A nemzeti függetlenség és a szabadság eszméje határozta meg az Országgyűlés 1956-os megemlékezését. A felszólalók – köztük Forsthoffer Ágnes, Baka András, Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, António Costa, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – kiemelték: a hetven évvel ezelőtti forradalom hőseinek áldozata nem volt hiábavaló, a kivívott szabadság és a demokratikus berendezkedés megőrzése pedig minden generáció közös európai felelőssége.
Forsthoffer Ágnes nyitóbeszédében az 1956-os hősök bátorságát és a nemzeti egységet méltatta. Mint fogalmazott, a forradalmárok egy emberként küzdöttek a nemzet legnagyobb kincséért, a szabadságért, és bár a reményteljes napokat véres megtorlás követte, áldozatuk történelmi léptékben is értelmet nyert.
„Képes volt kitörölhetetlenül elültetni a magyarokban a szabadság eszméjét, képes még hetven esztendő után is hitet adni nekünk abban, hogy összefogással minden lehetséges. Képes egyesíteni és büszkévé tenni bennünket, magyarokat” – hangsúlyozta a képviselő.
Forsthoffer kiemelte a nemzeti emlékezet megőrzésének fontosságát. Külön köszönetet mondott a jelenlévő külföldi diplomatáknak és azoknak a nemzeteknek, amelyek hetven évvel ezelőtt befogadták a menekülni kényszerülő magyarokat.
„Ma Budapesten dobog a világ szíve. Köszönetet mondunk mindazon nemzeteknek, akik a hazánkat hetven éve elhagyni kényszerülő honfitársainknak menedéket biztosítottak – ezért dobog ma megannyi magyar szív szerte a világban.”
Baka András
Ezt követően Baka András lépett a pulpitusra, aki a protokolláris köszöntések után a forradalom eszmei alapjait és az akkori emberek személyes bátorságát helyezte beszéde fókuszába.
„Hetven évvel ezelőtt, ezen a napon a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett. Emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot” – idézte fel a pillanatot.
Beszéde folytatásában a nemzeti szolidaritás ritkán látott erejéről emlékezett meg. Felidézte, ahogy a betört kirakatok mögött érintetlenül maradtak az áruk, miközben a vidékiek önzetlenül élelmiszert szállítottak a fővárosba, és az ismeretlenek is életüket kockáztatva segítették egymást.
„Egy nemzet, amelyet hosszú éveken át félelemmel és bizalmatlansággal próbáltak megosztani, néhány napra újra megtapasztalta az összefogás és az összetartozás erejét. (...) Az örömöt, amikor az ember hosszú idő után először érzi, hogy szabadon kimondhatja, amit gondol, és maga dönthet a sorsáról” – fogalmazott.
António Costa: A szabadságvágy soha nem bukott el
António Costa, az Európai Tanács elnöke is felszólalt az ünnepségen, történelmi kontextusba helyezve a forradalmat.
„Hetven évvel ezelőtt a magyar nép úgy döntött, hogy felkelést indít a totalitárius kommunista rezsim ellen az alapvető jogokért, hogy szabadságban és demokráciában élhessen. A Szovjetunió részéről a válasz brutális megtorlás volt: sok ezer ember halt meg, és még többen kényszerültek száműzetésbe” – mondta az elnök.
Costa hangsúlyozta, hogy a forradalom vérbe fojtása ellenére a magyar emberek szívében és elméjében a szabadság és a demokrácia iránti vágy soha nem bukott el.
„Az 1956-os forradalom megmutatta az egész világnak azt az önrendelkezés és a függetlenség iránti mélyen gyökerező vágyat, amely annyira alapvető a magyarok számára. Ugyanez a hazafias szellem mozgatta a magyarokat 1989-ben is, amikor az elsők között voltak, akik lebontották a vasfüggönyt.”
Hozzátette: a 2004-es uniós csatlakozással Magyarország ismételten kinyilvánította, hogy a magyar nemzet igenis Európa lelkét és szívét alkotja. Kiemelte, hogy az európai egység nem fenyegeti a nemzeti identitást, hanem éppen a különböző kultúrák és hagyományok teszik erőssé a közös projektet.
Ursula von der Leyen: A szabadság gyorsan terjedő futótűz
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszédében a magyar forradalmárok morális tisztaságát és bátorságát méltatta, rámutatva, hogy áldozatuk az egész világ számára reményt adott.
„A szovjetek miért léptek fel ilyen brutálisan, könyörtelen megtorlással, számos ártatlan életet kioltva? A válasz egyszerű: féltek a saját embereiktől, akiknek állítólag a nevében léptek fel. Féltek attól, hogy ha a magyar emberek győzedelmeskednek, a demokrácia iránti vágy elterjed. Féltek, mert tudták: miközben az elnyomás csak újabb elnyomás által maradhat fenn, a szabadság egy gyorsan terjedő futótűz.”
Emlékeztetett az áldozatokra, a bebörtönzöttekre és azokra a fiatalokra – sokuk még a tizennyolcat sem töltötte be –, akiket hidegvérrel kivégeztek. Szót ejtett a több mint kétszázezer menekültről is, akiknek örökre el kellett hagyniuk a hazájukat.
„Ezek az emberek lehetetlen túlerő ellen küzdöttek a demokrácia és a szabadság jegyében. Ez határozta meg az európai jövőképünket is: hogy szabadon választhatunk, szabadon gondolkodhatunk és beszélhetünk. Hogy szabadon éljünk, és korrupciómentesen kormányozzanak bennünket. A feladatunk az, hogy Európa egységét megóvjuk, itt, most és hosszan a jövőben” – hangsúlyozta a Bizottság elnöke.
Jens Stoltenberg: A demokrácia erősebb, mint a diktatúra
Jens Stoltenberg korábbi NATO-főtitkár személyes hangvételű beszédben idézte fel, hogy szülei 1956-ban önkéntesként segítették a magyar menekülteket az osztrák–magyar határon.
„Úgy nőttem fel, hogy hallgattam az édesanyám és édesapám történeteit a felkelésről. Élőképet festettek Nagy Imre miniszterelnök úrról és Maléter Pálról, akik hihetetlen bátorsággal vezették a forradalmat, és akiket aztán gyáván kivégezték” – emlékezett vissza.
Stoltenberg hangsúlyozta, hogy a magyar emberek évtizedes szenvedése végső soron azt bizonyította: a demokrácia és a szabadság erősebb az elnyomásnál.
„Amikor a vasfüggöny leomlott 1989-ben, Magyarország visszanyerte függetlenségét, és az elsők között nyitotta meg kapuit a Nyugat felé. (...) Idén tavasszal a magyar emberek ismételten bemutatták a demokrácia iránti elkötelezettségüket, ismételten jó példával jártak elöl” – zárta beszédét.
