A jogi határzár megerősítésének a célja, hogy bezárják azokat a kiskapukat, amelyek lehetővé tették, hogy bárki illegálisan tartózkodjon Magyarországon - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
A BM nem kapott értesítést az EJEB intézkedéséről
A Belügyminisztérium (BM) nem kapott hivatalos értesítést a Magyar Helsinki Bizottság közleményében szereplő, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) hétfőn meghozott "állítólagos" intézkedéséről. A tárca nem tud nyolc tinédzser és egy veszélyeztetett terhes migráns átszállításának felfüggesztéséről hozott jogerős határozatról. A BM keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében arra reagált, hogy a Magyar Helsinki Bizottság, amely a kilenc menedékkérőt képviseli, a nap folyamán ugyancsak közleményben azt írta, ideiglenes intézkedésként az EJEB hétfő este megtiltotta, hogy nyolc tinédzsert és egy veszélyeztetett terhes menedékkérőt a magyar-szerb határ menti tranzitzónába vigyenek. A BM azt írta: miután migránsok átszállításáról egy esetben sem született döntés, így nincs mit felfüggeszteni. Úgy folytatták: a Magyar Helsinki Bizottság újabb "túlbuzgó akciója" egyértelműen a kedden életbe lépett megerősített jogi határzár "elvtelen támadására" irányul. A megerősített jogi határzár célját támadja, hogy senki ne lépjen ellenőrizetlenül Magyarország és az Európai Unió területére - fűzték hozzá.Ismertették: a Helsinki bizottság pénteken fordult az EJEB-hez azt állítva, hogy kilenc ügyfelét a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tranzitzónába akarja szállítani. Közölték: ugyanakkor nem létezik olyan döntés, amellyel szemben a Magyar Helsinki Bizottság a Bírósághoz fordult. Az a jogszabály sem volt hatályos, amelyre hivatkozva kérték a magyar hatóságok döntésének felfüggesztését. A BM emlékeztetett arra, hogy a jogszabályok értelmében a menedékkérőknek a kötelező tartózkodási helyet a menekültügyi hatóság jelöli ki. Ez a Magyar Helsinki Bizottság keresetének benyújtása idején nyitott befogadóállomás, zárt menekültügyi őrizet vagy magánszállás lehetett, kísérő nélküli kiskorúaknál gyermekvédelmi intézmény. Az érintett menedékkérők is befogadó állomáson, illetve gyermekvédelmi intézményben voltak és vannak elhelyezve, és "a Helsinki bizottság állításával ellentétben nem született döntés szálláshelyük megváltoztatására".A belügyi tárca felhívta a figyelmet arra: mivel nincs olyan döntés, amely az érintett menedékkérők áthelyezéséről szólna, a Magyar Helsinki Bizottságnak "jogalapja sem volt" arra, hogy a bírósághoz forduljon. Úgy fogalmaztak: külön érdekesség, hogy a strasbourgi bírósághoz csak abban az esetben lehet fordulni, ha a belföldi jogorvoslati lehetőségeket kimerítette a felperes, de erre - a kötelező tartózkodási helyet megváltoztató döntés hiányában - "nyilván nem kerülhetett sor".
Bakondi György hangsúlyozta: ezzel az intézkedéssel nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió (EU) határait is védik, a többi közt annak érdekében, hogy ne történhessenek az elmúlt időszakra jellemző terrorcselekmények Európában. Megjegyezte: jelenleg is több százezer ember tartózkodik illegálisan és azonosítatlanul az EU területén.
A keddtől érvénybe lépett jogszabály elemeit ismertetve a főtanácsadó elmondta: senki sem léphet be illegálisan Magyarországra, a rendelkezések szerint minden Szerbia felől érkező migránsnak a tranzitzónában kell megvárnia menedékkérelmének jogerős elbírálását, illetve nem csupán a határ 8 kilométeres körzetéből, hanem az egész országból a tranzitzónákba szállítják az illegális határátlépőket.
Ezzel egy időben azt a 67 migránst is a tranzitzónákba szállítják, aki jelenleg a három nyílt táborban tartózkodik, ezeket a táborokat pedig bezárják. Ugyancsak a tranzitzónákban kell megvárniuk menedékkérelmük elbírálását a 14 és 18 év közötti fiataloknak is, a 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélkül érkezők gyermekvédelmi intézetbe kerülnek.
Mindennek érdekében a tranzitzónákat kibővítették, Röszkénél és Tompánál 324 konténerben 100 ember számára nyílik elhelyezési lehetőség. Számukra biztosítják a lakhatást, az orvosi, szociális ellátást, napi háromszori étkezést és telekommunikációs eszközök használatát - sorolta Bakondi György. A tranzitzóna Szerbia felé nyitott, ám aki Magyarország felé hagyja el, az szabálysértést követ el - fűzte hozzá a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Arról is szólt: számítottak arra, hogy támadások érik majd Magyarországot az intézkedés miatt, ám a kormányzat szerint a határok őrizete a belső biztonság kulcsa. Ugyanakkor arra is számítanak, hogy erősödni fog a külső határok védelmét támogató politika, illetve elhúzódik a menekültválság.
Kérdésre válaszolva Bakondi György értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság megakadályozta 8 tinédzser és egy terhes nő átszállítását a tranzitzónába, mondván, ügyükben semmifajta döntés nem született, vagyis "nem tudják, mit ne hajtsanak végre". A bíróság döntése ugyanakkor nem határozat, hanem ideiglenes intézkedés - jegyezte meg.
Szintén kérdésre válaszolva Bakondi György arról is beszélt, hogy kedden a belügy- és az igazságügyi miniszter találkozott Dimitrisz Avramopulosszal, az unió menekültügyért felelős biztosával. A tárgyalás során egyetértettek abban, hogy javítani kell a külső határok biztonságát, ehhez pedig átfogó, globális intézkedések szükségesek - ismertette. Hangsúlyozta: a magyar kormány kész a dialógusra az EU bármely illetékesével annak érdekében, hogy ne fordulhassanak elő az elmúlt időszakban történtekhez hasonló erőszakos cselekmények Európában.
A főtanácsadó közölte, hogy a tervek szerint május végére készül el a második kerítés a déli határszakaszon. Magyarországon az idén 7295-en kíséreltek meg tiltott határátlépést - mondta.
