Egyfajta "kettős megélés" érződik az állambiztonsági iratok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban, míg a társadalom nagyobb része szerint fontos az ügynökakták nyilvánossága, addig a személyes érintettség révén már nem ilyen határozottak az emberek -a többi között erről beszélt az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főigazgatója egy budapesti vitaesten.
Cseh Gergő Bendegúz azt mondta, november 4-e óta "információs robbanás" történt: míg a levéltár által őrzött iratok iránt korábban évente körülbelül 3-4 ezren érdeklődtek, most naponta kíváncsiak ennyien.
Az ÁBTL főigazgatója kitért arra, most kezd világossá válni a társadalom számára az is, hogy nem a "fővárosi értelmiségi kör" volt az állambiztonság fókuszában, hanem az egyházak, az idegenforgalom, a határforgalom területén dolgozók, és több lesz az emberek tudása arról is, hogy a társadalom milyen mély szöveteibe is be tudott hatolni a hatalom.
Cseh Gergő Bendegúz elmondta: november 4-e óta "információs robbanás" történt, míg az iratok iránt évente körülbelül 3-4 ezren érdeklődtek, most naponta ennyien kíváncsiak. A levéltár alapítása óta 70 ezer iratkérelmet regisztráltak, ami nem számít soknak ahhoz képest, hogy mennyi embert érintett valamilyen formában a megfigyelés.
A CEU Bibó István Szabadegyetem Ügynökakták - akarod-e tudni, mit akartak tudni? című vitaestjén a főigazgató ismertette: november 4-én egymillió látogatója volt a nyitottaktak.hu oldalnak, 30 millió oldalt töltöttek le és egyetlen nap alatt több mint ötezer kérelem érkezett a levéltárhoz olyanoktól, akik további információkat szeretnének megtudni családtagjaikkal kapcsolatban. Ez komoly munkát ad a levéltári munkatársaknak.
Cseh Gergő Bendegúz kiemelte: senki ne ítélkezzen egy irat alapján, abból nem lehet megismerni az adott embert, annak életét, sorsát. "Minden ember mögött egy történet van" - fogalmazott.
Elmondta, az iratok nyilvánosságra hozatala után sokan követelték a levéltártól, hogy vegyék le őket a nyilvánosságra került "listákról". Voltak, akik helyesbítést kértek és voltak, akik perrel fenyegetőztek, mondván, hogy "nem voltak ügynökök". Ez azonban a perlő oldaláról nehézséget fog okozni, hiszen a levéltár soha senkiről nem állította, hogy ügynök volt. Az ÁBTL csak nyilvánosságra hozta a hozzá eljuttatott dokumentumokat - figyelmeztetett a főigazgató.
Somlai Katalin történész, az 1956-os Intézet Alapítvány kuratóriumi tagja azt vetette fel, hogy az akták nyilvánosságra hozatala előtt érdemes lett volna jobban edukálni, felkészíteni a társadalmat. Az iratok iránt érdeklődőket ismeretekkel felvértezni, hogy a nyilvánosságra került iratokat értelmezni tudják.
Orvos-Tóth Noémi pszichológus, traumakutató, az ügynökakták feldolgozását segítő munkacsoport tagja is azon a véleményen volt, hogy a társadalom hathatósabban felkészítésére lett volna szükség.
Kifejtette: sokakat megingathat, ha nehezen értelmezhető információk birtokába jut, ez terhet jelenhet az egyéneknek. Ez a helyzet mindenkit traumatizál, azt is, aki jelentett, azt is, akit ártatlanul vádolnak, és azokat is, akik most szembesültek azzal, hogy nevük szerepel bármilyen formában az iratok között.
"A szégyen a legfájdalmasabb érzés, mély és súlyos teher" - fogalmazott. Hozzátéve ugyanakkor, hogy "elképesztő emberi szenvedések, gyötrődések vannak minden akta mögött".
Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság kommunikációs munkatársa elmondta: a szervezetnek nincs kialakult álláspontja az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban.
Hozzátette: az emberek elkezdtek beszélni a múltról. Az iratok nyilvánosságra hozatalával megtörtént az információs kárpótlás, a kutatói nyilvánosság is működik, hiszen remek történészi munkák születtek a kutatható dokumentumokból. Ugyanakkor felvetette: vajon helyén volt-e, hogy tízmillió ember "tudja nézegetni" az iratokat.
Cseh Gergő Bendegúz elmondta, az adatbázis nyilvános részét folyamatosan frissítik, újabb iratanyagok kerülnek fel a honlapra. Június óta is érkeztek a levéltárhoz B (azaz beszervezési) -dossziék és hatos kartonok, melyek feldolgozása folyamatos. A tervek szerint készül egy antológia, amely az állambiztonsági vezetők életpályáját mutatja be, és a tervek szerint nyilvánosságra hozzák az egykori szigorúan titkos állományú (SZT) állambiztonsági tisztek adatbázisát, de erre még pár évet várni kell.
Somlai Katalin felhívta a hallgatóság figyelmét a feltartaktak.hu oldalra, ahol azokat az M-dossziékat sorolják fel, amelyeket már tanulmányokban feldolgoztak.
