Több ezer milliárd forintos fejlesztési csomag és átfogó strukturális reform vár a hazai vasúti szektorra – ismertette a kormány terveit Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter a Hungrail csütörtöki, Magyar vasút 2026 elnevezésű budapesti konferenciáján. Az intézményrendszer is drasztikusan átalakul: a szaktárca lemond a beruházások közvetlen menedzseléséről, miközben az állami közlekedési vállalatok megrendeléseit immár egy új csúcsszerv hangolja össze.
A hazai kötöttpályás infrastruktúra megújításának pénzügyi alapját a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv biztosítja, amely 2035-ig összesen 3550 milliárd forintos gigantikus keretösszeggel számol – fejtette ki előadásában a tárcavezető. Ennek a monumentális csomagnak a gerincét egy 1100 milliárdos európai uniós kohéziós támogatás, valamint a helyreállítási alap (RRF) 700 milliárd forintos forrása adja, amelyet az Európai Beruházási Bank (EIB) egy 400 milliárdos hitelkerettel egészít ki.
A pénzügyi mozgásteret tovább bővíti a ferihegyi repülőtérhez kapcsolódó vasúti koncesszió, amely önmagában egy mintegy 400 milliárd forintos beruházást jelent a kormánynak. Emellett a 2028 és 2034 közötti, következő hétéves uniós költségvetési ciklus terhére további 950 milliárd forint értékű projektcsomag indítása válik lehetővé. Vitézy Dávid nyomatékosította: az egész szektor jövője szempontjából sorsdöntő, hogy a hazai vasútipar képes legyen maradéktalanul és hatékonyan felszívni ezeket a fejlesztési pénzeket, amihez elkerülhetetlen a szervezeti átalakulás.
A forrásbevonás mellett ugyanis alapvető strukturális reformok is indulnak. A miniszter egyértelművé tette: a szaktárca a jövőben teljesen kivonul a közvetlen építtetői szerepkörből. A nagy volumenű, európai uniós társfinanszírozású vasútépítések irányítását teljes egészében visszakapják az infrastruktúrát ténylegesen üzemeltető pályaműködtetők.
Míg a GYSEV esetében ez a beruházói kompetencia eddig is megvolt, a MÁV évtizedekkel ezelőtt elveszítette ezt a képességét. Ahhoz, hogy az állami vasúttársaság ismét alkalmas legyen ekkora projektek önálló menedzselésére, komoly intézményi átalakításra és szemléletváltásra van szükség. A folyamat már a célegyenesben tart: a politikus ígérete szerint heteken belül kihirdetik azt a kormányrendeletet, amely jogutódlással a pályaműködtetőkhöz delegálja a vasúti beruházások teljes portfólióját.
A reformok másik sarokköve az Országos Közlekedési Központ (OKK) felállítása volt. Az új csúcsszerv jogi háttere már teljesen összeállt, az igazgatóság megkezdte munkáját, a vezérigazgatói poszt végleges betöltésére pedig kiírták a nyílt pályázatot. Vitézy Dávid bejelentette, hogy augusztus 31-i hatállyal a miniszteri megrendelői jogköröket is átruházta az OKK-ra. Ennek értelmében immár ez az integrált szervezet felel a MÁV Személyszállítási Zrt., a GYSEV és a Volánbusz kapacitásainak lekötéséért és a szolgáltatások megrendeléséért.
A konferencián szó esett a kiemelt presztízsberuházásnak számító Budapest–Belgrád vasútvonalról is. A miniszter tájékoztatása szerint a magyarországi szakaszon jelenleg a legutolsó műszaki tesztfázisok zajlanak. Amennyiben az illetékes vasúti hatóság és a független minőségbiztosításért felelős TÜV szakemberei is kiállítják a megfelelőséget igazoló biztonsági tanúsítványokat, a hazai utazóközönség már október végén birtokba veheti a vonalat, elindítva ezzel a belföldi személyforgalmat az új pályán – írta az MTI.
