi szolidaritás otthona, élt a remény, hogy hazánkat végérvényesen a Nyugathoz kötjük, a diktatúra elleni felkelés magasztos emléke pedig örökre száműzi a diktatúra gondolatát is - sorolta.
Gyurcsány Ferenc szerint ma már tudják, nem ez történt. "Ismét itt az önkény uralma, a nevezetes nap egyik szónoka, aki akkor a szovjet csapatok kivonását sürgette, ma azon mesterkedik, hogy visszahozza a zsarnokká vedlett orosz elnök világát, elhagyni készül az európai közösséget, egyúttal a jelképes hatodik koporsóba temette a mai magyar fiatalok álmait és jövőjét" - írta, hozzátéve: nekik, demokratáknak lesz a feladatuk, hogy fenntartsák 1956 üzenetét, az önkény elleni fellépés létjogosultságát, igényét és igazságát.
A Vértanúk terén tartott központi megemlékezésen virágokat helyeztek el a mártír miniszterelnök szobránál. Az eseményen részt vett mások mellett Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Hiller István, az Országgyűlés MSZP-s alelnöke, Szél Bernadett, az LMP társelnöke, valamint minisztériumok, az Alkotmánybíróság és 56-os szervezetek képviselői.
Megemlékezés a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a nemzeti emlékhelyen
Koszorúzással emlékeztek Nagy Imre egykori miniszterelnökre és mártírtársaira kivégzésük 58. és újratemetésük 27. évfordulóján csütörtökön a rákoskeresztúri Újköztemetőben, a nemzeti emlékhelyen.
A megjelentek Nagy Imre miniszterelnökre, Maléter Pál honvédelmi miniszterre, Gimes Miklós politikus-újságíróra, Losonczy Géza államminiszterre, Szilágyi József jogász-rendőr alezredesre és csaknem háromszáz mártír honfitársra emlékeztek.
A megemlékezők először az '56-os emlékműnél helyezték el koszorúikat. A kormány nevében Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára koszorúzott. Az emlékműnél koszorút helyezett el Kövér László, az Országgyűlés elnöke képviseletében Jakab István alelnök, a Kúria nevében Székely Ákos, a legfőbb ügyész képviseletében Lajtár István legfőbb ügyész helyettes. A Magyar Honvédség koszorúját, Benkő Tibor vezérezredes, honvéd vezérkari főnök helyezte el.
Koszorúzott Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Boross Péter, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, valamint Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója.
A X. kerületi önkormányzat nevében koszorút helyezett el Dániel Zoltán közbiztonságért és katasztrófavédelemért felelős referens. Az LMP képviseletében Hajdú Mária emlékezetpolitikai szakszóvivő koszorúzott.
A politikai elítéltek szervezeteinek nevében közös koszorút helyezett el Petrusz Tibor, az 1945-56 közötti Magyar Politikai Elítéltek Közösségének elnöke, Lengyel János, a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke, Sántha Gábor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének elnöke, Csigás Zoltán és Schrötter Tibor, az 1956-os Magyar Szabadságharcosok Világszövetségének alelnökei, Mayer Ferenc Sándor, a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezetének alelnöke, valamint az 1956-os Magyarok Világszövetségének vezetői, Ferdinánd István és Trencsényi László.
Ezt követően a megemlékezők Nagy Imre miniszterelnök és a "névtelen áldozatok, névtelen elesettek" sírjánál helyeztek el fehér rózsákat.
