Belföld
Alkotmánybírákról a parlamentben
A Kúria és az Alkotmánybíróság közti viszony is téma volt az igazságügyi bizottságban+VIDEÓ
Dialógusra van szükség a Kúria és az Alkotmánybíróság között - mondta meghallgatásán Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró-jelölt, kúriai bíró.
Kifejtette: kitörni készülő konfliktust érzékel az általános bíróságok, élükön a Kúria és az Ab között, ezért tartja szükségesnek a párbeszéd javítását. Ennek lényege pedig nem az, hogy megtanítják a bírókat a törvényességre, mert azt úgyis tudják, hanem hogy az alkotmányos szempontok megadása után hagyják a bírákat a rájuk bízott ügyekben mérlegelni és dönteni - fűzte hozzá.
Staudt Gábor jobbikos képviselő, a bizottság alelnöke az ülésen elmondta, hogy nem a jelöltekkel, hanem a jelölési eljárás ellen van kifogásuk, ezért nem vesznek részt a szavazásban. A jelölteknek megválasztásuk esetére jó munkát kívánt az ellenzéki képviselő.
Szocialista képviselő nem vett részt és nem szavazott az alkotmánybíró-jelöltek bizottsági meghallgatásán.
A parlament a tervek szerint kedden választja meg az Ab hiányzó négy tagját, akikről néhány napja megegyezett a Fidesz, a KDNP és az LMP. Továbbá sor kerülhet a parlament keddi ülésén Sulyok Tamás alkotmánybírónak, az Ab elnöki jogkört gyakorló elnökhelyettesének az Ab elnökévé választására is.Schanda Balázs egyetemi tanár alkotmánybíró-jelöltként az alkotmánybírói tisztség betöltéséhez szükséges szakmai felkészültség mellett a lelkiismeret és a józan ész jelentőségét hangsúlyozta bizottsági meghallgatásán.
Van valami, ami az államot és az írott alkotmányt is megelőzi. A szabad és demokratikus állam olyan előfeltételeken nyugszik, melyeket nem maga hozott létre és nem is maga tart fenn. Ilyen például a természeti környezet, a család vagy éppen a nyelv. Ha az állam nem ellensége saját magának, akkor óvja ezeket az előfeltételeit és nem semleges irányukban - fejtegette egy német alkotmányjogászra hivatkozva a jelölt.
Az emberi jogok vonatkozásában ma nem a jog, hanem az ember az igazi kérdés - tette hozzá egy másik nyugat-európai szakemberre hivatkozva Schanda Balázs.
A jogi dogmatika viszonylag jól kidolgozott, ám az emberkép bizonytalanná vált az elmúlt évtizedekben. Ez olyan kulcskérdés, ami az Ab munkájában is fontos szerepet kaphat, csakúgy, mint a közösségi identitás problémája - vélekedett a professzor.
Fidesz: Jogilag képtelen az MSZP felvetése
Jogi képtelenségnek tartja a fideszes Gulyás Gergely azt az MSZP felvetést, amely szerint törvénysértő lehet az alkotmánybíró-választás folyamata.
Előzőleg Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezetője azt mondta csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, a testület így pénteken nyolc taggal döntött a négy alkotmánybíró-jelöltről.
Gulyás Gergely, az Ab tagjait jelölő eseti bizottság fideszes alelnöke hétfőn az MTI-nek úgy reagált: "a teljesen indokolatlan, jogilag képtelen felvetést nehéz másként minősíteni, minthogy az MSZP indokolatlanul hosszú történetének végstádiumába érkezett".
Semmilyen közjogi testület működését nem akadályozza egy tag lemondása a mandátumáról, ha egyébként a határozatképesség biztosított - közölte.
Hozzátette, az eseti bizottságot létesítő országgyűlési határozat külön is kitér arra, hogy a testület működésének nem akadálya, ha egy frakció nem delegál tagot.
Az MSZP-s felvetés jogi képtelenségét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a bizottságok és maga az Országgyűlés létszáma is meghatározott, ám önmagában az, hogy valaki lemond a mandátumáról, a hely pedig betöltetlen marad, semmilyen tekintetben nem akadálya az adott közjogi testület, például a parlament működésének - magyarázta Gulyás Gergely.
A bizottság "kétségkívül színvonalasabb lett" azzal, hogy az MSZP nem képviselteti magát benne, de a működés, határozatképesség szempontjából a szocialista felvetésnek semmilyen következménye nincs - fogalmazott a politikus.
A jog mögött van egy mélyebb elkötelezettség - hangsúlyozta Schanda Balázs.
