A kormány Budapest-politikájáról, a központi költségvetésről, a Fővárosi Közgyűlések Tanácsának (FKT) döntéshozatali eljárásáról, valamint a közbiztonsági helyzetről is beszéltek a képviselők a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén napirend előtt.
Stern Lilit választották a Trafó vezetőjének
Stern Lili lesz a Trafó Kortárs Művészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezetője 2027. január elsejétől - döntött a Fővárosi Közgyűlés pénteken.
A képviselők 18 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett támogatták Stern Lili ügyvezetővé választását.
A jelenlegi ügyvezető, Erdődi Katalin jogviszonya közös megegyezéssel szűnik meg december 31-én.
Stern Lili 2027. január 1-jétől 2031 végéig vezetheti a Trafót havi bruttó 1 millió 750 ezer forint díjazás ellenében.
A Trafó Kortárs Művészetek Háza pénteken az MTI-vel azt közölte: Stern Lili pályázata hangsúlyt fektet a fenntartható, hosszú távú kreatív stratégiaépítésre, az összművészeti működésre, a regionális szerepvállalásra, valamint a Trafó és a hazai függetlenek (kortárs tánc és színház) közötti kapcsolat erősítésére. Fontosnak tartja az alkotók érdekeinek képviseletét, a nyitott, befogadó színházi struktúrát.
Stern Lili egy csapattal pályázott a Trafó vezetésére. Pályázatán Valcz Péter színész-rendezővel, Kocsis Bence zenész-zenei szervezővel és Tordai Bence szervezetfejlesztési szakemberrel dolgozott együtt.
Stern Lili művészetmenedzser, drámapedagógus, koreográfus és előadó 2016 óta dolgozik a kortárs tánc és a független előadó-művészet területén. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen drámainstruktor BA-diplomát szerzett, majd ösztöndíjasként művészetmenedzsment mesterszakon végzett a State University of New York at Buffalón.
Szakmai tapasztalatait Magyarországon és az Egyesült Államokban szerezte. A Music in the Vineyards fesztivál közösségi kapcsolatokért, fesztiválszervezésért és kommunikációért felelős munkatársaként, majd a Műhely Alapítvány és az európai Next Stage Projekt projektmenedzsereként és kommunikációs munkatársaként dolgozott. A Hungary L!ve Fesztivál megvalósításában a szervezői csapat tagjaként működött közre.
A Közép-Európa Táncszínháznál produkciós menedzsereként és drámapedagógusaként tevékenykedett, emellett táncdramaturgként és nemzetközi projektek szervezőjeként is dolgozott. A Független Előadó-művészeti Szövetség munkájában a táncszakma érdekképviseletével és a szektor működési feltételeinek javításával foglalkozott.
Művészi és szervezői tapasztalataira építve olyan kulturális közegek megteremtésén dolgozik, amelyek teret adnak a kísérletezésnek, a társadalmi kapcsolódásnak és a szakmai párbeszédnek.
Új törvényt és számos jogszabály-módosítást javasol Budapest a klímaváltozás miatt
A települési zöld- és kékinfrastruktúra törvény megalkotását és számos jogszabály módosítását javasolja a kormánynak az idei hőség- és energiaválság tanulságai alapján a főváros, amely ennek részeként többsávos vízdíj bevezetését is kezdeményezi.
A Fővárosi Közgyűlés kérte fel Karácsony Gergely főpolgármestert, hogy az ügyben éljen felterjesztési jogával.
A Karácsony Gergely által jegyzett és a Tisza Párt fővárosi frakciójának módosító javaslataival kiegészült előterjesztést a képviselők 19 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett fogadták el.
A dokumentumban úgy fogalmaztak, "a 2026-os év aszálya, hőhullámai és energiaválsága megmutatta, hogy Budapest klímaalkalmazkodása és zöldátállása sok ponton nemcsak forráshiányon vagy szándékon, hanem a jogszabályi környezeten is múlik".
Felhívták a figyelmet arra: a fővárosi önkormányzatnak gyakran nincs hatásköre ott, ahol a felelősséget viseli, így különösen a víz, a zöldfelület és a talaj védelme a nagyberuházásoknál a leggyengébb szempont, az országos jogszabályok az esővíz-helybentartás, az ivóvíz-takarékosság és a körforgásos megközelítés helyett sokszor elavult, a klímaváltozás korában már nem működő megoldásokat rögzítenek.
