Évente több tízezer jogvitát rendeznek alternatív módon Magyarországon. A hazai alternatív vitarendezés valamennyi ágának szereplői, bírósági közvetítők, mediátorok, pénzügyi és egyéb békéltetők, választott bíróságok, valamint regisztrációs döntnökök első alkalommal tanácskoznak Budapesten.
A polgári jogviták peren kívüli mediációval vagy a per megindulása után, bírósági közvetítéssel is rendezhetők. Az eseti és állandó választott bíróságok elé az egymással gazdasági jellegű jogviszonyban álló felek terjeszthetik vitás ügyeiket szerződéses kikötések alapján. A kereskedelmi és iparkamarák melletti békéltető testületek a fogyasztó és a vállalkozások közötti termékértékesítési, szolgáltatási ügyekben dönthetnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) pedig a pénzügyi intézmények szolgáltatásait igénybe vevő fogyasztók és az egyes pénzügyi intézmények közötti jogviták rendezésére hivatott. A bírósági szervezet 2012 óta biztosít lehetőséget peres vagy nem peres eljárásokban az érintett felek számára alternatív vitarendezés térítésmentes igénybevételére.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a kétnapos budapesti konferencia szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: folyamatosan nő a bírósági közvetítői eljárások száma, amelyekben 2013-ban még csak 20, ma már 150 bírósági titkár és bíró jár el. Az elmúlt három évben mintegy 3000 bírósági közvetítői eljárást folytattak le a bírósági közvetítők, s minden második eljárásban megállapodást kötöttek.
Windisch László, az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke azt hangsúlyozta: a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele a mindennapok természetes része, az pedig jogos igény, hogy a viták minél hamarabb rendeződjenek. Úgy vélte, nagy jövő áll az alternatív vitarendezések előtt és kifejezetten sikeresnek nevezte, hogy a PBT-hez fordulók eseteinek többségében egyezség tudott létrejönni. A jegybank - az MNB-törvény előírásainak megfelelően - azért vállalja a keretei között független belső szervezetként tevékenykedő PBT működésének biztosítását és finanszírozását, hogy ezáltal is elősegítse a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony működését, a vitás kérdések gyors, ingyenes és mindenkinek megnyugtató megoldását - mutatott rá az alelnök. Hozzátette: az MNB ügyfélszolgálata és a jegybank által támogatott vidéki pénzügyi tanácsadó irodahálózat 2015-2016-ban csaknem 2400, egyedi szerződéses jogvitára vonatkozó ügyet adott át a PBT számára.
A jogszabályváltozások közül kiemelte, hogy a jogalkotó megteremtette a PBT-nek azt a jogkörét, hogy kis értékű, 1 millió forintot meg nem haladó ügyekben egyezség hiányában kötelező erővel dönthessen januártól. Kedvezőnek nevezte azt a szintén januártól hatályba lépő változást is, hogy amennyiben a PBT előtti eljárásban a pénzügyi szolgáltató elengedi a tartozást vagy annak egy részét az adós számára, akkor az a személyi jövedelemadó rendszerében adómentesnek minősül.
Kovács Erika, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke arról beszélt: a vitarendezési fórumhoz 2011. júliusi megalakítása óta 21 ezer 500 fogyasztó fordult kérelemmel pénzügyi jogvitája bíróságon kívüli rendezésére, s a banki elszámolás miatt további 16 500-an kérték döntését. Ismertette: 14 000 beadvány volt alkalmas az érdemi elbírálásra, amelyek 40 százaléka zárult le a PBT előtti megállapodással, további 1800 ügyben az eljárás megindításának hatására egyeztek meg a felek, vagy a szolgáltató önként teljesített.
Keszthelyi Nikoletta, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára felidézte: hagyománya van Magyarországon az alternatív vitarendezésnek, már 1999 óta működnek békéltető testületek, amelyeket jogalkotói oldalról folyamatosan fejlesztenek. Jelentős szerepük van az egyéni fogyasztói jogérvényesítésben és valós alternatívát jelentenek a bírósággal szemben, mivel kis perértékű ügyekben nem szívesen fizetnek a panaszosok illetéket - tette hozzá. Hangsúlyozta: a békéltető testületek célja a párbeszéd, a felek asztalhoz ültetése. A szolgáltatás ingyenes, országosan elérhető, minden megyében, illetve a fővárosban működik békéltető testület. Elmondta: fogyasztói vitával bármelyik békéltető testülethez lehet fordulni, a testület tanácsot adhat, eljárásában a vállalkozások együttműködésre kötelezettek, ami a hatékonyságot növelte. Ha a vállalkozás nem jelenik meg a békéltető testületi eljáráson, már első alkalommal bírságot szabhat ki rá a területileg illetékes kormányhivatal - fűzte hozzá. Arról is szólt, hogy idén februárban bevezették az online vitarendezés lehetőségét, amivel azt célozták, hogy ha valaki a "karosszékből rendelhet" terméket, szolgáltatást, akkor ugyanígy "karosszékből intézhesse" az azzal kapcsolatos panaszát is.
