Vona Gábor Jobbik-elnök a párt „radikális” elnökségi tagjainak kiszorításával éppen azoknak fordítana hátat, akikkel felépítette a pártját – véli Fodor Csaba. A Nézőpont Intézet ügyvezetője kitért az MSZP elnökválasztására, a baloldal zuglói vitájára a Városligetről és a migránsválság aktuális fejleményeire is.
Kockázatos lépésre szánta el magát Vona Gábor pártelnök a belső ellenzék elnökségből való kiszorításának szándékával – nyilatkozta lapunknak Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet ügyvezetője az elmúlt hét fejleményeit értékelve. Szerinte a mostani konfliktus is mutatja, a Jobbikon belüli, eddig is meglévő mérsékelt–radikális vitán kívül minden bizonnyal többről is szó van. Kifejtette, Vona egyszemélyi irányítást szeretne meghonosítani, ám érdekes kérdés, mindez hogyan lenne összeegyeztethető a néppártinak nevezett irányvonallal. Ez utóbbi ugyanis az eltérő, de egymással nem alapvetően ellentétes érték- és érdekrendszerek összehangolásáról szól. „A pártelnöknek nem volna szabad összetévesztenie az erős vezetést a kétségbeesett, ezért hegemón törekvéseket megvalósító vezetéssel. Márpedig ő az utóbbi felé sodródik” – véli az elemző.
Vona lépése mögött az a számítás is állhat – folytatta –, hogy az irányváltással új szavazókat is meg tudjon célozni a jelenlegi bizonytalanok köréből. Mindebből következik viszont a felvetés: képes lenne-e a Jobbik akár a baloldallal is hallgatólagos megállapodást kötni a 2018-as választásra, a kormányellenes protest szavazók lehetőleg minél kevésbé történő megosztása érdekében. Arra is kitért, a jellemzően a párt radikális szárnyához sorolt elnökségi tagok – Novák Előd, Szávay István és Apáti István – kiszorítása ugyanakkor felőrölheti a párt radikális szimpatizánsi törzsmagját, elbizonytalanítva, lemorzsolva őket a jelenlegi Jobbik-táborról. Vona tehát pont azoknak fordítana most hátat, akikkel a kezdetektől fogva felépítette pártját. Fodor szerint az érintett elnökségi tagok így aligha fogják harc nélkül feladni a küzdelmet, a Jobbik ezáltal könnyen egy a baloldali erőkhöz hasonló, „veszekedő párttá” alakulhat át a következő hónapokban.
Fodor az MSZP elnökválasztására rátérve úgy fogalmazott, Tóbiás József elnökségét lehet kritizálni, ám tény, hogy az elmúlt bő fél év közvélemény-kutatásai szerint a szocialisták már jobban állnak a DK-hoz képest. Gyurcsány Ferenc pártja látványosan kiszorult például a vasárnapi pihenőnappal szembeni baloldali akció tematizálásából is. Kérdéses, hogy az elnökségért induló Molnár Gyula mennyire erősítené az MSZP önálló identitásának esetleges kialakítását és képviseletét, személye Tóbiásnál is jobban összeforr a Gyurcsány–Bajnai-korszakkal.
Mindehhez képest „érdekes színfolt” a zuglói képviselő-testület kiállása a Liget-projekt támogatása mellett, amelyet Karácsony Gergely PM-es polgármester megvétózott. A Liget-projekt – amelynek köszönhetően a Városliget valóban Budapest „zöld szíve” lehetne – kapcsán is jól látható, hogy a liberális baloldal a tényleges elvek helyett kizárólag a „mindent ellenzünk” elve mentén politizál.
Fodor Csaba elmondta, mindeközben az európai politikai színtér is folyamatosan alakul, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Európa veszélybe sodorta magát a német bábáskodás mellett kialakított uniós–török megállapodással. „Jelenleg mindössze a törökök kegyén múlik, hogy nem érkezik a balkáni útvonalra ma is naponta több ezer illegális bevándorló” – hangsúlyozta. Ráadásul a bevándorlási útvonalak részben átrajzolódtak, Líbia felől ismét egyre többen érkeznek a kontinensre illegálisan. Szerinte a Kohl–Orbán-találkozó – két európai államférfi tanácskozása – rámutat, a kontinensnek erős vezetésre, a regionális és nemzeti érdekek ésszerű összehangolására, cselekvőképességre és politikai bátorságra lenne szüksége a jelenlegi válság tartós rendezéséhez.