Azt írták, a javaslat kiemelt szándéka, hogy az esővíz maradjon ott, ahol hasznosítható, és ezt a víziközmű-, vízgazdálkodási, építési és útügyi szabályozás egyaránt szolgálja. Továbbá, hogy egy beruházás se kerülhesse meg a környezet, a vízbázisok és a városi zöldfelület védelmének minimumait, és a fővárosi önkormányzat érdemi szerepet kapjon a területét érintő döntésekben.
A javaslatcsomagban a többi mellett szerepel az, hogy többsávos vízdíjat kellene bevezetni, az átlagfogyasztás feletti mennyiségre emelt díjjal, szociális szempontok figyelembevételével és vízvisszatartási kedvezménnyel. A locsolási kedvezményt is átalakítanák, hogy az ne az ivóvízzel történő locsolást, hanem a csapadékvíz összegyűjtését és helyben hasznosítását ösztönözze, vagy legalább ahhoz legyen kötve.
Továbbá a főváros javaslatot terjeszt a kormány elé a települési zöld- és kékinfrastruktúra törvény megalkotására, a csapadékvíz-gazdálkodás és a vízmegtartás jogszabályi rendezésére, a vízkorlátozás szabályainak korszerűsítésére és az ivóvízbázisok védelmének megerősítésére, valamint a vizes élőhelyek, a városi vizek és az erdők védelmének megerősítésére is.
A Tisza Párt fővárosi frakciójának módosító javaslatára a hőség elleni egészségvédelem jogszabályi kereteinek megerősítését is kezdeményezi a főváros.
Az ülés elején Karácsony Gergely kezdeményezésére a testület levette a napirendjéről a Fidesz-KDNP-nek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsával kapcsolatos - az október 16-i rendkívüli ülésre is benyújtott - előterjesztését, arra hivatkozva, hogy a javaslat magasabb szintű jogszabályba ütközik.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) arról beszélt, hogy a javaslatuk jogszerű, és nem áll meg az az érv, hogy az előterjesztésük magasabb jogszabályba ütközne. Azt mondta, hogy a főjegyzői észrevétel mögé bújni politikai gyávaság. Kijelentette, a főpolgármester gyáva, mert nem akarja nyilvánosan tárgyalni a kérdést.
Karácsony Gergely visszautasította, hogy politikai elfogultsággal vádolják meg a főjegyzőt.
Szepesfalvy Anna, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője kiemelte: valójában arra tettek javaslatot, hogy megpróbálják orvosolni azt a helyzetet, ami a kormány jóvoltából előállt: azaz "jelen pillanatban Budapest dolgairól egy személyben a kormány fog dönteni".
Közölte, nem gúzsba akarják kötni a főpolgármestert a kormányzattal folytatott tárgyalások során, de szerintük a Fővárosi Közgyűlésnek lenne a dolga meghatározni az irányokat a szakterületeket illetően. Hozzátette: erről kellene lefolytatni a vitát, de csalódottsággal tudomásul veszik a "megfutamodást".
A közgyűlés az ülésén elfogadta a Margitsziget helyi zajvédelmi szabályairól szóló rendeletet is.
A képviselők jóváhagyták továbbá, hogy együttműködési megállapodást kössön a főváros a TOURMIX Hungary Kft.-vel a HungAIRy projekt keretében, így a Fővárosi Önkormányzat épületének egyik raktárát mikrokonszolidációs központtá (LOGI hub) alakítják. A cél az, hogy a belvárosba nagyobb járművekkel érkező árukat kisebb, környezetkímélő szállítóeszközökre rakják át, ezzel csökkentve a belváros nappali forgalmát és javítva a levegőminőséget.
A képviselők egyhangúlag 185 millió forint többlettámogatást szavaztak meg a HÁLÓZAT - Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítványnak.
A közgyűlés kezdeményezte a IV. kerületi önkormányzatnál a kerületi építési szabályzat módosítását, ugyanis a Fővárosi Önkormányzat a Megyeri út 45. szám alatti egykori iskola épületében 48 támogatott bérlakást akar kialakítani, az épület funkcióváltásához pedig szükséges az építési szabályzat módosítása.
