Magyarország új módszerrel igyekszik enyhíteni az egyre súlyosabb aszályok következményeit: a halastavak lehalászásakor visszamaradó vizet mezőgazdasági területek, vizes élőhelyek és parkok vízellátására használják fel.
A kezdeményezésben a halgazdaságok és az országos vízügyi hatóság működik együtt, hogy a korábban csatornákba és folyókba engedett víz minél nagyobb része a kiszáradással fenyegetett területeken hasznosuljon. A Reuters beszámolója szerint a programot országos szintre szeretnék kiterjeszteni.
A kezdeményezés hátterében az idei nyár rendkívüli szárazsága áll. A kontinens jelentős részét sújtó hőhullámok következtében a folyók vízszintje több helyen rekordalacsonyra süllyedt. A vízhiány nemcsak a mezőgazdaságot és a természetes élőhelyeket veszélyeztette, hanem a gazdasági életet is hátráltatta: a folyami áruszállítás nehézségekbe ütközött, a rendkívül alacsony vízállás pedig a paksi atomerőmű működését is érintette. A klímaváltozás miatt az időjárási szélsőségek gyakoribbá és kiszámíthatatlanabbá válhatnak, ezért a vízkészletek megőrzése egyre sürgetőbb feladattá vált.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, vagyis a MA-HAL az elmúlt években már megkezdte a halastavak vizének átirányítását a közeli vizes élőhelyekre. A tapasztalatok nyomán most a gazdálkodók és a nemzeti parkok is egyre gyakrabban kérnek vizet a saját területeikre. A szervezet célja, hogy a programot valamennyi hazai halastóra kiterjessze. Ezek együttesen közel 300 millió köbméter vizet tárolnak, ami mintegy 120 ezer olimpiai úszómedence térfogatának felel meg. Ez a vízmennyiség jelentős lehetőséget kínál a kiszáradó földek és élőhelyek vízellátásának javítására, bár a ténylegesen felhasználható mennyiség a helyi körülményektől is függ.
Puskás Nándor, a MA-HAL vezetője a Reutersnek arról beszélt, hogy 2026-ban a halastavak sok élőlény számára az utolsó elérhető vízforrást jelentették. Ez is indokolja szerinte, hogy a kezdeményezést országos méretűvé tegyék. A halastavak tehát nemcsak a haltenyésztést szolgálhatják, hanem az aszály elleni védekezésben és a természetes élőhelyek megőrzésében is fontos szerepet kaphatnak.
Az őszi esőzések valamelyest enyhítették a szárazságot, a vízgazdálkodás problémája azonban továbbra sem tekinthető megoldottnak. Magyar Péter miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában elismerte, hogy a szükséges munkálatokat már évekkel korábban el kellett volna kezdeni. Hangsúlyozta, hogy a késlekedés nem szolgálhat kifogásként a cselekvés elmaradására. A kormány augusztusban meghirdetett stratégiája a természetes vízvisszatartási módszereket helyezi előtérbe, amelyek segítségével a lehulló csapadék és a rendelkezésre álló vízkészletek nagyobb része maradhat a tájban.
A halastavak vizének újrahasznosítása önmagában nem szünteti meg az aszály problémáját, de fontos lépés lehet a vízhiány következményeinek mérséklésében. A program sikere azon is múlik, hogy a vizet megfelelő helyre és időben juttassák el, valamint hosszú távon is összehangolják a mezőgazdasági, természetvédelmi és vízügyi szempontokat.