A jog nem öncél, hanem az egyéni szabadság és a közösségi identitás kibontakoztatásának egyik eszköze - mutatott rá.
A mégoly briliáns szakmai levezetések sem vezethetnek abszurd, józan észnek ellentmondó eredményre - fűzte hozzá az azonos neműek házasságával kapcsolatban az alkotmánybíró-jelölt.
Egyetlen jogállam működése sem tökéletes, folyamatos korrekciókra van szüksége, melynek egyik eszköze az Ab. És szerencsésebb, ha ez a korrekció "házon, a hazán belül" történik, mintha nemzetközi fórumokon - jegyezte meg Schanda Balázs.
Az alkotmánybíró-jelölt lát lehetőséget arra, hogy az alaptörvény a teljes hazai jogélet mércéjévé váljon és kialakuljon egy jó és koherens joggyakorlat.
Kérdésre válaszolva Schanda Balázs elmondta, hogy álláspontja szerint a történeti alkotmány értelmezése a hatályos joggal ellentétes eredményre nem vezethet.
Szabó Marcel zöldombusdman - az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese - alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán kiemelte: az alaptörvény "szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között", ami jelenti az elődök, a ránk hagyott környezet tiszteletét és az eljövendő nemzedékek iránti felelősséget.
Kérdésre válaszolva Szabó Marcel hangsúlyozta, hogy az atomenergiával összefüggő beruházásoknál a nemzetbiztonsági vonatkozások kivételével a lehető legnagyobb nyilvánosság híve. Az uniós jog és a nemzeti jog viszonya kapcsán pedig azt emelte ki, hogy az Ab-nek szerepe van az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek pontos meghatározásában.
Horváth Attila jogtörténész, egyetemi tanár, aki jelenleg az alaptörvény nemzeti hitvallásának kommentárján dolgozik, alkotmánybíró-jelöltként bizottsági meghallgatásán a történelmi alkotmány mai viszonyok között is alkalmazható, ésszerű, nem elavult elveinek fontosságát hangsúlyozta.
A történelmi alkotmány erőt adó tradíció, ami veszélyes szélsőségektől tarthatja távol az országot - fűzte hozzá.
A bizottság kormánypárti többsége mind a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását támogatta.
MSZP: Törvénysértő módon választhatják meg az alkotmánybírókat
Az MSZP frakcióvezetője szerint törvényellenes az alkotmánybírókat jelölő folyamat, ezért az Országgyűlés kedden törvénysértő módon választhatja meg a négy új alkotmánybírót.
Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezetője elmondta, az Ab-ról szóló törvény szerint a bírákat jelölő eseti bizottságnak legalább kilenc és legfeljebb tizenöt képviselőből kell állnia.
A szocialista politikus azt mondta, csütörtök délután lemondott alelnöki tisztségéről és bizottsági tagságáról, a testület így pénteken nyolc taggal döntött a jelöltekről.
Hozzátette: lemondását nem vette figyelembe Rubovszky György (KDNP), a jelölőbizottság elnöke és a testület sem, ahogy az igazságügyi bizottság is figyelmen kívül hagyta és hétfőn törvényellenesen hallgatta meg a jelölteket.
Bemutatott egy iratot, amelyen a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztását javasolja Rubovszky György. Tóth Bertalan szerint a dokumentum "nem felel meg a valóságnak", mert a bizottság nem november 17-én, hanem november 18-án 9.30-kor hozta meg döntését a jelöléséről.
Közölte, az Országgyűlés plenáris ülésén ügyrendi indítványt tett volna, hogy a parlament ezen a héten ne válassza meg az alkotmánybírókat, de ezt "Kövér László teljesen házszabály- és törvényellenesen megakadályozta", ugyanis megvonta tőle a szót.
Tóth Bertalan elmondta, kezdeményezte az ügyben a házbizottság összehívását.
A Fidesz és az LMP bűnben fogant paktumát, most törvénysértés követi - fogalmazott. Felszólította a "törvényességre oly érzékeny" LMP-t, hogy ne vegyen részt a voksoláson, ne járuljon hozzá egy "illegitim" Alkotmánybíróság létrehozásához. Kérdés, hogy ha a négy új bírát törvényellenesen megválasztják, akkor az Ab későbbi döntései mennyire lesznek legitimek - mondta.
A frakcióvezető jelezte, ha mégis megválasztják az alkotmánybírókat, akkor az MSZP a megfelelő jogi fórumokon megtámadja a döntést.