A képviselők egyhangúlag támogatták azt is, hogy kerékpárút és járda épüljön a XI. kerületben a Szerémi úton, a Mezőkövesd út és a Kitérő út között. Ehhez a főváros közösségi költségvetéséből 120 millió forintot biztosítanak és a kerület is hozzájárul 150 millió forinttal.
A képviselők támogatták a BKK regionális közlekedésszervezővé való átalakítását
Jóváhagyta a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) regionális közlekedésszervezővé való átalakításához szükséges - részvényesi és együttműködési - megállapodás megkötését a Fővárosi Közgyűlés pénteken.
A Karácsony Gergely főpolgármester által jegyzett előterjesztést 17 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) október elsejei ülésén a főváros és a kormány között létrejött megállapodás nyomán a testület jóváhagyta a fővárosi önkormányzat, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium, az Országos Közlekedési Központ (OKK) Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ között megkötendő részvényesi és együttműködési megállapodást, amely alapján az állam kizárólagos tulajdonában álló OKK tőkeemeléssel 50 százalékos részesedést szerez a BKK-ban.
A társaság 2027. január elsejétől BKK Budapesti Várostérségi Közlekedési Központ Zrt. néven közös közlekedésszervezőként rendeli meg a fővárosi, a HÉV-, az elővárosi vasúti és a budapesti végállomású elővárosi autóbusz-közszolgáltatásokat.
A BKK közlekedésszervezői tevékenységével összefüggő, bevétellel nem fedezett költségeit a főváros és az állam 50-50 százalékos arányban finanszírozza. Ennek keretében 2027-ben a főváros és az állam legalább 170 milliárd forinttal járul hozzá ezekhez a költségekhez. A Budapesti Közlekedési (BKV) Zrt. belső szolgáltatói jogállása megmarad, a BKV továbbra is a főváros kizárólagos tulajdonában áll.
Az elfogadott javaslat szerint az összehangolt szervezés a közpénzek felhasználásának hatékonyságát is javítja. Egyetlen megrendelő kiszűrheti az azonos útvonalon párhuzamosan közlekedő fővárosi és elővárosi járatokat, és az így felszabaduló teljesítményt sűrűbb vagy új kapcsolatokra fordíthatja. A menetrendek és az átszállási pontok közös tervezése rövidíti az utazási időt, és jobban kihasználhatóvá teszi a meglévő kötöttpályás infrastruktúrát - írták. Továbbá a jegyértékesítési, utastájékoztatási és ellenőrzési rendszereket nem két párhuzamos szervezetben, hanem egyszer kell kiépíteni és működtetni.
A BKK ügyvezetését a hattagú igazgatóság látja majd el, amelynek három tagját a főváros, három tagját az OKK jelöli. A tagokra a megállapodás szakmai és integritási alkalmassági feltételeket határoz meg.
Az elfogadott előterjesztés szerint a BKK a kommunikációját az állami és a fővárosi oldallal előzetesen egyezteti.
A BKK napi operatív irányítását a vezérigazgató látja el, akit az igazgatóság legfeljebb hároméves határozott időtartamra nevez ki. A jelenlegi vezérigazgató - Bodor Ádám - megbízatása 2027. március 31-ig tart, a 2027. április 1-jén kezdődő időszakra az igazgatóság nevezi ki a vezérigazgatót.
A megállapodás jóváhagyása és aláírása a közös közlekedésszervező létrehozásának csak az első lépése. Ahhoz, hogy a BKK 2027. január 1-jén közös közlekedésszervezőként megkezdhesse működését, több, egymásra épülő jogalkotási, társasági jogi és szerződéses lépésre van szükség. A lépések többsége 2026 végéig, illetve 2027. január 1-jei hatállyal esedékes. A megállapodás egyes elemeinek végrehajtásához jogalkotásra is szükség van, törvényi és rendeleti szinten egyaránt - mutattak rá.
Karácsony Gergely történelmi lehetőségnek nevezte az előterjesztést. Azt mondta, a főváros vezetése az 1990-es évek eleje óta küzd azzal, hogyan lehetne integrálni a helyközi és helyi közlekedést, amelyet jelenleg a jogszabályok elválasztanak. Felidézte: főpolgármester-jelölti programjában 2019-ben vállalta a regionális közlekedésszervező megalakítását az állam részvételével. Közölte, a főváros és állam közötti megállapodással a főváros költségvetési helyzete javul.
