A kormánypártok szerint minden idők legsúlyosabb korrupciós botránya zajlik a Jobbiknál: Kovács Bélával, az ellenzéki párt európai parlamenti képviselőjével kapcsolatban amerikai, európai és magyar hatóságok gyanúja is az, hogy az oroszoknak kémkedett. Saját érdekének nevezte a kémkedéssel, valamint költségvetési csalással összefüggésbe hozott Kovács Béla azt, hogy minél előbb lezáruljon a büntetőügye, amelyben szerdán hallgatják ki a Központi Nyomozó Főügyészségen.
Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Fidesz és a KDNP nevében tartott szerdai sajtótájékoztatóján példátlannak nevezte azt, ami a Jobbiknál zajlik. Kovács Béla "az Európai Unió ellen egy idegen hatalomnak kémkedhetett, és ezért valószínűleg komolyabb pénzeket is kapott, amiből valószínűleg a Jobbik kasszájába is juthatott" - fogalmazott.
Hollik István azt mondta, nem sokat lehetett megtudni Kovács Bélától a szerdai ügyészségi meghallgatása után, de azt megerősítette, hogy találkozott orosz diplomatákkal. Éppen ezért itt az ideje, hogy az ügyben Vona Gábor, a Jobbik elnöke is színt valljon egyebek mellett arról: miért falazott eddig Kovács Bélának - tette hozzá.
Kovács Béla: Saját érdekem, hogy mielőbb vége legyen az ügynek
Saját érdekének nevezte a kémkedéssel, valamint költségvetési csalással összefüggésbe hozott Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő azt, hogy minél előbb lezáruljon a büntetőügye, amelyben szerdán hallgatják ki a Központi Nyomozó Főügyészségen. A politikus a főügyészség budapesti központi épülete előtt, még kihallgatása előtt újságíróknak azt mondta, kérni fogja, hogy minél előbb zárják le ezt az ügyet.
Kovács Béla tagadta a költségvetési csalás vádját a kihallgatásán
Tagadta a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás vádját Kovács Béla szerdai kihallgatásán a Központi Nyomozó Főügyészségen.
Erről meghallgatása után rögtönzött sajtótájékoztatón számolt be a politikus, aki kérdésre válaszolva azt is visszautasította, hogy bárkinek kémkedett volna. Megfogalmazása szerint a Fidesz keverte a kémügybe, ez az ügy "a kormányzó párt játékszere".
Elmondta: a szerdai meghallgatáson csupán a költségvetési csalás vádjával kapcsolatban tettek fel neki kérdéseket, amelyekre készséggel válaszolt. Ezért reméli, hogy ennek és a kémügynek is vége lesz még az idén.
Örülne annak, ha az ügyészség nem emelne vádat, ám annak még inkább, hogyha igen, hiszen akkor nyilvánosan, bíróság előtt tisztázhatná magát - jelentette ki az ellenzéki politikus.
Szintén kérdésre válaszolva visszautasította, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök kötelezte volna, hogy jelenjen meg a kihallgatáson.
A továbbiakban hangsúlyozta: tisztségéből adódóan természetesen találkozott diplomatákkal, oroszokkal és más nemzetiségűekkel is. Ám ezek semmi esetre sem voltak konspiratív kapcsolatok - fűzte hozzá.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy személyében tölti be az Európai Parlament és az orosz parlament, a Duma közötti energetikai munkabizottság társelnöki tisztét és ebben a minőségében Paksra is kísért orosz delegációt.
Hangsúlyozta: senkire nincs ráírva, hogy kém, ám ha a magyar titkosszolgálatoknak volt tudomásuk arról, hogy kémek tűntek fel a környezetében, akkor figyelmeztetniük kellett volna.
Azzal kapcsolatban, hogy az ügyészség június 23-i idézésére miért nem jelent meg, megismételte, hogy Abháziában tartózkodott, ahol vérmérgezés miatt gyógykezelték is.
A magyar hatóságokat azért nem tudta értesíteni, mert Abháziában sem mobilszolgáltatás, sem internet nem működött. Orvosi kezeléséről igazolást nem kapott, viszont becsatolt egy, az Európai Parlament orvosa által kiadott igazolást - mondta Kovács Béla.
Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője a kihallgatást követően újságíróknak azt mondta: Kovács Bélát jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítják. Ő is megerősítette, hogy a kémügy most nem került szóba.
A gyanú szerint a politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött 4, illetve 6 hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis, 8,5 millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől.
Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak - közölte Simon Richárd.
Hozzáfűzte: a költségvetési csalás ügyében még három személyt gyanúsítanak, ugyanakkor az ügy tanúk meghallgatásával folytatódik.
A becsatolt orvosi igazolásról a helyettes szóvivő azt mondta, hogy a francia nyelvű iratot az Európai Parlament orvosa állította ki, és az szerepel rajta, hogy Kovács Bélát tüdőgyulladás miatt kezelték. Az iratot június 23-a után állították ki. Abház orvosi papírokat az ügyészség nem látott - mondta Simon Richárd.
