Magyar Péter miniszterelnök szerint kormánya már megkezdte az Orbán-korszakhoz kötődő korrupciós ügyek feltárását és a közvagyon visszaszerzését. Az Associated Pressnek adott interjújában arról beszélt, hogy a választók eredményeket várnak, ugyanakkor az elszámoltatásnak a jogállamiság szabályait követve kell történnie.
A 45 éves kormányfő az AP keddi exkluzív interjújában azt mondta, hogy folyamatban vannak azok az erőfeszítések, amelyek célja az előző kormány idején állítólagosan jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzése.
„A magyar nép nyilvánvalóan eredményeket akar látni a felelősök felelősségre vonásában, megbüntetésében és az ellopott vagyon visszaszerzésében” – mondta Magyar Péter budapesti irodájában.
A miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elszámoltatás során nem kívánják figyelmen kívül hagyni a jogállami garanciákat.
„Érzem a türelmetlenséget. De mindenkinek meg kell értenie, hogy egy jogállamot, egy demokratikus országot akarunk építeni, egy olyan országot, amely tiszteletben tartja az uniós és alapvető jogokat, és ez időbe telik” – fogalmazott.
Új hivatal a közvagyon visszaszerzésére
Magyar Péter a választások előtt azt ígérte, hogy felelősségre vonják a korábbi visszaélések felelőseit, és megpróbálják visszaszerezni az Orbán-kormány időszakában elveszett közvagyont.
Ennek részeként létrehozták a Nemzeti Vagyon-visszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amelynek feladata a közpénzek illegális felhasználásával kapcsolatos ügyek feltárása. Magyar „szuperhatóságként” jellemezte az intézményt, amely szükség esetén a rendőrséggel, az ügyészséggel és a Nemzeti Adóhatósággal is együttműködhet.
A miniszterelnök szerint ennek célja, hogy a bonyolult korrupciós ügyek kivizsgálása ne húzódjon éveken át.
Magyar Péter emellett kérelmezte Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez, amely az uniós költségvetést érintő bűncselekmények vizsgálatával foglalkozik. Ezzel az új kormány szakítani kíván az Orbán-kormány korábbi álláspontjával.
A miniszterelnök szerint több volt tisztviselőt már őrizetbe is vettek korrupcióval kapcsolatos bűncselekmények gyanújával, miközben elismerte, hogy a társadalom részéről komoly elvárás mutatkozik a gyors eredményekre.
„Megpróbálom elmondani az embereknek, hogy a maffiafilmeknek és a bűnügyi filmeknek nem az első 10 perce a legizgalmasabb, hanem a közepe és a vége” – mondta.
Nem változtatnak az Orbán-korszak migrációs politikáján
Az Európai Unióval való kapcsolatok több területen javultak, a migráció kérdésében azonban továbbra is jelentős nézeteltérések vannak.
Magyar Péter közölte, hogy kormánya fenntartja az Orbán-korszak bevándorlási és menedékjogi politikáját, beleértve a déli határnál az illegálisan belépő migránsok visszakísérését Szerbiába. A 2015-ben felépített határkerítés is a helyén marad.
Az Európai Bíróság 2024-ben 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországra, emellett napi egymillió eurós büntetést is megállapított a menekültügyi és kitoloncolási szabályok végrehajtásával kapcsolatos jogvita miatt.
Magyar Péter szerint azóta „teljesen új politikai környezet alakult ki” az Európai Unióban a migráció kérdésében. Úgy véli, hogy a büntetés eddig mintegy egymilliárd euróba került Magyarországnak.
A miniszterelnök arra számít, hogy az év végéig megállapodás születhet a bírságok eltörléséről. A kérdést összekapcsolná az EU következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokkal.
„Nem hiszem, hogy közös uniós költségvetés jöhet létre, amíg ezt a problémát meg nem oldjuk” – jelentette ki.
Új fejezetet nyitna Ukrajnával
A magyar kormány az Ukrajnával fennálló kapcsolatok rendezésére is törekszik. Magyar Péter szerint az új kabinet szolidaritását fejezte ki Ukrajnával, és Oroszországot nemzetbiztonsági fenyegetésnek minősítette.
Budapest ugyanakkor továbbra is elvárja Kijevtől, hogy biztosítsa a magyar kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való jogát. Magyar Péter szerint az ukrán parlament közelmúltbeli döntése, amely kiterjesztette a kisebbségi nyelvű oktatási jogokat, lehetőséget teremt az ukrán–magyar kapcsolatok rendezésére.
„Esélynek nevezte egy új fejezet megnyitására az ukrán-magyar kapcsolatokban”, amelyek szerinte évek óta „nagyon fagyosak” voltak.
A miniszterelnök üdvözölte azt is, hogy Ukrajna elismerte a Szovjet-Ukrajna felelősségét a magyarok 1944 és 1946 közötti deportálásában és megkínzásában. Ezt „fontos lépésnek” nevezte a megbékélés felé.
Magyar Péter azonban továbbra is ellenzi Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. Szerinte a tagságnak érdemeken kell alapulnia, és egy háborúban álló ország csatlakozása szerinte nem lehetséges.
„Aláássa az Európai Unió hitelességét, ha néhány (leendő) tagállamot gyorsított eljárásba helyez” – mondta.
Vagyonadóból finanszíroznák az adócsökkentéseket
A 2027-es költségvetés egyik fontos eleme a kormány tervei szerint a vagyonadó bevezetése. Az elképzelés az alacsonyabb keresetűek adóterheinek csökkentését kapcsolná össze a nagyobb vagyonnal rendelkezők fokozottabb közteherviselésével.
A kormány számításai szerint az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra kivetett évi egyszázalékos adó mintegy 15 ezer embert érintene, és körülbelül 200 milliárd forint bevételt eredményezne. A 100 milliárd forint feletti vagyon esetében az adókulcs 1,5 százalékra emelkedne.
Magyar szerint a bevételekből mintegy kétmillió alacsonyabb keresetű ember adócsökkentését finanszíroznák.
A kormány emellett megduplázná a gyermekgondozási támogatást, valamint több mint négyszeresére emelné a havi minimálnyugdíjat. Magyar a jelenlegi, alacsony összegű ellátást korábban „embertelennek” nevezte.
„Ettől még nem vagyok szocialista. Ettől még nem vagyok baloldali. Ezt hívják emberségnek. Ezt hívják társadalmi igazságosságnak” – fogalmazott a miniszterelnök.