Papp Tibor (Fidesz-KDNP) kifogásolta, hogy nem tudható, mennyibe fog kerülni a fővárosnak a közösségi közlekedés működtetése, és legalább egy "felső sapkára" szükség lenne, amivel a főváros védeni tudná a finanszírozási pozícióját. Hiányolta a megtérülési számítást is.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) úgy vélte, "kerülőúton történő államosításról" tárgyal a közgyűlés és az előterjesztést támogató képviselők negligálják a pénzügyi aggályokat. Jelezte: a képviselők büntetőjogi felelősséggel tartoznak, ha az elfogadott előterjesztés megkárosítja a fővárosi önkormányzatot.
Gál József, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője arról beszélt, "tetszik neki a tempó", hogy nem telt el egy hónap az FKT-döntés óta és már a közgyűlés előtt van az előterjesztés.
Balogh Balázs (Tisza Párt) kiemelte: 220 milliárd forint helyett 170 milliárdba fog kerülni a közösségi közlekedés finanszírozása Budapestnek. A főváros visszakapja a 12 milliárd forintos támogatását a közösségi közlekedésre, csökken a szolidaritási hozzájárulás mértéke, a főváros kapott egyszeri 120 milliárd forintos támogatást is, így becslésük szerint éves szinten százmilliárd forinttal jobban jár majd a főváros, mint a Fidesz-kormány alatt - mondta.
Déri Tibor (DK) szerint a megállapodás jó a budapestieknek, ezért támogatják azt. Megjegyezte: felül kell emelkedni a korábbi megosztottságon és élni kell a kormány partnerségével.
Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester szerint nem magtól értetődő, hogy miért van szükség állami tulajdonra a közlekedésszervező társaságban. Úgy vélte, az állam megrendelőként felléphetne és fizethetne a megrendelt szolgáltatásért, így nem történne önkormányzati tulajdonátadás, vagyonvesztés.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója arra a felvetésre, miért kell tulajdonrészt vállalnia a szövetségben a kormánynak ahhoz, hogy finanszírozóként jelen legyen, azt válaszolta, ez a nemzetközi gyakorlat is.
Marad a fővárosnál a Margitsziget, online térképre kerülnek a nyilvános WC-k
A fővárosi önkormányzat igazgatja a továbbiakban is a Margitszigetet, miután a XIII. kerülethez való visszakerülést a képviselők többsége nem támogatta a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén, amelyen döntés született arról is, hogy online térképen közzéteszik a jövőben a budapesti nyilvános illemhelyeket.
A képviselők többsége elutasította azt a javaslatot, hogy kezdeményezzék a kormánynál a Margitsziget közigazgatási státuszának helyreállítását, és az kerüljön vissza a XIII. kerülethez.
A Margitszigetet 2013 júliusában egy törvénymódosítással elvették a XIII. kerülettől, és a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott, a kerületi beosztáson kívül eső közigazgatási egységgé vált. A kerület képviselő-testülete nyáron kezdeményezte a fővárosnál a Margitsziget visszacsatolását a XIII. kerület közigazgatási területéhez, amit a főváros vezetése támogatott, de a képviselők többsége elutasította a javaslatot.
Azt is egyhangúlag támogatták, hogy a főváros együttműködési megállapodást kössön a XVIII. kerületi Cséry-telepen lévő egykori hulladéklerakó kármentesítéséről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. A Cséry-telep területén körülbelül 3 millió köbméter hulladékot helyeztek el az egykori bányagödrökben, a telep szennyezettségét az ipari iszap és nehézfém ellenőrizetlen, műszaki védelem nélküli lerakása okozta; az a talajvízzel közvetlenül érintkezve mára elfertőzte a környéket.
Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester azt javasolta, hogy a főpolgármester a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén vesse fel a telep kármentesítésének ügyét az Illatos úti telep és az Óbudai gázgyár ügyével együtt.
Kollár Kinga és Balogh Balázs (Tisza Párt) javaslatára felmérik a Budapesten található nyilvános illemhelyekre vonatkozó adatokat, és összeállítják ezek teljes körű nyilvántartását, amelyet online térképen is közzétesznek.
