„A politikai hatalom gyakorlói tudományos kérdésekben akkor is kívülállók, ha maguknak is van tudományos előéletük – jelentette ki Baka András államfő a Magyar Tudomány Ünnepét megnyitó beszédében. A köztársasági elnök az MTA jubileumi rendezvényén elhangzott, majd a közösségi médiában is megosztott gondolataiban élesen bírálta a szakmai műhelyek önállóságának csorbítását, méltatta a tudományos közösség helytállását, és sürgette az alkotmányosan is garantált akadémiai szabadság maradéktalan érvényesítését – áll a lapunkhoz eljutott közleményben és a Sándor-palota Facebook-oldalán.
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának bicentenáriumát ünneplő jubileumi rendezvény megnyitóján Baka András köztársasági elnök személyes hangvételű, ugyanakkor határozott politikai és társadalmi üzeneteket megfogalmazó beszédet tartott. Az államfő, aki pályafutását az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében kezdte, a kutatómunka szabadságának és a nemzetközi tudományos élet nyitottságának fontosságát hangsúlyozta, emlékeztetve arra, hogy egy tudományos műhely szellemi öröksége egész életpályákat határoz meg.
A köztársasági elnök beszédében kitért az elmúlt évek viharos időszakára. Külön kiemelte és megköszönte Lovász László és Freund Tamás korábbi MTA-elnökök helytállását a rendszerváltás óta példátlan intézményi változások közepette. Baka András kritikusan fogalmazott a hazai szakmai műhelyek helyzetéről: rámutatott, hogy bár sok hivatásrend tekintélye elhalványult, önállóságuk szűkült, és a vezetői kinevezésekben gyakran háttérbe szorultak a szakmai szempontok, a magyar tudomány közössége képes volt megőrizni értékeit. A kutatóintézetek fennmaradását annak a hivatástudatnak és szakmai tisztességnek tulajdonította, amely a legnehezebb körülmények között is vezérelte a tudósokat.
A hazai tudománypolitika aktuális kérdéseire térve az államfő egyértelmű állást foglalt. „Csak üdvözölni lehet az egységes akadémiai kutatóhálózat helyreállításának szándékát” – hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az Akadémia szabadsága alkotmányos alapvetés, amelynek eljött az ideje maradéktalanul érvényt szerezni mind az intézmények napi működésében, mind a szakmai döntésekben és a kiszámítható kutatói életpályákban.
„A kutatónak szabadon kell feltennie kérdéseit, megválasztania módszereit és közölnie eredményeit. Következtetéseiben a megismert tényekhez és a bizonyítékokhoz kell igazodnia, akkor is, ha azok kényelmetlenek a mindenkori hatalom számára. Legyen a tudomány a tudósoké” – jelentette ki az államfő. Figyelmeztetett: a mindenkori hatalom gyakorlóit tisztségük nem jogosítja fel arra, hogy hatalmi pozícióból döntsenek el szakmai vitákat; az ő feladatuk a kutatás feltételeinek biztosítása és a műhelyek önállóságának tiszteletben tartása.
A jövő kihívásaira reagálva Baka András elengedhetetlennek nevezte az oktatók és kutatók anyagi és erkölcsi megbecsülését. Magyarország elemi érdekének nevezte, hogy a hazai fiatalok teljes körűen részt vehessenek az Erasmus-programban és a nemzetközi tudományos együttműködésekben. Felhívta a figyelmet 1956 hetvenedik évfordulójának közeledtére, párhuzamot vonva a forradalom után külföldre távozott értelmiség elvesztése és a mai fiatalok itthon tartásának feladata között. Mint fogalmazott, a kint megszerzett tudás csak akkor gazdagíthatja a hazai műhelyeket, ha „itthon olyan feltételeket teremtünk, amelyek közé érdemes hazatérni”.
Zárásként az államfő emlékeztetett az Akadémia alapítóinak eredeti törekvésére: a globális kihívások – mint az éghajlatváltozás vagy a mesterséges intelligencia térnyerése – közepette a tudósok felelőssége, hogy a legújabb ismereteket pontosan és érthetően, magyar nyelven is közvetítsék a társadalom felé.