"Ha úgy gondolják és van megfelelő mennyiségű bizonyítékuk, akkor emeljenek vádat ellenem, én nagyon szeretném már a bíróság előtt tisztázni magamat" - fogalmazott.
Hozzátette: "viszont ha nincs megfelelő mennyiségű bizonyíték, akkor kérem, fejezzük be az eljárást, ennek a továbbiakban helye nincsen".
Kovács Béla azt mondta, számára ez egyértelmű és előre kiszámított, valamint "kitervelt akciója a Fidesznek", nemcsak a személye, hanem az általa képviselt Jobbik ellen is.
Úgy véli: "nagyon kevés az az anyag, illetve bizonyíték, ami elég lenne egy bírósági perhez".
"Nem a Holdon, nem a Marson, nem Abbáziában, mint valaki mondta, nem Abháziában vagyok, hanem itt vagyok Magyarországon és eleget teszek a Központi Nyomozó Főügyészség meghívásának" - fogalmazott.
Hozzátette, hetedszer jelenik meg az ügyészség előtt, és leszögezte, hogy eddig is együttműködött a hatósággal, az eljáró ügyész munkáját pedig tisztességesnek nevezte.
Abháziai kezeléséről azt mondta: korábban vérmérgezéssel kezelték ott, és július elején is lázas betegként kezelték, de akkor már az Európai Parlament német orvosai. Hozzátette: kezeléséről hozott magával orvosi igazolást.
Kovács Béla az újságíróknak arról is beszélt, nem igaz az, hogy nem jelent meg a brüsszeli meghallgatásán, a kifogásolt ülés ugyanis zárt volt, őt nem hívták meg, így nem is volt tudomása arról, hogy meg kellett volna jelennie. Megjegyezte, csak a sajtóból értesült ő is arról, hogy a kémkedési ügyet és a költségvetési csalás miatt indult eljárást összevonta az ügyészség.
Utóbbival kapcsolatban közölte: maga is elismeri, hogy adminisztrációs hiba történt. Hozzátette: az ügyet az Európai Parlament elnöke is vizsgálta másfél évig, majd decemberben lezárta és megrovásban részesítette őt. A jobbikos európai parlamenti képviselő megjegyezte azt is, hogy jelezte: hajlandó arra, hogy ő maga, de akár az ügyben érintett gyakornokai is visszatérítsék a kérdéses 15 600 euró támogatást. Az Európai Parlament pénzügyi vezetése azonban azt jelezte neki, hogy mivel a parlamenti elnök megrovásában ilyen szankció nem szerepel, erre nincs lehetőség.
A költségvetési csalással összefüggésben azt mondta: 2012-es szerződésekről van szó, amelyek lényege, hogy a gyakornokok megismerhessék az európai parlamenti képviselő tevékenységét. Hozzátette ugyanakkor, hogy nem csupán Brüsszelben, hanem Beregszászon és Szatmárnémetiben is volt irodája, és ott is munkát végzett. Így a három gyakornok nemcsak Brüsszelben, illetve Strasbourgban, hanem ezeken a helyeken is járt és "valóban, nem állandóan tartózkodtak Brüsszelben".
Kovács Bélát korábban június 23-ára idézte be az ügyészség, ám azon a kihallgatásán nem jelent meg. Pár nappal később ügyvédje arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy védencét Abháziában kezelik, az ügyészség szerdai közlése szerint azonban maga Kovács Béla hivatalosan azóta sem jelezte, eddig miért maradt távol. A politikus külföldi kezeléséről július elején írt a Magyar Idők, ám még aznap Kovács Béla a Facebook-oldalán fotóval jelezte, hogy Brüsszelben van.
Szikinger István, Kovács Béla ügyvédje szerdán azt hangsúlyozta, hogy az ügyészség állításával ellentétben nem volt beidézve június 23-ára Kovács Béla, ezért nem is kell hitelt érdemlően bizonyítania, hogy hol volt és mit csinált. Hozzátette: megbeszélték ugyan, hogy megjelenik, de szabályszerű idézése nem volt.
Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsította meg, illetve készül meggyanúsítani az ügyészség. Az első eljárásban még 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. Az ügyészség korábbi közleménye szerint ebben az úgynevezett kémkedési ügyben már 2014 májusában kérte a legfőbb ügyész az Európai Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, de az csak 2015 októberében történt meg. A Központi Nyomozó Főügyészség 2015 decemberében hallgatta ki gyanúsítottként.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett. A legfőbb ügyész tavaly szeptemberben kérte ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg és vált lehetővé, hogy a bűncselekménnyel Kovács Bélát meggyanúsítsák.
Az Európai Parlament első, a mentelmi jogot felfüggesztő határozata kifejezetten rendelkezett arról is, hogy a magyar büntetőeljárás nem korlátozhatja Kovács Béla szabad mozgását, vagyis kényszerintézkedést nem kezdeményezhettek vele szemben. A második határozatban ez már nem szerepelt, így az ügyészséget már nem köti ez a korlátozás.
