Az állam a kommunista hatalom kiépülésekor elkobzott egyházi ingatlanokért kárpótlásul 1997 óta támogatja az egyházakat, amelyek közül a katolikus egyház – különösen a vatikáni szerződés 2013-as módosítása óta – kiemelt helyzetben van. A támogatások jelentős része azonban a közfeladatok ellátását szolgálja.
Egyre jelentősebb részt vállal az egyház az oktatásban is (képünk illusztráció) (Fotó: MH)
A rendszerváltozást követően az egyházak ügyének rendezése keretében döntött a Horn-kormány arról, hogy a kommunista időszakban elvett egyházi ingatlanokért örökjáradékot fizet. Ennek alapja akkor az volt, hogy 1945-ben az egyházi tulajdonok legnagyobb részét államosították, azonban a rendszerváltáskor ezeket nem minden esetben lehetett azonnal visszajuttatni: addigra iskolák, közintézmények működtek bennük, a Horn-kormány ezért felajánlotta, hogy abban az esetben, ha a katolikus egyház lemond az ingatlanjairól, akkor azokért cserébe az állam fizet majd. Az 1997-ben kötött vatikáni szerződés értelmében az egyház akkori áron számítva hatvanhétmilliárd forint értékű ingatlanvagyon tulajdonjogáról mondott le, de a kezdeti időszakhoz képest mára jóval több támogatást kap, mint a szerződés megkötésekor: 3,2 milliárd forintról évi tizenhatmilliárd forintra nőtt a Népszava július eleji számításai szerint. A Népszava cikkét idézve a Napi.hu szavazást indított arról, hogy az olvasók szerint megérdemlik-e ezt a támogatást az egyházak és egyháziak, majd a portál hosszasan idézte az olvasói kommenteket, zömmel azokat, amelyek a támogatást elutasították és egyúttal bírálták mind az egyházat, mind az egyháziakat.
A megnövekedett állami támogatás hátterében azonban elég világos okok állnak, többek között a vatikáni szerződés 2013-as módosítása. A módosítás nem adott új jogosítványokat az egyháznak, azonban a magyar jogrendszer jelentős megváltozása, az új alkotmány, az új egyházi törvény, a közfeladat-ellátás megváltozott struktúrája miatt szükségessé vált az egyházi támogatások ügyének rendezése is, amelynek gyakorlatba ültetéséhez több változtatást kellett eszközölni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012. őszi kimutatása például világosan beszámolt arról, hogy a fenti átalakulások után, bár többen ajánlottak fel az adózók közül egy százalékot az egyházaknak, a több felajánlásból összességében az egyházak mégis kisebb összeghez jutottak. Ezt Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek is megerősítette akkor.
A vatikáni szerződés 2013-as módosítása rendelkezett tehát többek között arról, hogy az állam az adófizetők által a bevett egyházaknak és a külön állami célra felajánlott személyi jövedelemadó egy százalékát az összes szja-bevétel 0,9 százalék helyett a továbbiakban egy százalékára egészíti ki. Más területeken pedig – szintén az állami törvényhozással összhangban – az egyházi működésre is kiterjeszti az állami szférában jelenlévő bevett támogatásokat éppen arra való tekintettel, hogy az egyházak részt vállalnak a közfeladatok ellátásában, azaz például gimnáziumokat, felsőoktatási intézményeket és kórházakat működtetnek.
A megnövekedett támogatás alapjául szolgáló 2013-as módosítás által érintett terület például a hittanoktatók támogatása a pedagógusbér átlagával azonos mértékben, a hittan és erkölcstan tankönyvek támogatása, a katolikus egyház felsőoktatási intézményeinek és hallgatóinak államival megegyező támogatása, a katolikus egyház műemlékeinek és gyűjteményeinek (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) támogatása, valamint az 1945-ben elkobzott ingatlanok után járó örökjáradék összegének módosítása. Ennek értelmében az éves járadék összegét a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi átlagos fogyasztóiár-index alapján korrigálják, és az állam a nem természetben igényelt ingatlanok alapján járó járadék összegét kiegészíti. A 2013-as módosítás melléklete felsorol több akkreditált magyar felsőoktatási intézményt, amely katolikus hitélettel összefüggő képzést is folytat, és amelyek közül egy a kiemelt egyetemként számon tartott Pázmány Péter Katolikus Egyetem. A Felvi.hu idei adatai szerint ezek az intézmények összesen mintegy hét és fél ezer hallgató számára kínálnak képzéseket, azaz a 2017-es adatok alapján az egyetemre jelentkezők tizennégy százalékának van lehetősége a katolikus egyház valamelyik említett főiskoláján vagy egyetemén folytatni a tanulmányait. A közfeladatok ellátásában az állam után legnagyobb részt vállaló katolikus egyház állami támogatása tehát a fenti két cikk sugalmazása ellenére éppen az állampolgárok javát szolgálja.