Barna Judit (Tisza Párt) javaslatára a főváros tavasszal ismét kiírja a Budapest Terasz pályázatot, hogy elismerje és láthatóvá tegye a városképhez, a környezethez és a közösségi élethez értéket adó teraszokat. Szintén a képviselő javaslatára felülvizsgálják az alkoholárusítást a közlekedési csomópontokban, a közbiztonság javítása érdekében.
Gémes Szilvia és Orbán Árpád (Tisza Párt) javaslatára az adventi és karácsonyi időszakhoz kapcsolódóan egy programot készítenek elő a szociálisan rászoruló, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű budapesti gyermekek és családjuk számára, hogy azok térítésmentesen vagy kedvezményesen juthassanak hozzá a fővárosi sport-, kulturális, közlekedési és szabadidős szolgáltatásokhoz.
Orbán Árpád javaslatára együttműködést alakítanak ki budapesti felsőoktatási intézményekkel a városi kihívásokkal kapcsolatos kutatási és innovációs programok elindítására, valamint áttekintik a nagy gyalogosforgalmú közterek, közösségi közlekedési csomópontok nyári árnyékolásának lehetőségeit. Kulja András (Tisza Párt) javaslatára a fővárosi közösségi közlekedési eszközökön az egészségügyi világnapokhoz kapcsolódóan tájékoztatási program indul, ezzel felhívják az utasok figyelmét a megelőzés és a szűrővizsgálatokon részvétel fontosságára. Előkészítik a várandósok HIV-szűrését is.
A képviselők Szaniszló Sándor (DK), XVIII. kerületi polgármester javaslatára azt is támogatták, hogy előkészítik a XVIII. kerületi Ipacsfa utca Közdűlő és Kettős-Körös utca közötti, mintegy egy kilométeres szakaszának a közforgalom számára történő megnyitását, ami Pestszentlőrinc és Pestszentimre között hiányzó közlekedési elemet pótolna.
Keszthelyi Dorottya (DK) javaslatára úgy döntöttek, elkészítik a főváros kulturális stratégiáját.
Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) javaslatára a főpolgármesternek tárgyalást kell kezdenie a belügyminiszterrel a közterület-felügyelet feladat- és jogköreinek érdemi bővítése érdekében, ugyanis a jogkörök célzott bővítése lehetővé tenné, hogy a felügyelők hatékonyabban reagáljanak a közterületeken tapasztalt, jogszabályba ütköző magatartásokra.
A Fidesz-KDNP frakció az ülésen bejelentette, férfi tagjai a novemberi "No Shave November" (Movember) kampányidőszaka alatt arcszőrzetet növesztenek, és javasolták, hogy a főváros hirdetési felületein hirdetési felületeken kapjanak helyet a férfiak egészségmegőrzését és a prevenciós célú egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételt népszerűsítő, figyelemfelhívó kampányok; ezt végül a képviselők egyhangúlag támogatták.
Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester azt javasolta, a főváros éljen felterjesztési jogával, hogy a főváros üzemeltethesse a saját parkolóhelyeit, nézzék meg, hogyan tudja ezt a munkát elvégezni, és csak utána szülessen döntés a parkolás fővárosi átvételéről, ami milliárdokat von el a kerületektől és így a budapestiektől. György Bence (Fidesz-KDNP) közölte: a fővárosnak a meglévő feladatot kellene ellátnia, mielőtt újabbakat von magához.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint nem az a kérdés, hogy a fővárosnak vagy a kerületeknek van-e jobb városüzemeltetési csapatuk, hanem az, hogy minden feladatot azon a legalacsonyabb szinten kell megoldani, ahol ezt a leghatékonyabban meg lehet valósítani, a parkolás üzemeltetésében pedig ez a fővárosi szint. Nem az a kérdés, miért kerül a fővároshoz a parkolás, hanem az, hogy miért került el onnan - mondta, utalva nemzetközi példákra. György Bence közlésére reagálva megjegyezte: inkorrekt a Fidesz azon felvetése, hogy miért nem látja el a főváros a feladatait, amikor a Fidesz vette el a főváros forrásait.
Úgy vélte, az önkormányzati finanszírozás átalakítása nyomán 22-23 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak a kerületek jövőre, ami kompenzálja a parkolási bevételek kiesését. Több dolog változik egyszerre, és összességében a kerületek jövőre nagyobb mozgásteret kapnak - mondta a főpolgármester.
A képviselők nem támogatták Baranyi Krisztina javaslatát - írta meg az MTI.