Tóth Bertalan a keddi parlamenti szavazásokról közölte, támogatják a Honvéd Egészségpénztár tagjainak kártalanítását, de a honvédségi törvény módosításának egészét nem, mert az a mozgásszabadságot korlátozó rendelkezéseket tartalmaz.
A rendőrségi törvény módosításáról azt mondta, ugyan a fideszes többség elfogadta javaslataikat, amely megakadályozza, hogy egy fogyasztó százezres nagyságrendben vásárolhasson SIM-kártyákat. A módosítás viszont tartalmaz egy harmincéves titkosítási záradékot a telekommunikációs infrastruktúrával kapcsolatban, ezért nem fogják megszavazni - tette hozzá..
Az Ab tizenöt tagját az Országgyűlés választja meg az összes képviselő kétharmadának szavazatával, tizenkét évre. A testület elnökét is a parlament választja az alkotmánybírók közül. Mindehhez a kormányoldalnak a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között támogató ellenzéki szavazatokra van szüksége.
Az igazságügyi bizottság hétfői ülésén a kormánypárti többség elutasította a 7., uniós betelepítési kvótákkal kapcsolatos alkotmánymódosításra vonatkozó jobbikos javaslatnak a hétfői ülés napirendjére vételét.
MLP: az Ab már nem képes betölteni korábbi szerepét
A Magyar Liberális Párt elnöke nem fogja támogatni az új alkotmánybírók megválasztását.
Fodor Gábor hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján indoklásként azt mondta, a testületet megfosztották korábbi, széles körű jogosítványaitól és már nem tudja betölteni korábbi kontrollszerepét.
A független képviselő sérelmezte, hogy azóta nem kaptak választ az Alkotmánybíróságtól, hogy tavaly novemberben a büntető törvénykönyv utólagos normakontrollal történő felülvizsgálatát kérték annak érdekében, hogy a jövőben ne csak a titokgazda és a minősítésre jogosult szerv tehessen feljelentést az illetéktelen kézbe került államtitkok miatt. Beadványukat azért készítették, mert véleményük szerint a kormány úgy adott ki minősített adatot a Századvégnek, hogy a cég ennek fogadására nem volt jogosult.
Párbeszéd: A Fidesz saját pártkatonáival akarja feltölteni az Ab-t
A Párbeszéd Magyarországért szerint a Fidesz "saját pártkatonáival", "saját szolgalelkű jogászaival" akarja feltölteni az Ab-t.
A párt társelnöke, aki hétfő sajtótájékoztatóján hosszasan bírálta az Alkotmánybíróság létszámában és hatáskörében 2010 óta végrehajtott változtatásokat, azt mondta: az alkotmánybírák megválasztásával a Fidesz gyakorlatilag befejezi "azt a hat éve tartó hentesmunkát, amelyben bárddal trancsírozta szét" a testületet
Szabó Tímea egyúttal bejelentette, hogy nem vesz részt a szavazáson és erre kérte az ellenzéki pártokat, köztük a jelöltek megválasztását támogató LMP-t is.
A mostani jelöltek személyét bírálva Horváth Attila jogtörténészről azt mondta, "köztudott, hogy a nemzeti radikalizmushoz közel álló érdekeket képvisel, gyakorlatilag egy szélsőjobbos nézeteket valló jelöltről van szó".
Schanda Balázsról, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének vezetőjéről "köztudott, hogy erősen katolikus világnézetű" - folytatta. Hozzátette, ezzel önmagában semmi baj nincsen, de a Párbeszéd szerint az probléma, hogy aktívan részt vett annak az egyháztörvénynek a megalkotásában, amely "szétverte az egyházak függetlenségét". Marosi Ildikó a Kúrián számos népszavazási kérdés hitelesítése során "blokkolta" az aláírásgyűjtést, ő sem mondható függetlennek - ismertette véleményét. Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes pedig gyakorlatilag "végigasszisztálta a legaljasabb orbáni támadásokat a jövő nemzedékek ellen" - jelentette ki.
Szabó Tímea azt is közölte: újból benyújtja korábbi javaslatát, amely 11 főben határozná meg az Alkotmánybíróság létszámát. A testület három tagját a Magyar Tudományos Akadémia, másik hármat pedig a Kúria választana ki, az ő kinevezésüket a köztársasági elnök hagyná jóvá - ismertette az elképzelést. A maradék öt tagot pedig a parlament képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló bizottsága jelölné, őket az Országgyűlés minősített többséggel választana meg - mondta. Hozzátette, hogy az Alkotmánybíróság elnökét pedig újra az Ab tagjai választanák meg maguk közül.