A határok nélküli türelem behódolás és öngyilkosság – jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tordai vallásszabadsági törvény évfordulója alkalmából rendezett konferencián.
A másokkal szembeni türelem csak addig tarthat, amíg még megőrizhetjük saját magunkat: a keretek és határok nélküli türelem nem türelem, hanem behódolás, kollektív és passzív eutanázia, össznépi öngyilkosság – fogalmazott Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az 1568. évi tordai vallásszabadság törvénye és a magyar unitarizmus című konferencián tegnap, a Parlamentben. Hangsúlyozta: Erdély vezetői négyszázötven éve megmaradtak józannak, európainak és magyarnak, türelmes kereszténynek, a határokat mindenkivel tiszteletben tartató végvári vitéznek. A törvény megszövegezői közös nevezőre hozták az addig megosztott európai Krisztus-hívőket, így járulva hozzá ahhoz, hogy megszülessen és tartalommal telítődjön az a közös európai identitás, amelyet az elmúlt évtizedekben szinte elfelejtettünk – folytatta a miniszter. Megjegyezte, feltűnő hasonlóságok vannak a korabeli és mai viszonyok között: Magyarország kettős nyomás alatt volt akkor is, most is, keletről idegen vallású és kultúrájú tömegek dörömböltek Európa kapuin, nyugatról pedig a nemzeti szuverenitáson túli törekvések szorították. A végeredmény mindkét esetben egy önnön zsidó-keresztény kultúráját veszélyeztető, önazonosságtudatában meggyengített, földrajzi fogalommá szűkülő Európa, amely eredetileg egy kultúra, egy életközösség és egy életforma neve volt. A tordai vallásbéke alakította és formálta mindazt, amit ma európaiságnak nevezünk, ennek is köszönhetően született meg az az európai polgár, aki erejét az egymással összeadódó nemzeti szuverenitásban látta. Lázár felidézte, hogy az unitáriusok története az európai identitás és életforma sebezhetőségének története is, hiszen Ceausescu idején Erdélyben kettős elnyomás alatt éltek, üldözték őket magyarságukért és hitükért, de a közösség túlélhette a zsarnokokat.
Kövér László házelnök Németh László szavait idézte: „Amit az európai történelem a magyarságtól elvett, azt az európai kultúra mindig igyekezett visszaadni”, majd hozzátette: „az európai történelemcsinálók elmúlásra ítélték a magyarságot” Mohács után, de az európai kultúra ajándéka volt a reformáció, amelynek köszönhetően megmaradhattunk magyarnak. Ezt az ajándékot elődeink méltón, rögtön két módon is viszonozták: az 1568-ban elfogadott tordai vallásbéke-határozattal, amely az európai jogtörténetnek és szellemtörténetnek is mérföldköve lett, valamint az unitárius gondolattal és az erre épülő unitárius egyházzal. Hangsúlyozta: nekünk, mai magyaroknak erkölcsi kötelességünk megbecsülni elődeink ezen kiemelkedő teljesítményét, védeni és támogatni azt a magyar közösséget, amely ebben a hitben találta meg önazonosságának megtartó erejét.
