Az Alkotmánybíróság akár azt is hivatalosan kimondhatja az uniós kvótákkal kapcsolatos ombudsmani beadvány kapcsán, hogy egyes alaptörvényi rendelkezéseket még az uniós jog sem írhat felül – véli Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója.
Még az ítélkezési szünet július közepi kezdete előtt döntene az Alkotmánybíróság (AB) Székely László alapjogi biztos beadványáról az uniós kvótarendszer értelmezésével kapcsolatban – értesült lapunk. Az ombudsman a menedékkérők tömeges áthelyezésével kapcsolatos jogi aggodalmakat szeretné tisztázni még a tavaly őszi, százhatvanezer migráns szétosztásáról szóló EU-döntés kapcsán. Székely szerint ugyanis a magyar intézmények és szervek nem hajthatnak végre olyan uniós rendelkezést, amely az alaptörvény emberi jogi rendelkezéseibe ütközik. Úgy érvel, ha egy állam személyek nagyobb csoportjával kapcsolatban hoz kiutasító határozatot anélkül, hogy figyelemmel lenne sajátos egyéni jogi helyzetükre, kollektív kiutasítást valósíthat meg. Márpedig az elosztás során ez következik be, hiszen az egyik államból egy másik országba küldik a szétosztandó bevándorlók csoportjait. A kollektív kiutasítást pedig tiltja az Alapjogi Charta, az emberi jogok európai egyezménye, valamint Magyarország alaptörvénye is, magyarázta az ombudsman.
Ismert, az AB a minap elutasította a kvótarendszer elleni népszavazást megtámadó beadványokat, Áder János államfő tizenöt napon belül dönthet a referendum időpontjáról, ami vélhetően szeptemberre esik majd. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak úgy fogalmazott, az AB két határozatának tartalma egyáltalán nem volt meglepő, tekintettel arra, hogy a vonatkozó indítványok jogilag valóban megalapozatlanok voltak, így elutasításuk borítékolható volt.
Annál inkább figyelemre méltó – mutatott rá – az egyik határozathoz fűzött párhuzamos indokolás, amely jelentős befolyással lehet az AB későbbi gyakorlatára. Ebben Varga Zs. András és Pokol Béla egyértelműen rögzíti: Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Az alkotmánybírák mindezt abból vezették le – mutatott rá Szánthó –, hogy a kvótaügy tagállami szuverenitást érint, ebből fakadóan pedig „jogos védelmi helyzet” állt elő, és ilyen esetben egy tagállam még az unióra átruházott hatáskört is visszaveheti. A szakértő szerint az okfejtés éppen az ombudsmani indítvány miatt érdemel figyelmet, amelynek pontosan az a lényege: hogyan viszonyul egymáshoz a magyar alaptörvény és az uniós jog? Ennek kapcsán az AB akár azt is kimondhatja majd hivatalosan, hogy egyes alaptörvényi rendelkezéseket még az uniós jog sem írhat felül – mutatott rá Szánthó Miklós.
Ismert, az AB a minap elutasította a kvótarendszer elleni népszavazást megtámadó beadványokat, Áder János államfő tizenöt napon belül dönthet a referendum időpontjáról, ami vélhetően szeptemberre esik majd. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak úgy fogalmazott, az AB két határozatának tartalma egyáltalán nem volt meglepő, tekintettel arra, hogy a vonatkozó indítványok jogilag valóban megalapozatlanok voltak, így elutasításuk borítékolható volt.
Annál inkább figyelemre méltó – mutatott rá – az egyik határozathoz fűzött párhuzamos indokolás, amely jelentős befolyással lehet az AB későbbi gyakorlatára. Ebben Varga Zs. András és Pokol Béla egyértelműen rögzíti: Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő egyetlen szabály vagy eseti döntés sem egyeztethető össze az alaptörvénnyel. Az alkotmánybírák mindezt abból vezették le – mutatott rá Szánthó –, hogy a kvótaügy tagállami szuverenitást érint, ebből fakadóan pedig „jogos védelmi helyzet” állt elő, és ilyen esetben egy tagállam még az unióra átruházott hatáskört is visszaveheti. A szakértő szerint az okfejtés éppen az ombudsmani indítvány miatt érdemel figyelmet, amelynek pontosan az a lényege: hogyan viszonyul egymáshoz a magyar alaptörvény és az uniós jog? Ennek kapcsán az AB akár azt is kimondhatja majd hivatalosan, hogy egyes alaptörvényi rendelkezéseket még az uniós jog sem írhat felül – mutatott rá Szánthó Miklós.
