Míg a magyar közjog a világ egyik leggazdagabb hagyományára építkezik, addig az Európai Unió jogrendszere alig több mint fél évszázad tapasztalataira tekint vissza – fogalmazott Orbán Viktor tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. A kormányfő emellett elvárásként fogalmazta meg, hogy minden uniós tagra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak.
Legyen Európa újra a józan ész és a méltányosság Európája – mondta a kormányfő (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Az uniós tagállami jogok visszaszorítására és az „európai egyesült államok” létrehozására irányuló szándék mutatkozik meg az olyan kísérletek mögött, mint az alapító szerződésben sehol sem szereplő, úgynevezett csúcsjelöltrendszer bevezetése. Az európai egyesült államok létrejötte egyben azt jelentené, hogy nekünk bevándorlókontinensünk lesz, bevándorlóországgá tett Magyarországgal – mondta beszédében Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián, az Igazságügyi zsebtörvénytár című kiadvány bemutatóján. Azzal, hogy az Európai Bizottság (EB) nyíltan politikai testületként tüntette fel magát, feladta elvi semlegességét, ez pedig az EU-n belüli együttműködés lerombolásához vezet, mert intézményesíti a kettős mércét a nagyobbak javára és a kisebbek rovására – fogalmazott a kormányfő, aki több olyan ügyet is felelevenített, amikor a nagyobb tagállamok esetében elmaradt a büntetés.
A kettős mérce szerinte megnyilvánult az igazságszolgáltatás területén is: amikor 2011-12-ben a bírósági rendszer korszerűsítése zajlott, és az ügyek felgyorsítása érdekében Magyarország átalakította a bírósági igazgatást, s ennek keretében nyugdíjazta a bizonyos korhatár feletti bírósági vezetőket, akkor az EB kötelezettségszegési, majd bírósági eljárást kezdeményezett hazánk ellen. Amikor azonban néhány évvel később a baloldali olasz kormány nyugdíjazta az idősebb bírákat, „a bizottság azt mint eljárási gyorsítást lelkesen üdvözölte”.
Emlékeztetett arra is, hogy az uniós intézmények nem emelték fel a szavukat akkor, amikor Ausztriában a legfontosabb állampolgári jogot érte súlyos katasztrófa, mert nem tudták érvényesen lebonyolítani az elnökválasztást. A kormányfő elvárásként fogalmazta meg, hogy minden uniós tagra ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, „legyen Európa újra a józan ész és a méltányosság Európája”. Viszonyításképpen felhívta a figyelmet arra, hogy míg a magyar közjog a világ egyik leggazdagabb hagyományára építkezik, addig az unió jogrendszere folytonosan alakuló, alig több mint fél évszázad tapasztalataira visszatekintő szabályrendszer.
Szavai szerint ma a nemzeti jogrendszerek adják a biztonságot, a garanciát mind a döntések függetlensége, mind az alkalmazott jog tartalma tekintetében, majd hozzátette, a jogállamiság érvényesülése feletti kontrollt a tagállamok sosem adták át az uniós intézményeknek. Az Igazságügyi zsebtörvénytár jelentőségét Orbán Viktor úgy foglalta össze: ebben a kiadványban szerepelnek azok a törvények, amelyek a magyar nemzet szuverenitását és függetlenségét garantálják. Trócsányi László igazságügyi miniszter kiemelte, tárcája feladata, hogy őrködjön a kodifikáció minősége felett, ugyanis a nemzeti kodifikáció tudomány és művészet, ezzel szemben az uniós jogalkotás alkufolyamatokat tükröző jogtechnika – fogalmazott. Kiemelte, ahhoz, hogy ma ki tudják adni a zsebtörvénytárat, jogi rendszerváltozásra volt szükség, vagyis arra, hogy 2010 és 2018 között alapjaiban újuljon meg a magyar jogrendszer.
A Térfy Gyula jogtudós által 1922-ben alapított és most újra kiadott zsebtörvénytár az alaptörvényt, valamint a hazai jogrendszer megújításának legfontosabb anyagi és eljárásjogi törvényeit tartalmazza.
