Bár az emberek döntő többsége elítéli és az ország egyik legsúlyosabb problémájának tartja a korrupciót, csupán minden negyedik állampolgár cselekszik, ha személyesen is szembesül a jelenséggel. Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke csütörtökön, a szervezet budapesti rendezvényén rámutatott: a társadalom nem érdektelen, pusztán retteg a következményektől és a megtorlástól.
A korrupció elleni küzdelem nem szűkíthető le az állami szervek feladatára, az egyértelműen az egész társadalom közös ügye – hangsúlyozta köszöntőjében az Integritás Hatóság (IH) vezetője a „Tiszta úton” elnevezésű kutatási program csütörtöki bemutatóján. A fővárosi eseményen ismertetett átfogó felmérés azt térképezte fel, hogyan viszonyul a lakosság a közéleti tisztasághoz, a visszaélésekhez és az európai uniós források elosztásához. Az eredmények megerősítik a közvélekedést: a megkérdezettek 75 százaléka úgy látja, hogy a korrupció mélyen gyökerező, kifejezetten elterjedt probléma Magyarországon.
A kutatás ugyanakkor rávilágított egy markáns társadalmi ellentmondásra. Noha az emberek elvi szinten mereven elutasítják a tisztességtelen előnyszerzést, a gyakorlatban alig negyedük tesz tényleges lépéseket, ha közvetlenül is beleütközik egy ilyen szituációba.
A passzivitás egyik legfőbb oka az információhiány és az intézményrendszer ismeretlensége. A válaszadók hetven százaléka egyáltalán nem tudja, melyik hivatalhoz vagy hatósághoz fordulhatna a gyanújával. Az adatok ugyanakkor egyértelműen bizonyítják az edukáció jelentőségét: azok a polgárok, akik tisztában vannak a lehetőségeikkel, négyszer nagyobb valószínűséggel tesznek hivatalos bejelentést a visszaélésekről.
Biró Ferenc Pál beszédében külön kitért arra, hogy a csendes tűrés hátterében nem a beletörődés vagy a fásultság áll. A polgárok egyszerűen félnek attól, hogy a panasztevés miatt személyes, jogi vagy egzisztenciális hátrány éri őket. Az Integritás Hatóság elnöke éppen ezért a következő évek legégetőbb feladatának a bejelentők hatékony, mindenre kiterjedő védelmét, valamint az intézményekbe vetett társadalmi bizalom újjáépítését nevezte – írta az MTI.
